A próféta királyi családból származott, Amosz fia volt. Uziás király uralkodásának 17 évében egy látomásban nyerte, el prófétai hivatását. Ezután teljesen erre a szolgálatra szentelte magát. Több király alatt mondta el jövendöléseit, 60 év leforgása alatt. Jövendöléseiben a szenvedő Megváltóról mondott el sokat. A szentatyák az ószövetség evangélistájának nevezték. A Szentírásban a 4 nagy próféta között az első helyen szerepelnek jövendölései, Az istentelen Manasszesz király kegyetlenül kivégeztette. A régi zsidó hagyomány szerint kettéfűrészeltette, Krisztus születése előtt 710-ban.

Bolognában, a Vigri nemesi családban született. Apja Ferrarában a D’Este hercegi udvarban szolgált, így Katalin 11 éves korában a hercegi udvarba került. Itt alkalma volt elsajátítatni a humanista muveltséget, a jártasságot a latin nyelvben, kibontakozott festoi és zenei képessége is. A nagy ferences igehirdeto, Sienai Szent Bernardin ezekben az években járta be Észak-Itália városait, Bolognában 1423-ban járt. Fordulópontot jelentett Katalin lelki életében, hogy Ferrarában megismerkedett egy ferences terciárius közösséggel s 15 évesen közéjük lépett. A közösség legtöbb tagja, így Katalin is néhány év múlva Szent Klára reguláját fogadta el. Katalin 1432-ben öltötte magára a klarisszák ruháját s hamarosan a novíciák mesternoje lett. 5 éven át a Sátán sokféle kísértését viselte el, errol ír 1438-ban keletkezett muvében, melynek címe: A lelki harc fegyverei. Halála után a muvet több városban gyakran kiadták, más nyelvekre is lefordították. A szerzetesi életben kezdoknek ad ebben bölcs tanácsokat. Hét lelki fegyvert sorol fel: 1. szorgalom a jócselekedetekben, 2. magában nem bízni, 3. erosen bízni Istenben, 4. Krisztus szenvedésére emlékezni, 5. saját halálunkra gondolni, 6. a mennyei dicsoség reménye, 7. a szentírás szavait emlékezetbe vésni. Ezenkívül a tökéletességre jutás eszközei közt kiemeli az imádságot, a gyakori szentáldozást és a Szuzanya tiszteletet. Más prózai és költoi muveket is írt – a Szeplotelen Szuz poétája névvel illették. Látomásokban, egyéb misztikus kegyelmekben is részesült (egyszer látta a szentostyában a kis Jézust s angyalok kórusát hallotta). 1456-ban 16 társnojével szülovárosában, Bolognában klarissza zárdát alapít, ennek apátnoje lesz egészen haláláig. A betegek iránt különös szeretettel volt: „Ti az üdvözíto igazi jegyesei vagytok - mondta nekik -, o a szenvedést válaszotta osztályrészéül.” 1463. márc. 9-én költözött isteni Jegyeséhez. A teste épségben maradt s napjainkban is látható a bolognai klarisszák kápolnájában. XI. Kelemen pápa avatta szentté 1712-ben.

„Krisztus huséges szolgája - tanítja Szent Katalin – álljon készen arra, hogy a kereszt útját járja, mert mindazok, akik Istennek szolgálnak, kénytelenek Isten ellenségeivel harcolni, s tolük különféle kegyetlen sebeket kapnak. Tehát a legjobb fegyverekre van szükségünk, melyekkel az ellenség ellen bátran harcolhatunk.”

Imádság:

Kristóf, Décius császár alatt szenvedett vértanúságot 250 körül Liciában. Hitéért sebeket égetéseket szenvedett, de a bátor vértanú erős maradt a kínzásokban, mert Krisztus ereje és keresztje erősítette meg. Kínzásai alatt sok csodajel történt, ezeket látva, sokan Krisztus hitének követői lettek. Végül, sok kínzás után lefejezték. A csodás események halála után is folytatódtak.