Testvérem, ha nem találod az adott napot, akkor egy-két évvel előtte biztosan megtalálod

Szentek köztünk élnek,a múlt róluk beszélnek

Szentek köztünk élnek,a múlt róluk beszélnek

Nagycsütörtök - Feria V. in Coena Domini (I. oszt. duplex) Stációs templom: Lateráni Szent János bazilika

Tweet Tetszik
0
2021. április 01. - Andre Lowoa

nagycsutortok.jpgA galliai zarándoknő már leírja, miként járták végig e nap estéjén a jeruzsálemi hívek az Üdvözítő haláltusájának helyeit az Olajfák-hegyén. Reggelfelé szent hymnuszok éneklése közben mentek el a Getszemáni kertbe, ahol Krisztus Urunk elfogatásáról szóló evangéliumot olvasták több mint kétszáz gyertya fénye mellett. Ennek hallatára – írja a zarándoknő – a nép olyan zúgás és jajgatásban tört ki, hogy talán egészen a városig elhallatszott a nép morajlása.[1] Ugyanebben az időben már a nyugaton is többször említettik a Nagycsütörtök. A 397-i III. karthagói zsinat 29. can.[2] sz. Ágoston[3] és I. Ince pápa[4] itt a legrégibb tanúi. A régiek is általában az Úr vacsorája (Coena Domini) napjának nevezték, de már az V. században előfordult[5] a később különösen Nyugat-galliában kedvelt elnevezés : Natale calicis = a kehely születésnapja.[6] A magyar Zöld-csütörtök elnevezés a német Gründonnerstag lefordítása. Ez a német név,[7] valószínűleg nem a zöld színtől ered,[8] hanem vagy attól a régi szótól : grün = bűn-nélküli,[9] vagy pedig a régi bajor tájszólás gronen (vagy grunen = sírni) igéjéből.[10] Ezen a napon történt ugyanis a nyilvános bűnösök kiengesztelése,[11] Ezek a templom előtt leborultak, majd a Miserere (50. zsolt.) hangjai mellett bevezették őket oda, amire a templom minden ajtaját kinyitották.[12] Ezt a szertartást vörös ruhában végezte a püspök.[13] Ugyancsak e napon mondották el régente a keresztelendők a hitvallást: redditio symboli.[14]

Nagycsütörtök szertartásai az ú. n. sötét- vagy zörgő-zsolozsmával[15] (matutinum tenebrarum) kezdődnek, melyet régen éjjel, [16] ma pedig Nagyszerda délután vagy inkább estefelé[17] szoktak végezni.[18] A Nagyhét három utolsó napjának ezen zsolozsmái szerkezetüket illetőleg megegyezők, azért itt írjuk le azokat. Előkészületkor az oltár leckeoldalára állítanak egy háromszög alakú gyertyatartót, melynek tetején egy rendes viaszgyertyát, jobbról és balról pedig lépcsőzetesen lefelé 7—7 nyers-viaszból való gyertyát helyeznek el. Ugyanilyenek az oltáron levő gyertyák is ez alkalmakkor a gyász kifejezésére. Minden zsoltár végeztével eloltanak egy-egy gyertyát,[19] csak a középső marad égve. Zachariás éneke alatt az oltár hat gyertyáját is eloltják, valamint a templom minden lámpáját. A karvers ismétlésekor az egyetlen égvemaradt gyertyát az oltár mögé rejtik és csak a befejező könyörgés után teszik vissza helyére. E szertartás természetes magyarázata, hogy miután régebben éjjel mondották a zsolozsmát, sok gyertyára volt szükség,[20] a világosság beálltával azután lassanként eloltották azokat.[21] Azonban már legelső említése alkalmával[22] szimbolikus jelentést kerestek benne. A gyertyák eloltása jelképezi a tanítványok hűtlenségét, akik Krisztust szenvedése alkalmával elhagyták, vagy pedig azt, hogy a zsidók megölték a prófétákat.[23] Nilles szerint e szertartás kifejezi 1. az egyház gyászát az Úr szenvedése és halála fölött, 2. „tenebrae factae sunt...” az Üdvözítő halálakor keletkezett sötétséget, mert 3. Krisztus az igaz világosság kioltatott a keresztfán. [24] Az égő gyertya elrejtése az Úr Jézus sírbatételét juttatja eszünkbe,[25] míg visszahelyezése az Ő dicsőséges feltámadását.[26]

Ezek a zsolozsmák még a következőkben különböznek a rendestől. A Miatyánk, Üdvözlégy és Hiszekegy csendes elmondása után közvetlenül az első karvers kezdődik, tehát elmarad az az „Isten figyelmezz segítségemre,”[27] a „Dicsőség az Atyának”, [28] az Invitatorium és a Hymnuszok. [29] A leckék előtt nincs áldás és utánuk „Tu autem Domine...”, a könyörgés előtt pedig nem üdvözli a pap „Az Úr legyen veletek”-kel a népet. [30] Az imaórák befejezése is egyforma : „Christus factus est...” karvers, a Miserere zsoltár és a Respice quaesumus ...” könyörgés.[31] A Laudes befejezése után a kereplővel vagy könyvekkel csapott zörejről nevezték el „zörgő zsolozsmának” e szertartást. Ez a zörej eredetileg a zsolozsma végét jelezte, vagy azt, hogy az oltár mögé vitt gyertyát visszahozhatják[32] Durandus szerint ez a nép ellenmondása az áruló Júdásnak, vagy a római cochors visszariadása a Krisztus Urunk halálakor bekövetkezett földrengés miatt.[33]

Az első Nocturnus leckéiről „Jeremiás siralmainak” is szokták nevezni e szertartásokat. Jeremiás próféta e siralmakban tulajdonképpen Jeruzsálem pusztulása fölött kesereg. E napokon az egyház a fájdalomnak ezekkel az utánozhatatlant természetes és lélekbemarkoló szavaival a bűnök fölött való szomorkodásra figyelmezteti híveit, mert a bűnök okozták az Üdvözítő keserves kínszenvedését. Eredeti szövegükben, a héberben, ezeknek a siralmaknak minden verse azokkal a betűkkel kezdődik, melyeket a fordítás most is régi szokás szerint az illető versszak elé tesz. Ez kedvelt formája volt a keletiek költészetének, melyet leginkább arra használtak, hogy vele a gondolat egységét pótolják.[34] Durandus e betűknek misztikus magyarázatát is adja, amit azonban nyugodtan mellőzhetünk.[35]

A mai Matutinum zsoltárai igen alkalmasak arra, hogy a szenvedésre készülő Megváltó aggodalmait és lelki tusáját eszünkbe juttassák, így a 68. zsoltárban mintha csak az Olajfák-hegyén vértizzadó Üdvözítő panaszait hallanánk. A következő 69. zsoltárból ugyancsak az Ő könyörgése tör elő, amelyben gonosz ellenségeivel szemben Isten segítségéért esdekel. Végül a 70. zsoltár a Mindenható akaratában való megnyugvást és a szenvedések után a dicsőség reményét fejezi ki.

A II. Nocturnus a Megváltó királyi hatalmát dicsőítő 71. zsoltárral kezdődik. A Békefejedelem elindult arra a küzdelemre, mely a jóindulatú emberek számára a lelki békét szerezte meg. A 72. zsoltár szavai arra mutatnak rá, hogy az Üdvözítőnek ez az áldozatos lépése Isten irgalmasságának mily meghálálhatatlan ténye volt. Ezzel szemben pedig a választott nép az Úr küldöttének, a Messiásnak, megkínzatásával és meggyilkolásával széttépte Istennel fennálló szövetségét. Ezért kérdi a befejező 73. zsoltár, hogy vájjon meddig fogja tűrni az Úr ellenségeinek diadalmaskodását, akik lerombolják Jézus szent testének templomát; mikor fogja megelégelni gonoszságukat.

Az előző Nocturnusban felvetett kérdésre válaszol a 74. zsoltár. Az Úr kezében levő serleg már-már csordulásig van, vigyázzanak tehát ellenségei, mert az ítéletben Isten le fogja törni szarvukat. Ez be is következett — amint a 75. zsoltár sejteti — mert az Úr legyőzte ellenségeit, összetörte fegyvereiket. Ki is állhatna ellen rettenetes hatalmának? Ez azonban Nagycsütörtökön még csak a jövő reménye, előbb még keserves kínokat kell az édes Jézusnak elszenvednie ! Azért a 76. zsoltár ismét a halálfélelemben gyötrődő lélek érzelmeit szólaltatja meg, amely vigasztalását abból a körülményből meríti, hogy az Isten mindaddig gondoskodott választottairól, nem hagyta őket végképp elpusztulni.

A Laudest bevezető 50. zsoltár után, mely mint a zsoltáros könyv legmegrázóbb bűnbánati zsoltára, arra figyelmeztet, hogy a mi bűneinknek is részük volt az Üdvözítő bekövetkező szenvedéseinek fokozásában, a 89. zsoltárt kétféleképp foghatjuk fel. Vagy Jézus imáját fedezhetjük föl benne, amelyet a gyámoltalan és megváltásra szoruló emberiségért mondott, vagy pedig a szenvedő Üdvözítőre tekintő egyház jajkiáltásának tekinthetjük. A következő 35. zsoltár a rossz emberek gonoszságával szembehelyezvén az isteni irgalmasság végtelen türelmét és jóságát kéri, hogy árassza ki az Úr ránk is kegyelmeit. Mózes hálaéneke és a befejező 146. zsoltár ismét az Istenben való bizalom felkeltését célozzak részint a választott nép csodálatos menekülésének, részint pedig az Úr mindenre kiterjedő gondviselésének megemlítésével.

SZENTMISE.

Hajdan e napon két mise volt (reggel és este), amely szokásról már sz. Ágoston is megemlékezik.[36] A Gelasianumban meg éppen három miseformula van Nagycsütörtökre : 1. a bűnbánók kiengesztelése, 2. olajszentelési mise és 3. este az Oltáriszentség alapításának emlékére. Ma csak egy misét szabad e napon minden templomban mondani.[37] Erre az alkalomra a keresztek violaszínű takaróit fehérrel cserélik föl és a papság is fehér ruhákba öltözik. Az Oltáriszentség alapítása és a bűnbánat kiengesztelése fölölt érzett örömét fejezi ki ezzel az egyház. [38]

Az Introitus után, melyben az Üdvözítő keresztjében feltalálható dicsőségünk fölött örvendez az egyház,[39] a Kyrie eleison következik,majd az angyali ének, a Gloria intonálására megszólalnak a harangok és a templom csengői, valamint az orgona is. A harangok azután elnémulnak egészen a nagyszombati[40] mise Gloriájáig és helyüket a kereplő foglalja el. Ez a gyász és megilletődés jele. A harang a hithirdetést is szimbolizálja, elnémulása a jelen esetben az apostolok eljárását jelezheti, akik a zsidóktól való félelmükben elnémultak. A kereplő viszont igen alkalmas a szomorúság kifejezésére, fája pedig emlékeztet a kereszt fájára, melyen a világ üdvössége függött.[41] Eredetileg csak ott volt szabad Gloriát énekelni, ahol olajszentelés is volt e napon. A Lectioban szent Pál apostol leírja az utolsó vacsorán az Oltáriszentség alapítását,[42] a Gradualéban pedig lelki szemeink elé tárul a mindhalálig engedelmes Krisztus képe.[43] A lábmosásról szóló evangélium[44] után az Offertoriumban a 117. zsoltár szavai mintha az Üdvözítő vigasztalására valók volnának, akin a halál nem tudott diadalmaskodni : „nem halok meg, hanem élni fogok és hirdetem az Úr cselekedeteit" Durandus és Thalhofer a keresztelendők sikerült vizsgálata (scrutinium) fölött való öröm kifejezésének tartja ezt a felajánlást. „Az Úr jobbja hatalmasat cselekedett — megtisztítván a halálos bűnöktől ; az Úr jobbja fölmagasztalt engem — megtisztítván a bocsánatosaktól" — írja Durandus.[45]

Ezen a napon három nagy ostyát[46] konzekrál a miséző. Ezek egyikét az áldozásnál magához veszi, a másik a nagypénteki csonkamiséhez, a harmadik pedig a szentsírhoz szükséges.

A kánonnak ezen szavai után: „Ki által mindezeket a jókat, Uram, mindig teremted ...” következik a püspöki székhelyeken az olajszentelés[47] Régebben minden szentelés mise keretében történt, ami pedig a szent olajokat illeti, azokat már a III. században az oltáron szentelték.[48] A VII. századból már biztos adataink vannak arra nézve, hogy Nagycsütörtök volt e szentelés napja.[49] Nagyszombaton volt ugyanis a keresztelés, amikor szükségesek voltak e szent olajok, mivel pedig pénteken és régebben szombaton sem volt Szentmise, azért kellett a csütörtöki napot választani.[50] Az olajszentelés nagyon fényes szertartás, melynél hét alszerpap, hét szerpap és tizenkét áldozópap segédkezik a szentelő püspöknek, még pedig teljes rendi öltözetben.[51] Először a betegek olaját[52] hozza az egyik alszerpap selyembe takart edényben. Ennek szentelése egy exorcismus és egy könyörgés keretében történik, azután folytatódik a Szentmise.

Békecsók nincs.[53] A kehelyöblítés előtt a miséző a két megmaradt nagy Szentostyát és a betegek számára szükséges kisostyákat egy kehelybe teszi, melyet a tányérkával és kehelyfödővel betakarva és selyemvélumba göngyölve az oltár közepére helyez. A miséző áldozása után a papság az ő kezéből fogadja az Oltáriszentséget, ami szépen eszünkbe juttatja az utolsó vacsorát, melyen Krisztus Urunk áldoztatta meg apostolait. A hívek is nagy számmal szoktak e napon a. szentáldozáshoz járulni.

Communio után ünnepélyes körmenetben hozzák a püspök elé a krizmát és a keresztelendők olaját,[54] mialatt az „Audi iudex mortuorum” kezdetű hymnuszt éneklik. Az imádságok elmondása után a püspök és a tizenkét áldozópap a krizmába (olaj és balzsam keveréke) lehelnek és azután egyenként háromszoros térdhajtással közeledvén feléje mindig emelkedettebb hangon éneklik: „Üdvözlégy szent krizma”. A keresztelendők olajának szentelése exorcizmussal kezdődik, majd a püspök és a tizenkét áldozópap keresztalakban rálehelnek, üdvözlik mint a krizmát: „Üdvözlégy szent olaj” — és megcsókolják az edényt, mely magába foglalja, azután ünnepélyes körmenettel visszaviszik a sekrestyébe. — Az a mérhetetlen sok kegyelem és áldás, mely ezekhez a szent olajokhoz fűződik, magyarázza meg azt a szeretetteljes ragaszkodást, melyet az egyház e színes szertartásával kifejezésre juttat. [55]

A Szentmise végeztével[56] fehér vecsernyepalástban és velummal körmenet kíséretében viszi a pap az Oltáriszentséget a „Pange lingua gloriosi Corporis mysterium” hymnusz[57] éneklése közben egy feldíszített mellékoltárhoz, ahol megtömjénezvén a Szentséget elteszi a másnapi csonkamisére.

A Vecsernye csendes elimádkozása után a pap miseingben violaszínű stólával indul az oltárok leszerelésére, mialatt e karverssel: „Szétosztották maguk között ruháimat és köntösömre sorsot vetettek” — az egész 21. zsoltárt elmondja. Ezt a szertartást az I. római ordo említi már. Hajdan a leszerelés után borral és vízzel le is mosták,[58] sőt ágakkal is ledörzsölték az oltárokat, mely szertartásoknak Durandus symbolikus értelmet tulajdonít. [59] Az egész leszerelési szertartás jelentőségét Szaniszló a következőkben foglalja össze: 1. nincs mise Nagyszombatig, tehát nem kell fölszerelés; 2. gyász jele; 3. Krisztust megfosztották ruháitól,[60] 4. Izaiás 53, 2: „Nincs neki dísze nincs ékessége; nézénk rá s nem vala kellemes alakján; 5. Krisztus halálakor a jeruzsálemi templom kárpitja kettéhasadt és 6. Krisztust elhagyják övéi.

A székesegyházakban ezután a lábmosás szertartása következik. Már sz. Ágoston említi ezt az idejében helyenként dívó szokást, melyet szerinte néhol azért hagytak el, nehogy valaki összetévessze a keresztséggel, [61] amit azonban a XVII. toledói zsinat (694-ben) helytelenít és meghagyja, hogy minden püspök és pap mossa meg e napon az Üdvözítő példájára alattvalóinak lábát. Még a XII. római ordóban csak tizenkét alszerpap lábát mosta meg a pápa, de a XV. század óta már tizenhárom szegényét. Ennek okául azt szokták fölhozni, hogy Nagy sz. Gergelynek, aki mindennap tizenkét szegényt vendégelt meg, egyszer jutalmul tizenharmadik gyanánt egy angyal jelent meg.[62] Mások szerint vagy a házigazdát, vagy Mátyás vagy Pál apostolt jelenti a tizenharmadik szegény.[63] A görögöknél is megvan ez a szertartás, de sokkal drámaibb, mint nálunk. Pl. az első, aki Júdást jelképezi, arcátlanul nyújtja lábát a mosásra, a végén pedig a Péterrel való párbeszédet is megismétlik[64] A mozarab (óspanyol) liturgiában is megvan a lábmosás.[65]

Nálunk a következőképp történik. A püspök (vagy helyettese) violaszínű vecsernyepalástot ölt magára és a szerpap elolvassa a lábmosásról szóló evangéliumot (mint a Szentmisében). A könyv megcsókolása és a püspök megtömjénezése után leveti a vecsernye-palástot és vászontakarót kötve maga elé letérdel, megmossa, letörli és megcsókolja tizenhárom szegény (vagy kanonok) jobb lábát, melyet az alszerpap tart a püspök elé. Közben kar- és zsoltárverseket énekel az énekkar.[66]

A püspök, miután bevégezte a lábmosást, kezeit megmossa, felveszi újból a vecsernyepalástot és halkan elmondván a Miatyánkot egy Könyörgéssel fejezi be a szertartást, amelyben azt kéri Istentől, hogy valamint ő lemosta mások külső szennyeit, úgy mossa le az Úr mindnyájuk belső bűneit.[67]

Nagycsütörtök szertartásainak alapgondolatát a következőkben foglalhatjuk össze : Krisztus Urunk teljesen és alázatosan magára vállalja az Atya által rábízott föladatot, az emberiség megváltását. Ezzel szemben a mi feladatunk testünk és lelkünk fölajánlása az Üdvözítőnek és a vele való egyesülés lélekben és szeretetben, különösen az Oltáriszentségben.[68]

Oratio. Isten, akitől Júdás is megkapta bűnének büntetését és a lator is bűnbánatának jutalmát: engedd éreznünk irgalmad hatását, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus, amint a szenvedése közben mindkettőjüknek megadta az érdemüknek megfelelő különböző díjat, úgy távolítsa el tőlünk a régi ember tévelygéseit és adja meg nekünk föltámadása kegyelmét: Aki veled...
___________________
[1] Peregrinatio 35. és 36. c. (Corp. script. eccl. Lat. 39, 85. sköv.)
[2] „Hogy az Oltáriszentséget csak éhommal levők vegyék magukhoz, kivéve egy évforduló napon, melyen az Úr vacsorája ünnepeltetik.”
[3] Ad inquis. Jan. (l. I. seu epist. 54) c. 3. (M.L. 33, 202. sköv.) és epist. 18.
[4] Epist. Ad Decentium c. 7. (M. L. 20, 559.)
[5] Polemius Silvius Kalendáriuma (435 – 455 között) márc. 24: Natalis calicis (Kellner: i.m. 51)
[6] Avitus Vienn. (+ 518.) M. L. 59, 302. 309. 321. sköv. és Eligius (+ 640 után): Hom. 10. (M. L. 87. 628.)
[7] Mely először sz. Ulrik életrajzában fordul elő 1200 körül és a XV. és XVI. században már elterjedt.
[8] Bár régen e napon zöld miseruhát használtak. {Marténe: De ant. eccl. disc. III. 237, 346, 352.) Az újabb írók közöl Kellner innét eredezteti a nap elnevezését. (Heortologie 52. o.) Nilles pedig erre a névre a következő véleményeket ismerteti: Olajfák-hegye, tavasz, zöldfőzeléket szoktak enni, régebben Introitus: In loco pascuae ... és a fönt leírandó véleményt teszi magáévá. (Kalend. II. 234.)
[9] Eychmann: Vocabularius praedicantium, 1483; Luk. 23, 31. a bűnösöket száraz ágakhoz hasonlítja az Úr, tehát megtérvén zöld ágakká lesznek ismét, innét eredt a név — irja Punkes, (Kirchenlexicon V. 1.309.) Ezt a magyarázatot Kellner keresettnek és szobatudománynak nevezi, (i. h.)
[10] Így Thalhofer: Handbuch I. 619. és Mihályfi: A nyilv. Istentiszt. 140. o.)
[11] Már I. Ince pápa (401—417) idejében ez volt a római egyház szokása. (i. h.)
[12] így fejezte ki az egyház, hogy mily készségesen bocsátja meg a bűnöket. (Durandus: Rationale 198. 0.)
[13] Marténe: De ant. eccl. rit. I. 6.
[14] (Synod. Laod. can. 46.; Trull, can. fi&.) de Rómában csak Nagyszombaton. (Sz. Ágoston: Confess. 8, 15.) id. Kellner: i. m. 55. o.) Durandus is említi e napon a redditio symbolit és szerinte Nagycsütörtök neve néhol: capitularium (v. ö. Virágvasárnap) Rat. div. off. 202. o. (Egyéb elnevezéseit 1. Mihályfi: i. m. 140. o. 4. j.)
[15] Szaniszló : A Kath. Anyaszentegyh. ünn. szert. 58. o. és Lonovics: Archaeolocia I. 147. o.
[16] A X. századig. (Míhályfi: i. m. 139. o.)
[17] Caerem. episcop.: 9 óra körül.
[18] Nagyszerda Júdás árulásának napja, Peregrinatio 34. c. (Corp. script. eccl. Lat. 39, 85.) szerint ekkor elolvasták Mt. 26, 14.-et. Qui locus ubi lectus fuerit, tantus rugitus et mugitus est totius populi, ut nullus sit, qui moveri non possit in lacrimis in ea hora. Durandus: i. m. 194. o. is Júdás árulásáról emlékezik meg e napon, ami különben történetileg is ekkorra esett. (Székely: Conspectus historiae passionis; manuscr. 1914.) A szenvedés történetét áttekinthetően írja le Müller: Das Kirchenjahr 230—251. o. (Mt. 26, 2—27, 66: Mk. 14, 1—15, 46; Luk. 22, 1—23, 53. és In. 18, 1—19, 42. alapján.)
[19] Innét: sötét zsolozsma.
[20] A gyertyák száma még Durandus alatt is bizonytalan: 72 (72 tanítvány, 72 óra a sírban, 72 nemzetség vagy nyelv}; 24 (a lelkek napja vagy a 24 elmaradó Gloria Patri helyett); 15 (12 apost. és a 3 Mária); 12 (apost.); 9 (az emberi nem); 7 (kegyelmek) vagy tetszés szerint. (Rationale 187. o.)
[21] Így Thalhofer: Handbuch I. 620. o.
[22]Sz. Amand ordója..
[23] Thalhofer: i. m. 621 o. és Szaniszló: i. m. 58. o.
[24] Nilles: Kalend. II. 218. o.
[25] Így Amalar: De ord. Antiphon. c. 44. és XIV. Benedek: De festis D. N. J. Chr. c. 5. [26] Mihályfi: i. h.
[27] Principia horarum et fines (t. i. a Benedicamus Domino stb.) dimittuntur, quia recessit et a nobis ablatus est sacerdos et pastor bonus, qui est α et ω ... nec est a quo petamus, quod intendat in adiutorium nostrum (Durandus: Rat. 195. o.)
[28] Quia in Christi passione abscondita fuit fortitudo gloriae ipsius Christi et in eius morte Trinitas visa est extincta, in cuius laude dicitur ille versus. (u. o.)
[29] Mert ezek későbbi keletkezésűek, már pedig e napokon csak a legrégibb részei maradnak meg a liturgiának.
[30] „Hogy eIkerültessék ama gyászos köszöntés emléke, amellyel Júdás elárulta Krisztust mondván: „Üdvözlégy Rabbi." (Durandus.)
[31] L. még Marténe: De ant. eccl. disc. IV, 22.
[32] Mihályfi 140. o.
[33] Rationale 197. o.
[34] Carmina alphabetica et alphabetizantia, (l. Zschokke- Hist. sacr. 1910. 205. o.)
[35] i. m. 196. o.
[36] Ad inquis. Jan. ep. 54, 3. (M. L. 33, 202.)
[37] S. R. C. 1608. szept. 27. -- Azonban kivételek vannak (szerzeteseknél vagy püspöki engedély folytán), sőt helyenként szokás alapján van reggel egy csendes mise is, melyen azok áldoznak, kik a nagymisén nem vehetnek részt. (V. ö. Mihályfi: i. m. 386. sköv. o.)
[38] Kramp szerint azért van ez, mert abban az időben, amelyből e szertartás való, fehér volt az egyetlen egyházi szín. (i. m. III. 148.)
[39] Gal. 6 és Zsolt. 66, 2.
[40] A X. római ordo irja elő ezt a szokást, de azelőtt nem mindenütt ugyanabban az időben történt a harangok elnémulása. Durandus idejében néhol a Vesperán vagy Completoriumon, máshol a Primán. (i. m. 195. o.)
[41] Azonkívül e napokon miként a kellemes ételektől, úgy a harangok és orgona kellemes hangjaitól is megtagadjuk magunkat. (Szaniszló: i.m. 59. o.)
[42] I. Kor. 11, 20—32.
[43] Phil. 2. 8. 9.
[44] Ján. 13, 1—15. — Durandus szerint ebben jelképesen benne van megváltásunk egész teljessége: „Christum a caena surgere est ab accubitu Patris venire, vestimenta deponere se exinanire, linthaeum praecingere formam servi accipere, aquam in pelvi mittere sanguinem suliin effundere, pedes lavare peccata remittere, linthaeo extergere passiones fide mundare, vestimenta resumere est a mortuis resurgere et vestem gloriosae carnis induere, recumbere est ascendere et in dextera Dei sedere.” (Rationale 202.)
[45] i. h. — Kramp a föltámadásra vonatkoztatja, (i. m. II. 149.)
[46] Magyar- és Németországon kívül csak kettőt) mert csak e két országban szokás szentsírt felállítani.
[47] Már a Sacramentariumi Gelasiaiuimban is ezen a helyen.
[48] Sz. Cyprian: Epist. 70. c. 2. Különben már a II. századi Tertullianus így ír: „Kilépvén a keresztkútból megkenetünk szentelt olajjal." (De bapt. c. 7.)
[49] Sacr. Gelas. sz, Eligius stb.
[50] Így már Durandus is. (Rat. div. off. 198. o.)
[51] Mint a mise, úgy e szentelés alkalmával is fehér az egyházi ruhák szine.
[52] Ezt Lonovics úgy magyarázza, hogy ez a legsürgősebb, mert a betegek olajának szükségessége minden percben beállhat. (i. m. 156. o.) — Ezt az olajat az (utolsó) kenet szentségén kívül még harangszentelésnél is használja az egyház.
[53] „Mert Júdás csókkal árulta el Jézust” — mondja Durandus. Azonban az Ő idejében néhol még volt Pax e napon az Oltáriszentség alapítása fölött való öröm miatt.
[54] A keresztelendők olaját használják: keresztvízentelés, keresztség, papszentelés és oltárszentelésnél; a krizmát pedig: keresztvízszentelés, keresztség, bérmálás, püspök-, templom-, kehely-, kehelytányér-és harangszentelésnél.
[55] L. még Löffler: Die Weihe dér heiligen Öle. („Katholik” 1885.)
[56] Utolsó evangélium (Ján. l, 1—14: Kezdetben vala az ige . . .) elején nem jelöli meg a pap kereszttel az oltárt, mert azon van az Oltáriszentség, hanem csak önmagát.
[57] (Aquinoi sz. Tamás a szerzője.) Magyar fordítását l. Kiss: Imádkozzunk 297. o.: „Mondj éneket, Zengő nyelven ...”
[58] Durandus szerint a legtöbb helyen.
[59] A bor és víz jelzi a vért és vizet, mely az Úr átdöfött oldalából folyt, az ágak pedig a töviskoszorút vagy a bor Magdolna kenőcse, mellyel az Úr lábait megkente, a víz az ő könnyei, az ágak pedig haját jelképezik. (Rationale. 202.
[60] A liturgikus symbolika szerint az oltár Krisztus Urunk jelképe.
[61] Ad inquis. Jan. l, II. v. epist. 55. c. 18. (M. L. 33, 220.)
[62] Thalhofer: Handbuch 629. o.
[63] Mihályfi: i. m. 143. o. 2. jegyz.
[64] Nilles: Kalend. II. 219. o. (νιπτήρ). V.ö. Mihályfi i. m. 168. o. és Miksa hrg.: Praelectiones de liturg. Orient. I. 89. sk. o.
[65] M. L. 85, 406.
[66] „Mandatum novum do vobis”, innét e szertartás latin neve-: mandatum, azaz parancsolat.
[67] Katholikus fejedelmek is meg szokták tenni ezt alázatosság gyakorlásából, miként ezt már a X. században Róbert francia király is megtette. (Mihályfi: i. m. 143. o.) Durandus szerint a lábmosás: signum dilectionis, exemplum humilitatis et designat lotionem affectuum. (Rat. div. off 201. o.)
[68] Müller: Das Kirchenjahr 257. o. nyomán.

(Forrás: Dr. Artner Edgár: Az egyházi évnek, ünnepeinek és szertartásainak kimerítő leírása és magyarázata a művelt közönség számára különös tekintettel a magyar viszonyokra. Szent István Társulat, Budapest, 1923. 141-153. old.)

http://katolikusvalasz.blog.hu/2018/03/29/2018_marcius_29_nagycsutortok_feria_v_in_coena_domini

komment

Szent Hipát püspök - Szent Hipát atya - EUCHARISZTIARÓL nevezett KLÁRA klarissza

Tweet Tetszik
0
2021. március 31. - Andre Lowoa

Szent Hipát püspök


Hipát püspök a paflagóniai Gangrában élt és volt főpap. Buzgón védelmezte az igaz hitet, és harcolt a tévtanítások ellen. Egyike volt annak a 318 atyának, akik részvettek az I. nikaai egyetemes zsinaton, és elítélték Arius tévtanait. Buzgó életéért Istentől csodatevő erőt kapott. Gyógyította a betegeket, kiűzte a tisztátalan lelkeket az emberekből, és más módokon segített a beteg embereken. Konstanciusz császár Konstantinápolyba hívta, hogy űzze el tőle a számtalan kígyót. Onnan visszatértében Novatiosz tévtanító követői lesben álltak az úton, rátámadtak a szent főpapra, mint a vadállatok, és erősen megsebesítve őt, a folyó partjáról egy mocsárba dobták. Ellenségeiért imádkozva adta vissza lelkét Istennek 326-ban. Sírjánál sok gyógyulás történt.


Szent Hipát atya

Szentünk Frigiában született. Édesapja ügyvéd volt. 18 éves korában atyja megbüntette, ezért elszökött tőle és Thrákiába érkezett. Lelki atyja tanácsára Konstantinápolyba ment, hogy segítsen egy kísértést szenvedő embernek. Itt segített atyjának is. Haza engedve atyját két szerzetessel elment Kalkedonba és a Rufin kolostorban telepedett le. Ebben az elpusztult kolostorban igyekeztek rendet csinálni, és szerzetesként élni. Istentől csodatevő erőt kapott, amivel sok csodát tett az emberekért. Elöljáróvá választották, és 40 évig élt a kolostorban. Meghalt 446-ban.



EUCHARISZTIARÓL nevezett KLÁRA klarissza (1960-1984)
Zaire egyik kicsiny falujában született Astrid Mwanbule. 12 évesen nyerte el a keresztséget. 19 éves korában belépett a kabindai klarisszák közé. Családja tagjai le akarták beszélni. „Imádkozni akarok - mondta -, és hogyha kell, kész vagyok szenvedni is az én Uramért!” Jövobemutató szavak, melyeknek mélységét kezdetben maga sem fogta fel. A kezdeti években hozzá kellett szoknia, hogy más akaratát kövesse - eddig saját akaratát tette. 1982-ben letette elso fogadalmát. Egy év múlva egy orrpolip mutétnél felfedezik, hogy orr-rákja van, és semmi remény nincs a gyógyulására. A mutoasztalon mondta: „Uram, fölajánlom neked életemet, hogy az emberek tehozzád térjenek örömben és szeretetben.” Ez a felajánlás igen titokzatos forrást nyit meg. Tízhónapnyi szenvedés következik egyetlen zokszó nélkül, csak a dicséro és közbenjáró ima hangzik ajkairól, és fogadja azokat, akik ot meglátogatják. Vak, féloldalt béna, arca teljesen eltorzult, de szelíd marad, és így megy Isten országa elé annak kíséretében, amit o „rák testvérnek” nevez. Szent Ferenc példájára kevéssel halála elott elénekelte: „Áldott légy Uram, novérünkért, a testi halálért.” 1984. ápr. 1-én halt meg - 24 évesen, mint Kis Szent Teréz. Példája kisugárzása egyre növekszik.Még túl közeli halála ideje ahhoz, hogy esetleges boldoggá avatásáról biztosat mondjunk.
Klára novér életfelajánlása és hosiesen viselt szenvedése emlékeztet Lisieuxi Szent Teréz életfelajánlására:
„Hogy tökéletes szeretetben élhessek, A TE IRGALMAS SZERETETED EGÉSZEN ELÉGO ÁLDOZATÁUL AJÁNLOM FEL MAGAMAT, és azt kérem, eméssz el engem maradéktalanul,… hogy a Te Szereteted vértanúja lehessek, ó Istenem! Azt kérem, hogy ha majd ez a vértanúság alkalmassá tesz arra, hogy elotted megjelenjek, ebbe haljak bele, és a lelkem késlekedés nélkül szárnyaljon a Te IRGALMAS SZERETETED örök ölelésébe.”

Imádság:
Istenünk, te boldogemléku Klára novért arra indítottad, hogy Szent Klára rendjébe lépjen s életét áldozatul ajánlja fel Istennek felebarátai megtéréséért. Példája serkentsen minket Isten akaratának készséges teljesítésére. A mi Urunk Jézus Krisztus által.


Szent Kornélia     szűz és vértanú, † ~300.  

komment

Szent Adva és Benjamin vértanúk - Szent Apolló atya

Tweet Tetszik
0
2021. március 31. - Andre Lowoa

Szent Adva és Benjamin vértanúk


Szent Adva az ifjú Teodóz császár életében élt (408-50.), és Perzsiában volt püspök. Szétrombolta a tűzimádó pogányok templomát, amiért a király elé vitték. Mivel nem volt hajlandó visszaépíteni, a király megparancsolta, hogy minden keresztény templomot romboljanak le. Utána üldözés következett a keresztények ellen. Első áldozata a sok kínzás után lefejezett Adva püspök volt. 30 nap múlva más keresztényeket is halállal büntettek, közöttük Benjamin diakónust is. Kezeibe és lábaiba hegyes karókat szúrva, karóba húzták 420 körül. Mindketten Szuza városában szenvedtek.


Szent Ákos (Akáciusz)     püspök és vértanú, † 250.   


Szent Ámosz     próféta   


Szent Apolló atya

Apolló 15 éves korában elhagyta a világot és a thébai pusztában telepedett le. Egy hegyen élt 40 éven keresztül. Isten intésére a közeli pusztába ment, és egy barlangot találva abban lakott. Az atya sok szerzetest gyűjtött maga köré, kolostort alapított Hermopolisz közelében, ahol 500-an éltek együtt. Elhunyt 395 körül.



Szent Balbina     szűz és vértanú, † 130.       


Szent Benjámin (Benő)     vértanú, † 424.   

komment

Nagyszerda Stációs templom: S. Maria Maggiore-bazilika

Tweet Tetszik
0
2021. március 31. - Andre Lowoa

nagyszerda.pngA hittanulók scrutiniuma volt a mai napon; ezért van két szentlecke a mai misében. Ez a kettő Izajás legmegkapóbb jövendölése a szenvedő Üdvözítőről. És a megvalósulást halljuk a szenvedés történetében és tapasztaljuk a szentmise misztériumában. 

 

Léctio (Iz 62,11; 63,1-7) 

Így szólt az Úristen: Mondjátok meg Sion leányának: Ime jő a te Üdvözítőd, ime jutalma ővele, és cselekedete őelőtte. És nevezik őket szent népnek, az Úrtól megváltottaknak; te pedig hivatol keresett városnak és nem elhagyottnak. Kicsoda ez, ki Édomból jő, megfestett ruhákban Bózrából? ez az ékes az ő köntösében, járván erejének teljességében? Én vagyok, ki igazságot szólok, és oltalomúl kelek a megszabadításra. Miért vörös tehát a te öltözeted, és ruháid, mint a sajtóban nyomóké? A sajtót egyedűl tapostam, és a nemzetek közől senki sincs velem; összetapodtam őket búsulásomban, és eltiportam őket haragomban, és az ő vérök ruházatomra frecscsent, és minden öltözetemet megrútítottam. Mert szivemben a boszúállás napja, az én megszabadításom esztendeje eljött. Körűltekinték, és nem vala segítő; kerestem, és nem volt, ki megsegítsen; és megszabdított engem az én karom, és haragom megsegített engem. És összetiportam a népeket búsulásomban, és megrészegítettem őket haragomban, és a földre vontam le erejöket. Megemlékezem az Úr irgalmasságáról, dicséretet mondok az Úrnak mindenekért, miket az Úr nekünk adott.

 

Léctio (Iz 53,1-12) 

Azokban a napokban: Így szólt Izajás: Ki hiszen a mi hallomásunknak? és az Úr karja kinek lőn kijelentve? Felnövekedett, mint a vesszőszál őelőtte, és mint a gyökér a szomjúhozó földből; nincs neki színe, sem ékessége; és néztük őt, és nem volt tekintete, hogy kivántuk volna őt, a megutáltat és legutolsót az emberek között, a fájdalmak férfiát, a nyomorúsághoz szokottat; ki elrejtette orczáját, mint megútált, azért nem is becsültük őt. Bizonyára a mi betegségeinket ő viselte, és fájdalmainkat ő hordozta; és mi őt mintegy poklosnak tartottuk, és az Istentől megvertnek és megalázottnak; ő pedig megsebesíttetett a mi gonoszságainkét, megroncsoltatott bűneinkért; a mi békeségünkért van rajta a fenyíték, és az ő kékségével gyógyúltunk meg. Mi mindnyájan, mint a juhok, eltévelyedtünk, kiki az ő útjára térűlt; és az Úr őrá tette mindnyájunk gonoszságát. Föláldoztatott, mert ő akarta, és nem nyitotta meg száját; mint a juh, leölésre vitetik, és megnémúl, mint a bárány nyirője előtt, és nem nyitja meg száját. A szorongatásból és itéletből kiragadtatik; az ő nemzedékét ki fogja elbeszélni? mert kivágatik az élők földéből, az én népem bűneiért vertem meg őt. És istenteleneket ad temetéseért és gazdagot halálaért, mivelhogy gonoszságot nem cselekedett, sem álnokság nem volt szájában. És az Úr meg akarta őt rontani szenvedés által; de ha életét adja a bűnért hosszúéletű ivadékot lát, és az Úr akaratja az ő keze által sikerűlni fog. Mivelhogy munkálkodott az ő lelke, látni fog és megelégszik; tudományával ő, az én igaz szolgám, sokat megigazúlttá tesz, és azok gonoszságait ő hordozza. Azért igen sokat adok neki osztályúl, és az erősek ragadományait osztani fogja, mivelhogy halálra adta életét, és a bűnösök közé számláltatott; ő sokak bűnét viselte, és könyörgött a bűnösökért. 

A mi urunk Jézus Krisztus Kínszenvedése Szent Lukács evangélista szerint (Lk 22,1-71; 23,1-53)

 

komment

Szent Zoszimász püspök

Tweet Tetszik
0
2021. március 30. - Andre Lowoa


Szent Zoszimász püspök

Szentünk szüleinek buzgó imádságára született. Gyermekkorától Szent Lukács kolostorába adták. Elérve az érett kort, és előrehaladva az erényekben, Szent Lukács sírjának őrévé lett, aztán pedig diakónussá. Miután 30 évig élt a kolostorban, a kolostor főnökévé választották, aztán szirakuzai püspökké tették. Ebben a hivatásban kitűnt különös irgalmassággal mások iránt. Lelki nyáját szóval és példával kormányozta. Tizenhárom évi kormányzás után békében hunyt el 662 körül.
komment

CASORIAI* BOLDOG LAJOS

Tweet Tetszik
0
2021. március 30. - Andre Lowoa
CASORIAI* BOLDOG LAJOS (1814-1885)
Nápoly közelében, Casoria helységben született. Elobb asztalosinas volt, aztán lépett be 18 éves korában a ferencesekhez. Pappá szentelése után a klerikusokat tanította filozófiára, fizikára, matematikára. De hivatása igazában nem ez volt. 1860 és 1880 között Nápolyban bontakozott ki kulturális és szociális tevékenysége. Elobb a szegények számára gyógyszertárt létesített, majd afrikai fiúk és lányok részére kollégiumokat alapított, hogy ott misszionáriussá neveljék oket. Más házakat is létesített árvák, vakok, süketnémák, aggok, zarándokok számára. Mindenütt, ahol szükséges volt enyhíteni a nyomort, ott volt. Hogy alkalmas társakat nyerjen, megalapította a Karitász Testvérei (Bigi* - szürkék) testvérületét és a Szent Erzsébet Novérei (Bigie*) társulatát. 1832- ben, Szent Ferenc születése 700. jubileumán ötezer szegényt vendégelt meg. Valaki kérdezte: honnan szerezte mindezekhez a pénzt. „Azt nem szabad tudni!” - volt a válasz. Igen nagy volt az isteni gondviselésbe vetett bizalma. Megértette a kor szükségletét. Szociális irányú muködése kezdetén elment IX. Piusz pápához. „Szentséges Atyám - mondta - jön a forradalom: mitévo legyek? Bezárjam magam cellámba, hogy ott imádkozzak, vagy a tuzfészekbe vessem magam, hogy cselekedjek?” És IX. Piusz azt válaszolta: „Menj vissza, Szent Ferenc fia, Nápolyba, lépj ki celládból és vesd magad, amint mondod, a tuz közé, hogy cselekedj. Használd fel az ellenségeket is, hogy jót muvelj és Isten elott érdemed lesz.” Lajos atya eszerint járt el. Értett ahhoz, hogyan szerezze meg elokelo emberek, írók, költok, politikusok barátságát. A hit és tudomány összehangolására tudományos akadémiát alapított, ahova meghívott nemcsak hívoket, hanem hitetleneket is. La Carita* elnevezéssel folyóiratot is alapított 1864-ben, melybe kiváló írók is írtak. A liberálisokhoz, szabadkomuvesekhez is megtalálta az utat. „Ha beszélünk velük - mondta -, sok félreértést szétoszlatunk, és mindig nyerünk valamit!” „A 19. század Szent Ferencének” nevezték. Boldoggá avatása 1993. ápr. 18-án történt a ferencesek és a nápolyi hívek tömeges részvételével. Köszöntelek, Boldog Casoriai Lajos, egyedülálló tagja Szent Ferenc rendjének, Krisztus szeretetének lánglelku tanúságtevoje!”- köszöntötte ot II. János Pál pápa.
Imádság:
Istenünk, te Boldog Lajost a szeretet muveinek alapítójává s az értelmiségiek apostolává tetted. Add, hogy mi is megértsük korunk szükségleteit, s fáradozzunk felebarátaink földi és örök jólétéért. A mi Urunk Jézus Krisztus által.
komment

Lépcsős Szent János atya - Hallgatag Szent János - Szent Joás próféta

Tweet Tetszik
0
2021. március 30. - Andre Lowoa
Szent Guidó     hitvalló, † 1046.   


Lépcsős Szent János atya
Születésének helyét nem jegyezte fel senki. Gyermekkoráról sem tudunk semmit. 16 éves volt, amikor elhagyta hazáját és a Sinai hegyre jött. Ezen a területem egymást érték a kolostorok és szerzetestelepek. János is belépett az egyikbe, és 4 évig élt benne. Miután elsajátította a szerzetesi élet szabályait, a 20 éves ifjú a Sinai hegy lábánál kezdett remete életet élni. Először egy kunyhóban, később egy barlangban töltött el 40 esztendőt. Imádsággal, kézimunkával élte igénytelen életét. Sokan keresték fel, és ő mindenkit szívesen fogadott, ellátta a szükséges tanácsokkal. 60 éves korában a szomszéd kolostor lakói elöljárójukká választották. Csak nehezen vállalta el. Vezetése alatt a kolostor lakói nagy előhaladást tettek a lelki életben. Amikor érezte, hogy közel van a halála ideje, megvált a kolostortól, régi barlangjába tért vissza, és a szentek halálával halt meg 70 éves korában 649. március 30-án. Egy barátja kérésére megírta saját tapasztalatai alapján a lelki élet szabályait az „Égbe vezető lajtorja”címén ismerjük. Innen kapta a lépcsős, lajtorjás vagy görögösen Klimakhosz János nevet.
Hallgatag Szent János
János 18 éves korában lett szerzetes. 28 éves korában megválasztották Köln püspökévé. Tízéves püspökség után titokban elhagyta lelki nyáját, és belépett a Megszentelt Szent Szabbász kolostorába, mint újonc. Szent Szabbász pappá akarta őt szenteltetni, de feltárta előtte püspöki voltát. Ettől kezdve úgy élt szerzetesi életet, mint befalazott hallgatag. Késő öregségben halt meg 557- vagy 558-ban.
Szent Joás próféta
A próféta Szamáriából származott. Megrótta Jeroboám királyt a bálványimádás terjesztéséért. Tőle való visszatértében bement egy hamis próféta házába, Isten tilalma ellenére vele étkezett, aztán útközben egy oroszlán megölte. Cselekedeteit a Királyok I. könyvének 13. fejezetében olvassuk.
komment

VILLAMAGNA*-I BOLDOG LŐRINC - Szent Márk püspök

Tweet Tetszik
0
2021. március 29. - Andre Lowoa

VILLAMAGNA*-I BOLDOG LŐRINC (1475-1535)Lőrinc a Marche tartomanytól délre eso Abbruzzo tartomány keleti felében, Villamagna-ban született. Errol a hegyes, dombos vidékrol alig akad ferences szentünk, boldogunk. Szülei nemes és köztiszteletben álló emberek voltak némi emberi gyarlósággal. Amikor ugyanis fiuk bejelentette, hogy ferences óhajt lenni, apja mindenáron le akarta beszélni. S amikor se a szép szó, se a szidalmak, fenyegetések nem használtak, fiát házi orizet alá helyezte. Lorinc azonban innen megszökött, s apja ellenére ferences lett. Fogadalma letétele után pappá szentelték s a környéken hirdette Isten igéjét szép eredménnyel. Szavával, jópéldájával sokakat segített az istenes életre. Amikor látták erényes, önmegtagadó életét, egyre inkább szentként emlegették. Lorinc olyan korban élt, mely az Egyház egyik legválságosabb kora volt: a reneszánsz egyes fopapjai, urai, sot szerzetesei lejáratták az Egyház tekintélyét. Ekkor lépett fel Luther: megszövegezte az új vallás tételeit (1517), a pápa kiközösítette (1520), Rómát a zömében protestáns hadsereg szörnyuségesen feldúlta (Sacco* di Roma 1527). Mindezek az események nem voltak ismeretlenek Lorinc elott, beszédeiben ki kellett térni rájuk. Feltuno, hogy két noi ferencest kivéve (B. Ludovica és Merici Szt. Angéla) ezidotájt nincs Itáliában más ismert ferences szent vagy boldog Lorincen kívül. Vannak szép számmal ferences szentek, boldogok, de a század második felében, már a katolikus megújhodás korában (pl. Alkantarai Szt. Péter). Lorinc halála igazi papi halál: Ortonában (szintén az Abbruzzo tartományban) egyik nagyböjti beszéde közben a szószéken rosszul lett, rá egy-két nappal meg is halt 60 éves korában. Évszázados tiszteletét XI. Piusz pápa hagyta jóvá.

„Jézus, minden gyötrodo lélek igaz java és édes vigasztalója, fordítsd szemedet szeretettel Róma felé. Tekints irgalommal Jegyesedre, mely ily nagy viharral küszködik: mennyi vérnek kell még folynia köztünk, ha a te áldó és megbocsátó Kezed meg nem állítja a vészt és helyre nem állítja a békét, egyetértést, mint a hajdani idokben, amikor még Egyházad alázatos és szegény volt.”

Savonarola imája a 15. század vége felé.

Imádság:

Istenünk, te Boldog Lorincet lelki erovel ruháztad fel, hogy szerzetesi hivatása útjában a nehézségeket legyozze, s igehirdetésével s erényes életével sokak épülésére legyen. Add, hogy minket toled semmi kísértés vagy más viszontagság el ne tántorítson. Ki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.



Szent Márk püspök

Márk Aretúzia püspöke volt, és nagy buzgósággal hirdette a keresztény tanítást a pogányok között. Nagy Konstantin császár idején hatalmat kapva, sok pogány templomot rombolt le, emiatt felkeltette maga ellen a pogányok haragját. A hitehagyott Julián császár idején Márkot kínzások alá vetették. Erényes életet élve, mindenkitől különleges elismerésben részesülve, egyedül ellenségei estek neki a legnagyobb dühösséggel. Egymást felülmúlva igyekeztek a szent idős embert kínozni. A kínzások között igyekezett megőrizni erejét. A város lakói, látva a szent öreg türelmét és állhatatosságát, megszelídültek vele szemben. Szabadon engedték őt. Ezután, meghallgatva keresztény tanításait, mindnyájan az igaz hit felé fordultak, és kereszténnyé lettek. Ez a IV. század közepén történt.
komment
süti beállítások módosítása