BOLDOG GALANTINI IPOLY III. r., rendalapító (1565-1619) Firenzében született iparos szüloktol, akik vallásos nevelésben részesítették, úgyannyira, hogy ifjú korában felvételét kérte a kapucinus rendbe. Gyenge egészsége miatt azonban nem vették fel. Ezért atyja mesterségét, a selyemszövést…

Szent Benedek a nyugati szerzetességnek atyja. Ő alapította a 13. századig szinte egyeduralkodó bencés rendet, amely elévülhetetlen érdemeket szerzett a római kultúra megmentésével, a germán népek térítésével, a tudomány, művészet, különösen pedig az istentisztelet (liturgia) ápolásával, s amely ma…

NURSIAI SZENT BENEDEK *Nursia, 480 körül +Monte Cassino, 547. március 21. A szerzetesség eszménye, amely ilyen vagy olyan változatban minden nagy vallásban megtalálható, a keresztény Európa számára Benedekben olyan formát öltött, amely másfél évezreden át hatott az egész történelemre. A Benedictus…

A Nagyböjt eddig inkább a bűnbánat és önmegtagadás ideje volt,[1] ettől a naptól kezdődik az Úr szenvedéseiről való megemlékezés.[2] A Szentmisében – ami a szöveget illeti – ennek alig akadunk nyomára, azonban a zsolozsma úgyszólván teljesen erről szól. A szertartások előző szombat délután…

MONTEGALLOI BOLDOG MÁRK (1427-1497) Elokelo szüloktol származott. Iskoláit Perugiában* és Bolognában* végezte s orvos lett. Apja kívánságára megnosült, de pár év múlva szülei elhalálozván feleségével kölcsönös megegyezéssel mindketten szerzetesek lettek: felesége belépett az ascoli klarisszákhoz,…

Szent Fotina vértanúnő Ő volt az az asszony, akivel Jézus beszélgetett a kútnál. A történetet megtaláljuk Szent János evangéliumában (4,4-42.). Ezután Fotina az afrikai Kartagéna városában élt fiával együtt. Az elbeszélés szerint meggyógyított egy Sebestyén nevű katonát, akinek az arca megégett, és…

A Szent Száva-kolostori vértanúk János, Szergej és Patrik a Jeruzsálem közeli Szent Szabbász kolostorának voltak tagjai. Sokan menekültek még a kolostorba a szaracénok támadásai elől. Az atyák mindvégig élték megszokott szerzetesi életüket, és nem akarták elhagyni a kolostort, bár sokat szenvedtek…

Szent Panchariosz vértanú Makszimián keresztényüldözése alatt élt Rómában egy Germánia vidékéről származó ember, az eredetileg keresztény Panchariosz. Hogy a császár kegyét megnyerje, megtagadta hitét. A császár szenátorrá tette. Anyja és nővére levélben figyelmeztették a hitehagyottat az utolsó…