Szent Tamás apostol.

Az apostol neve Máté, Márk és Lukács evangélistáknál csak az apostolok felsorolásában szerepel. Valamennyivel többet Szent János evangéliumából tudunk róla. Tagja volt a Jézustól választott 12 apostolnak. Nevének fordítása: iker. Lázár feltámasztása előtt ő is menni akar, hogy meghaljon Jézussal. A nagycsütörtök esti búcsúbeszéd alkalmával ő fogalmazza meg az apostolok nem-tudását, hogy Jézus hova megy.(14,5.). Jézus feltámadása után először kételkedik, majd a személyes találkozásnál ő fogalmazza meg, hogy Urának, Istenének vallja a feltámadt Jézust.

A Szentlélek leszállása után Palesztinában, Mezopotámiában és más helyeken hirdette az evangéliumot. Az indiai keresztények őt tekintik hithirdetőjüknek (Tamás-keresztények). Az indiai Melipur városában, azért, hogy a keresztény hitre térítette a király feleségét és fiát, lándzsaszúrásokkal oltották ki életét. Vértanúságának ideje ismeretlen. A hagyomány szerint az apostol ereklyéit Indiából átvitték Mezopotámiába, Edessza városába.