4. állomás
Jézus találkozik fájdalmas anyjával
(Az elnémított Egyház stációja)
Pap: Imádunk, Úr Jézus Krisztus és áldunk Téged.
Nép: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Pap: Édesanyánk, az Anyaszentegyház, keresztjét is elédbe hozzuk, Krisztus Urunk, azt a fájdalmát, amit szenvedô fiai fölött érez. De azoknak a keresztjét is, akik elhagyták, pedig fiai és leányai voltak. (Csend)
Mind: Te vontál engem ki az anyaméhbôl,
Istápolóm vagy anyám emlejétôl.
Az anyaöltôl rád hagytam magam,
Azóta te vagy Istenem, Uram.
Ne távozzál, mert itt a gyötrelem,
És nincsen, aki segítsen nekem.
(Zsolt 21,10--12)
Pap: Hozzád kiáltunk sírva, Krisztus Urunk, mert Te vagy szenvedô édesanyánk, az elnémított Egyház, egyetlen vigasza és erôsítôje.
Nép: Könyörülj testvéreinken!
Pap: Krisztus Urunk, aki láttad édesanyád szenvedését.
Nép: Irgalmazz nekünk!
Pap: Szent vagy Uram, az erô és élet Istene.
Nép: Irgalmazz nekünk!
5. állomás
Cirenei Simon segíti Jézust a kereszt hordozásában
(A bátrak és gyávák stációja)
Pap: Imádunk, Úr Jézus Krisztus és áldunk Téged.
Nép: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Pap: Íme, Urunk, eléd hozzuk azoknak a keresztjét, akik elszenvedik a gonosz hatalom erôszakát és elviselik annak gyilkos terhét. De azoknak a keresztjét is, akik a gonosz hatalom elôl gyáván kitérnek és a döntés és áldozat elôl menekülni akarnak. (Csend)
Mind: Mivelhogy bűneimet meg nem vallottam,
Csontjaim megavultak
Mind egésznapi sóhajtozásomban.
Mert éjjel-nappal rámnehezedett
A te kezed,
És kiszáradt bennem az élet nedve,
Mint nyári nagymelegben.
Megvallottam neked botlásomat,
Nem titkoltam el hamisságomat.
Mondtam: Megvallom bűneimet az Úrnak,
Te pedig elengedted én adósságomat.
(Zsolt 31,3--5)
Pap: Hozzád könyörgünk, Krisztus Urunk, mert Te hordozod a mi keresztünket is.
Nép: Könyörülj testvéreinken!
Pap: Az emberiséget kereszted alá hívod.
Nép: Irgalmazz nekünk!
Pap: Szent vagy Uram, az erô és élet Istene.
Nép: Irgalmazz nekünk!
6. állomás
Veronika kendôjét nyújtja Jézusnak
(A hontalanok stációja)
Pap: Imádunk, Úr Jézus Krisztus és áldunk Téged.
Nép: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Pap: Eléd hozzuk, Úr Jézus, azoknak a keresztjét, akik hontalan testvéreikért aggódva szenvednek. De azoknak a rossz lelkiismeretét is elédbe hozzuk, akikben nincs emberi érzés, részvét és könyörület. (Csend)
Mind: Boldog, akinek a szűkölködôre
Gondja vagyon.
Segítségére lesz annak az Úr
A rossz napon.
Megtartja ôt az Úr és élteti,
Hogy minden föld boldognak hirdeti.
Ellensége vágyára nem hagyod.
Mellette léssz Uram a sorvadásnak ágyán,
Betegágy-fektét jóra fordítod.
Pap: Sírva kiáltunk hozzád, aki a szenvedésben magános hontalanná lettél és mások könyörületére szorultál.
Nép: Könyörülj testvéreinken!
Pap: Nem feledted el Veronika könyörülô, jó szívét.
Nép: Irgalmazz nekünk!
Pap: Szent vagy Uram, az erô és élet Istene.
Nép: Irgalmazz nekünk.
Jézus találkozik fájdalmas anyjával
(Az elnémított Egyház stációja)
Pap: Imádunk, Úr Jézus Krisztus és áldunk Téged.
Nép: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Pap: Édesanyánk, az Anyaszentegyház, keresztjét is elédbe hozzuk, Krisztus Urunk, azt a fájdalmát, amit szenvedô fiai fölött érez. De azoknak a keresztjét is, akik elhagyták, pedig fiai és leányai voltak. (Csend)
Mind: Te vontál engem ki az anyaméhbôl,
Istápolóm vagy anyám emlejétôl.
Az anyaöltôl rád hagytam magam,
Azóta te vagy Istenem, Uram.
Ne távozzál, mert itt a gyötrelem,
És nincsen, aki segítsen nekem.
(Zsolt 21,10--12)
Pap: Hozzád kiáltunk sírva, Krisztus Urunk, mert Te vagy szenvedô édesanyánk, az elnémított Egyház, egyetlen vigasza és erôsítôje.
Nép: Könyörülj testvéreinken!
Pap: Krisztus Urunk, aki láttad édesanyád szenvedését.
Nép: Irgalmazz nekünk!
Pap: Szent vagy Uram, az erô és élet Istene.
Nép: Irgalmazz nekünk!
5. állomás
Cirenei Simon segíti Jézust a kereszt hordozásában
(A bátrak és gyávák stációja)
Pap: Imádunk, Úr Jézus Krisztus és áldunk Téged.
Nép: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Pap: Íme, Urunk, eléd hozzuk azoknak a keresztjét, akik elszenvedik a gonosz hatalom erôszakát és elviselik annak gyilkos terhét. De azoknak a keresztjét is, akik a gonosz hatalom elôl gyáván kitérnek és a döntés és áldozat elôl menekülni akarnak. (Csend)
Mind: Mivelhogy bűneimet meg nem vallottam,
Csontjaim megavultak
Mind egésznapi sóhajtozásomban.
Mert éjjel-nappal rámnehezedett
A te kezed,
És kiszáradt bennem az élet nedve,
Mint nyári nagymelegben.
Megvallottam neked botlásomat,
Nem titkoltam el hamisságomat.
Mondtam: Megvallom bűneimet az Úrnak,
Te pedig elengedted én adósságomat.
(Zsolt 31,3--5)
Pap: Hozzád könyörgünk, Krisztus Urunk, mert Te hordozod a mi keresztünket is.
Nép: Könyörülj testvéreinken!
Pap: Az emberiséget kereszted alá hívod.
Nép: Irgalmazz nekünk!
Pap: Szent vagy Uram, az erô és élet Istene.
Nép: Irgalmazz nekünk!
6. állomás
Veronika kendôjét nyújtja Jézusnak
(A hontalanok stációja)
Pap: Imádunk, Úr Jézus Krisztus és áldunk Téged.
Nép: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Pap: Eléd hozzuk, Úr Jézus, azoknak a keresztjét, akik hontalan testvéreikért aggódva szenvednek. De azoknak a rossz lelkiismeretét is elédbe hozzuk, akikben nincs emberi érzés, részvét és könyörület. (Csend)
Mind: Boldog, akinek a szűkölködôre
Gondja vagyon.
Segítségére lesz annak az Úr
A rossz napon.
Megtartja ôt az Úr és élteti,
Hogy minden föld boldognak hirdeti.
Ellensége vágyára nem hagyod.
Mellette léssz Uram a sorvadásnak ágyán,
Betegágy-fektét jóra fordítod.
Pap: Sírva kiáltunk hozzád, aki a szenvedésben magános hontalanná lettél és mások könyörületére szorultál.
Nép: Könyörülj testvéreinken!
Pap: Nem feledted el Veronika könyörülô, jó szívét.
Nép: Irgalmazz nekünk!
Pap: Szent vagy Uram, az erô és élet Istene.
Nép: Irgalmazz nekünk.
