Taigi Boldog Anna-Mária özvegy, † 1837
Szent Áron
Szent Áron
BOLDOG JUNIPER SERRA misszionárius (1713-1784)
Az Újvilág (Amerika) nagy misszionáriusa. Mallorca szigetén született. Miután belépett a Ferenc-rendbe és pappá szentelték, Mexikóba ment, ott és a szomszédos másik országban végzett igehirdeto munkát. Céljául tuzte ki a bennszülöttek (indiánok) evangelizálását, hogy „ok is legyenek megszentelve az igazságban” (Jn. 17,19). Aztán Kalifornia földjére ment. Abban az idoben kezdtek az Európából jövo vegyes jövevények letelepedni ezen a vidéken. A misszionáriusokra nehéz feladat várt. Juniper nem a világi hatalom segítségével, hanem az ige erejével igyekezett eredményt elérni. Tudatában volt az indiánok kiváló tulajdonságainak (akadtak köztük szentek, mint Tekakwita Katalin). Törekedett elomozdítani muvelodésüket is, amihez a keresztény vallás elfogadása nagyban hozzájárult. A hatalmasokat Szent Jakab szavaival intette, hogy ne nyomják el a szegényeket és a gyengéket. „Feladata teljesítésében Szent Ferenc hu fiának mutatkozott” - mondja róla a szentatya. 1749-ben, amikor rendtársaival megérkezett Kaliforniába, keresztény közösségeket (redukciókat) alapított, melyeknek misszionáriusok voltak a vezetoi s akiknek az indiánok szívesen engedelmeskedtek, különösen, ha az a misszionárius olyan volt, mint Juniper atya: nagy tudományú, szentéletu ember s az indiánok barátja. A hetvenes évek közepe táján kis csapattal behatolt Kalifornia eddig felfedezetlen, északi vidékeire. Igazi felfedezo út volt ez, tele veszéllyel, járvány, ellenséges törzsek s egyéb veszélyekkel. Ezek elol nem hátrált meg, jelmondatához huen: „Csak elore, mindig elore, sohasem hátra!” 1776-ban szept. 17-én (Szent Ferenc sebhelyeinek ünnepén) megalapította San Francisco városát, megadva ezzel Észak-Amerika ferences jellegét. Nem messze a várostól, Monterey-ben halt meg 1784. aug. 28-án. II. János Pál avatta boldoggá 1988-ban.
A szentatya beszédébol (Boldog Juniper sírjánál, a San Carlos misszióban 1987. szept.17-én):
„Isten gyakran támaszt férfiakat és noket, különösen kritikus idokben, akikre nagy jelentoségu szerepet bíz a jövo fejlodést illetoen mind a társadalom, mind az Egyház javára... Örülünk mindig amikor az ilyen személyek muködése életszentséggel párosul, melyet méltán nevezhetünk hosiesnek. Így vagyunk Serra Juniperrel, akit Isten gondviselése Kalifornia apostolául rendelt s kinek muve ennek az országnak és népének lelki örökségét képezi.”
Imádság:
Istenünk, te Boldog Junipert gondviseléseddel Kalifornia téríto apostolául rendelted és a viszontagságok elviselésére erovel övezted fel, add, hogy a hivatásunkkal járó nehézségeket mi is bátran legyozzük és felebarátaink földi és mennyei javáért tevékenykedjünk. Krisztus, a mi Urunk által.
Szent Kozma és Damján ingyenes orvosok
A szent ingyenes orvosok Rómából származó édestestvérek voltak. Keresztény szülőktől származtak, és keresztény nevelésben részesültek. Fiatal korukban kitanulták a gyógyítás tudományát. Istentől hatalmat kapva az embereknél és az állatoknál előforduló betegségeket sikeresen gyógyították, közben a keresztény hitet is terjesztették. Gyógyításukért pénzt nem fogadtak el senkitől, ezért kapták az ingyenes orvos melléknevet. Gyógyításuk közben a szegényeket is segítették tehetségük szerint, és sok pogányt térítettek meg Krisztus hitére. Irigyeik bevádolták őket a császárnál a hit terjesztése miatt. Ezért Karin császár ítélő széke elé hívta őket. Mivel bátran megvallottak hitüket és vonakodtak a bálványoknak áldozatot bemutatni, a császár meg akarta őket kínoztatni de Isten betegséget küldött rá. A két szent imádságára Isten elvette tőle a betegséget, azért mindkettőjüket szabadon engedte. Ők tovább folytatták áldásos tevékenységüket. 284—ben, egykori tanítóik, akik irigykedtek rájuk sikereik miatt az orvoslás terén, agyonkövezték őket.
