Testvérem, ha nem találod az adott napot, akkor egy-két évvel előtte biztosan megtalálod

Szentek köztünk élnek,a múlt róluk beszélnek

Szentek köztünk élnek,a múlt róluk beszélnek

Szent Tamás atya

2019. december 10. - Andre Lowoa

Szent Tamás atya

Tamás Bithiniában született, egyszerű szülőktől. Korán felébredt benne a vágy a szerzetesi élet iránt. Szerette olvasni a szent iratokat. Amikor felnőtt, szerzetessé lett és híressé lett szent életével. Egy újonnan épített kolostor elöljárójává választották a Szagarisz folyó mellett. Egy idő után elhagyta a kolostort és remete életet élt a Bithiniai pusztában. Életéért Istentől megkapta a csodatevés és a jövőbelátás adományait. Tamás atya a X. században halt meg.

Szent Ménász és vértanútársai

2019. december 10. - Andre Lowoa

Szent Melkiádesz pápa és vértanú, † 134

Szent Ménász és vértanútársai

Szent Ménász athéni születésű volt. Fiatal korában kitűnt tanultságával és ékesszólásával. Maximin császár (305-13) bizalmas embere lett. Ebben az időben a keresztények számának megnövekedésével Alexandriában vita támadt a keresztények és pogányok között. A császár nem akart hozzájuk menni a vita elintézésére. Ménászt küldte hozzájuk, aki bölcsen békét teremtett a város lakói között. Mindenki szabadon megvallhatta hitét. Hogy jó példát adjon, ő is megvallotta eddig rejtekben tartott keresztény hitét.

 

Miután mindezek a császár fülébe jutottak, elküldte Alexandriába hűséges emberét Hermogenészt, aki pogány volt. Az lett a feladata, hogy a régi pogányságot igyekezzen visszaállítani és a keresztény vallást visszaszorítani. Hermogenész kínzások alá vetette Ménászt, de látván a vértanú erős ragaszkodását a keresztény hithez, őmaga is Krisztus hitének követője lett. A császár ezt meghallva, kiadta a parancsot, hogy mindkettőjüket fejezzék le.

 

Eugráf szent Ménász íródeákja volt. Ő is ugyanolyan vértanúi halállal dicsőítette meg Istent. Mindezek 313 körül történtek.

Szent Gemell vértanú

2019. december 10. - Andre Lowoa
Szent Eulália szűz és vértanú, † 304


Szent Gemell vértanú

Paflagóniai származású volt.  Amikor meghallotta, hogy a hitehagyott Julián császár a galíciai Ankirában tartózkodik, hozzája ment és szemére hányta hitehagyását és a keresztények elleni viselkedését. A haragra gerjedt császár megkínoztatta a vértanút és Edesszába küldte. Megérkezvén oda a császár is, új kínzások alá vetette. Tetőtől talpig lenyúzták bőrét, és keresztre feszítették 361 körül.



Szent III. Gergely pápa és hitvalló, † 741

10. nap: Ígéret

2019. december 10. - Andre Lowoa



"Ó, jöjj, ó, jöjj, Immánuel, Hadd szabaduljon Izrael? Ím, fogságból kél sóhaja, Mert távol Isten szent Fia. Meglásd, meglásd, ó, Izrael, Megszületik Immánuel!

Ó, jöjj el, Jessze vesszeje, Ne ártson sátán ereje! Mentsd meg pokoltól népedet, Hogy dicsérhessen tégedet! Meglásd, meglásd, ó, Izrael, Megszületik Immánuel!

Ó, jöjj, ó, jöjj, Naptámadat*, És hozd vigasztalásodat, űzd el a sötét éj ködét, És vesd el minden félelmét! Meglásd, meglásd, ó, Izrael, Megszületik Immánuel!

Ó, jöjj, Kulcs Dávid törzséből*, A mennynek kapuját nyisd föl! Az üdvösségre tárj utat, Ne legyen részünk kárhozat! Meglásd, meglásd, ó, Izrael, Megszületik Immánuel!"



(gregorián eredetű adventi ének)

A lorettói ház átvitelének ünnepe

2019. december 10. - Andre Lowoa

loretto.jpgA legenda szerint azt a kis kamrát, melyben Szűz Mária testet öltött, angyalok vitték át 1291-ben Názáretből először Terzattóba Dalmáciában, azután a szemben fekvő olasz partra és kétszeri helyváltoztatás után letették Lorettóban (1294). A 14. századtól kezdve a leglátogatottabb búcsújáró helyek egyike lett.

(Forrás: Balanyi György - Schütz Antal - Sebes Ferenc - Szamek József - Tomek Vince: Szentek élete az év minden napjára. 1-4. köt. Szerk. Schütz Antal. Budapest, 1932)

9. nap: Lámpás

2019. december 09. - Andre Lowoa
"Világosság, ó, hol van a világosság? Gyújtsd meg azt a vágyakozás égő lángján!

Itt a lámpa, de soha egy lobbanása sincs a lángnak, – a te sorsod is ilyen, szívem! Ó, százszor jobb volna számodra a halál!

A lelki ínség kopogtat ajtódon, s azt az üzenetet hozza, hogy a te urad ébren virraszt s találkozóra hív az éj sötétjén át.

Az eget felhők borítják, végeszakadatlan az eső. Nem tudom, mi ez, ami megmozdul szívemben; nem tudom, mit jelent.

A villám pillanatra fellobbanó fénye csak még mélyebb sötétet von a szememre, szívem tapogatózva keresi az ösvényt, amely felé az éjszaka zsongó zenéje hívogat.

Világosság, ó, hol van a világosság? Gyújtsd meg azt a vágyakozás égő lángján! Az ég dörög, a szél sikoltva száguld az ürességen át. Az éj fekete, mint egy fekete kő. Ó, ne hagyd, hogy sötétségben múljanak el az órák. Gyújtsd meg életeddel a szeretet lámpáját!
" (Tagore: Áldozati énekek - részlet)

2019. december 09. - Andre Lowoa

 Én tanítványom! Eljövetelem a küszöbön áll! Azért küldtelek, hogy hirdesd Szavaimat a világban, és beszélj Szent Nevemben, de sokan nem akarják még meghallgatni. Végéhez közeledik a Sátán ideje, mert közel van diadalom. Ezért tart a Sátán ilyen sok lelket rabságban. Megkötözi õket a hitehagyással és a hamissággal. Nemzedék! Nemzedék! Sokszor beleestél már a hitehagyás bûnébe, de a mostaninál nagyobbat még nem láttam. Ez a bûnös nemzedék nem akar hallgatni irgalmas hívásaimra. Továbbra is megkeményedett szíve parancsát követi, és vállát megvonva ezt mondja nekem, leányom: "Azt teszem, ami nekem tetszik... " És megalkuszik a bûnnel... Mivel elhagyta az élõ víz Forrását, meg fog halni hitehagyásában. Súlyosan megsértette Atyámat. Meddig lesz megosztott és meghasadt a Föld? Meddig lesz Egyházam megosztott és meddig lázad még? Szolgáim közül sokan folytonosan káromolják és gúnyolják Atyám Lelkét. Nem hallja még e nemzedék a menny elégedetlenségének hangját? Nem halljátok még a magasságos mennybõl a szentek siránkozását? Ó Vassula, hogy is ne követelne a menny megtorlást, amikor látja, hogy e lelkek miként tetszelegnek utálatosságaikban. Ehhez még hozzátenném könnyekkel a szememben, hogy Egyházamban a magas méltóságot viselõ személyek közül sokan vannak, akik inkább abban bíznak, amit az emberek tartanak nagyra, és elfelejtik, hogy e dolgok utálatosak az én szememben. Ünnepélyesen megkérdezlek: nem én töltöm be a mennyet és a Földet? Nem én fogom kiárasztani Szentlelkemet az egész emberiségre, ahogy megígértem? Ezért mondom mindazoknak, akik megkeményedett szívük parancsát követik: "Mivel nem látjátok, hogy a Földet betölti Szentlelkem dicsõségének ragyogása, és továbbra is rossznak nevezitek azt, ami jó és szent, ezért saját hitetlenségetek hozza fejetekre bûneiteket. " Áldottak, akik hisznek! Lépjenek be az én örömömbe! Azt szeretném, ha senki sem térne a tévedés útjára, és nem gondolná, hogy megenyhült Atyám haragja. Nagy az Õ irgalma, de szigorúsága is éppoly nagy. És, ó nemzedék, miképpen fogod elkerülni a kárhozatot? Azt fogod learatni, amit ezekben az években elvetettél... Tehát Vassulám, a te futásodnak még nincs vége, magasztald Nevemet gyülekezeteimben! {Az Úr az imatalálkozókra utal.} Oly lelki adományt kaptál tõlem, hogy képes légy gyermekeik szíve felé fordítani az apák szívét, és az apák szíve felé gyermekeik szívét. Sokak javára lesz adományod és fáradozásod. Megszentelõ kegyelmeket kapnak szívükbe azok, akik meghallgatnak. E kegyelmek által megtisztul lelkük a rozsdától, mert õk szívesen látják a kegyelem Szentlelkét. Ezek azok az idõk, amelyekrõl úgy ír a Szentírás, mint az én napomról és az emésztõ tûzrõl, ami lángra lobban, és akkor jaj a bûnbánatot nem ismerõ szíveknek! Figyelmeztethettelek volna ennél többször is, nemzedék? Isteni látogatásom a küszöbön áll, és közeledik a tisztulás tüze, amelynek forróságában viaszként olvad meg lelketek. Már felkínáltam neked, nemzedék, és most is felkínálom bensõséges isteni barátságomat, mely leereszkedik hozzád, de te nem fogadtad el, és közületek sokan nem értették meg, mit kínált fel nektek a Võlegény. Leányom, ne feledkezz meg arról, hogy én különleges figyelemmel gondoskodom rólad. Nem hallottad azok tanúságtételét, akiknek megadtam a kegyelmet, hogy az én Arcomat lássák rajtad, és akiket megerõsítettem megjelenésemmel? Ne becsüld le tehát isteni hatalmamat! Továbbra is meg fogok mutatkozni rajtad, felékesítve téged Arcommal, mert így tetszik Atyámnak. Tartsd szemedet gyengeségeden, nyomorúságosságodon, tökéletlenségeden és számos kétségeden, és mindig szívesen add meg nekem a szabadságot, hogy idõdet és jóakaratodat kérjem azért, hogy tedd kereszténnyé kereszténységét vesztett társadalmatokat, és szeretettel járj közben Egyházam egységéért is! Az én érdekem legyen a te egyedüli érdeked! Könyörögj a bûnösök megtéréséért! Olyanok ezek az imádságok, amelyeket felajánlasz nekem, mint a tömjén édes illata. Sóhajod illatárba borította Szívemet, és én örömmel fogadtam... Szeress engem és adj jóvátételt azok helyett, akik nap, mint nap újból keresztre feszítenek engem!.. Örvendezz jelenlétemben! Veled vagyok! Én, Jézus, megáldalak. IC http://www.tlig.org/hu/humsg/hum1045.html

 http://www.garabandal.us/themessage/images/view_hungarian.gifhttp://nagyfigyelmeztetes.hu/wp-content/uploads/2011/07/MP900313874.jpg

Szent Szófron ciprusi püspök

2019. december 09. - Andre Lowoa

Szent Szófron ciprusi püspök

Keresztény bölcs szülőktől született, Ciprus szigetén. Jó nevelést kapott tőlük, sokat foglalkozott a szent atyák műveinek tanulásával, főleg azonban a Szentírás megismerésével. Életét is Isten törvényéhez igazította. Annyira előhaladt az erényekben és jócselekedetekben, hogy Istentől csodatevő erőt kapott és sok csodát is tett. Szent Damján ciprusi püspök halála után őt választották meg a sziget püspökévé. Jó atyja lett szellemi nyájának, sokat törődött a szegényekkel, árvákkal, oltalmazta a megbántottakat. Békében halt meg a VI. században.

FOURIER SZENT PÉTER pap, rendalapító

2019. december 09. - Andre Lowoa
Szent Leokádia     szűz és vértanú, † 304       


FOURIER SZENT PÉTER pap, rendalapító
*Mirecourt, 1565. november 30. +Gray, 1640. december 9.
Pierre Fourier 1565. november 30-án született a lotharingiai Mirecourt-ban egy kereskedő fiaként. Mivel nagyon tehetséges volt, apja már tizenhárom éves korában elküldte Pont-ŕ-Moussonba, a jezsuiták kollégiumába.

Húszévesen belépett Chaumousey ágostonos kanonokjai közé. A kanonokok élete egyáltalán nem volt alkalmas arra, hogy bárki is épülhessen rajta. A rendi fegyelem siralmas volt, és a novíciusokkal csaknem úgy bántak, mintha fegyencek lettek volna. Derűs, szeretetre méltó kedélyével Péter friss életet vitt a dohos légkörbe. Huszonnégy évesen pappá szentelték, és ismét Pont-ŕ-Moussonba küldték, ahol teológiát és valószínűleg jogot is tanult. Miután tanulmányait a doktorrá avatással befejezte, visszatért Chaumouseybe, és megkísérelte, hogy a szellemet és a szokásokat megjavítsa. Ez magától értetődően az idősebb rendtagok nemtetszését váltotta ki olyannyira, hogy elhatározták: menesztik a kellemetlen békebontót.

Három plébániát ajánlottak neki választásra. Péter Mattaincourt-t, valamennyi közül a legnehezebbet választotta. A Vogézeknek ez az erkölcsi tekintetben meglehetősen züllött, kis faluja részben kálvinista volt. Harminc éven át tevékenykedett itt Péter példás módon mint plébános, és áldásos munkája csakhamar meghozta gyümölcsét. Még ma is eleven a vidéken ,,a mattaincourt-i jó atya'' emléke. Már bemutatkozásakor megmagyarázta hogy teljesen a faluért akar élni. ,,Aki nem plébános, nem is sejti, hogy mennyire szereti a plébános plébániájának gyermekeit'' -- mondta később. Testvérületeket alapított, vallásoktatást tartott, és a távollevők után elment még a kocsmába is. Különösen sikeres volt az általa alapított biztosító pénztár. Mindenki, aki nehéz pénzügyi helyzetbe került, kölcsönt vehetett fel ebből a pénztárból, és csak akkor kellett visszafizetnie, ha jobbra fordult a helyzete. Ezáltal sok emberen tudott segíteni.

Voltak olyan nehézségei, amelyek jellemzők a vegyes vallású népességből álló helységekre: lemorzsolódás, a vallásosság gyengülése a vegyes házasságok révén. Sok visszás állapotot tulajdonított Fourier Péter joggal a tudatlanságnak, ám csak a tehetősek járhattak iskolába.

Hosszú imádkozás és megfontolás után úgy gondolta végül, hogy eljutott a megoldáshoz: a gyermekek oktatásának ingyenesnek kell lennie. Először összegyűjtötte a fiúkat. Az idő azonban nem volt még érett hozzá; amit akart, az csak ötven évvel később sikerült De la Salle Szent Jánosnak (lásd: A szentek élete,154. o.) és iskolatestvéreinek.

A sikertelenség nem szegte kedvét; most a lányok ingyenes iskolai oktatásával kísérletezett. Hívei között talált négy fiatal lányt, akik elfogadták a vezetését; közéjük tartozott mindenekelőtt a nagyon tetterős Boldog Alix Le Clerc, a későbbi Jézusról nevezett Mária Terézia nővér (1576--1622). Először egy kolostorba küldte őket Pousseybe, hogy ismerkedjenek meg a szerzetesélettel, ezután ő maga képezte ki mindannyiukat tanítónőnek. Naponta tartott számukra pedagógiai tanórát, még akkor is, miután Mattaincourt-ban megnyílt a tervezett leányiskola. Oktatási módszerei bámulatosan korszerűek voltak. A lánytanulóknak nemcsak az olyan elemi ismereteket kellett elsajátítaniok, mint az olvasás, írás és számolás, hanem gyakorlati képzést is kellett kapniok; képeseknek kellett lenniök arra, hogy számlákat vagy nyugtákat állítsanak ki, továbbá szóban és írásban folyékonyan és ügyesen kellett kifejezniök magukat. Az utóbbi annál inkább a szívén feküdt, mert ő maga is kiemelkedő stílusban írt. A más vallásúak iránti magatartásában is messze megelőzte korát. Sohasem használta az akkor olyannyira elterjedt ,,eretnek'' szót. Nővéreinek lelkére kötötte, hogy a protestáns gyermekekkel ,,barátságosan és szeretetreméltóan'' bánjanak. ,,Ne engedjék meg a többi gyermeknek, hogy ugrassák őket! Ne beszéljenek rosszallóan a vallásukról, hanem ha valamennyi tanulóhoz beszélnek, mutassák meg, hogy mennyire jók és okosak hitünk előírásai!''

Fourier Péter azt akarta, hogy apácái ,,elsősorban tanítónők'' legyenek, ne pedig elsősorban apácák. Ezzel azonban az egyházjogászok merev ellenállásába ütközött, akik a szerzetesnők szigorú klauzúrájának évezredes előírásaihoz ragaszkodtak.

Hosszú és nehéz küzdelem után sikerült végül Fourier-nek, hogy kijárja alapításának, a ,,Miasszonyunkról nevezett ágostonos kanonisszák''-nak az elismerését; de több dologban meg kellett hajolnia az uralkodó elképzelések előtt (klauzúra a nővérek számára stb.).

Csak Páli Szent Vincének (lásd: A szentek élete, 542. o.) sikerült megvalósítania azt a gondolatot, amely egyre jobban utat tört az Egyházban: hogy legyenek olyan Istennek szentelt nők, akik klauzúra és szerzetesruha nélkül a világban végzik apostolkodásukat.

Fourier-t püspöke 1625-ben népmissziók tartásával bízta meg. Tárgyilagos, szeretetre méltó és egyáltalán nem fanatikus stílusával mély benyomást gyakorolt. Tükröt tartott a katolikusok elé, akik rossz példájukkal részesek a hitszakadás vétkében.

Toul püspöke végül azzal a nehéz feladattal bízta meg, hogy reformálja meg Franciaország ágostonos kanonokjait. Ez mindenféle ellenállással szemben is sikerült neki, s közben még mindig Mattaincourt plébánosa maradt. Csak 1632-ben, amikor a kanonokok általános elöljárójává választották, mondott le kedvelt plébániájáról.

Munkaereje kimeríthetetlen volt. Már felsorolt teendői mellett számos népmisszión prédikált, és kiterjedt levelezést folytatott, bár legtöbb levelét éjszaka kellett megírnia.

Élete utolsó éveiben akarata ellenére belevonták politikai ügyekbe. Lotharingia, amely független hercegség volt, Franciaországhoz került. Fourier magára vonta a hatalmas Richelieu bíboros neheztelését, és száműzetésbe kellett mennie. Négy éven át élt Felső-Burgundia szabad grófságában egy női kolostor papjaként. Itt halt meg 1640-ben.

Egy évvel később holttestét Mattaincourt-ba szállították; sírja még ma is sok zarándokút célja. 1730-ban boldoggá, 1897-ben szentté avatták.

Újonnan feltündöklött István atya

2019. december 09. - Andre Lowoa

Szent Gorgónia     özvegy, †~370       


Újonnan feltündöklött István atya

István atya Konstantinápolyban született. Szülei Zakariás pap és Teofánia voltak. Tőlük a jámborságban és keresztény erények gyakorlására jó nevelést kapott. Már fiatal korától a konstantinápolyi Nagy Egyház (Szent Bölcseség) kötelékében szolgált. Atyja halála után a bezárkózottak életmódját választotta. Szent Péter templomában élte vezeklő életét. Szent életéért látomásokban is részesült. Meglátta Szent Péter főapostolt és Szent Antipász egykori pergamoni püspököt is. A IX. században hunyt el, 912-ben, életének 73. évében. Újonnan feltündöklöttnek azért nevezik, mert szent élete miatt hasonlított Isten régi kedveltjeihez, akik minden erényben kitűntek életükben.
süti beállítások módosítása