Nisszai Szent Gergely főpap

Gergely, Nagy szent Bazilnak volt édestestvére. Nevelésében részt vett szent Makrina, aki Bazilt is nevelte. Az elemi ismereteket az olvasásban és szónoklattanban atyjától kapta. Fényes tehetsége és éles elméje miatt nagy haladást tett a világi tudományokban és szónoknak készült. Isten azonban egy ünnepség alkalmával megváltoztatta elhatározását. Felhagyva a világi tudományokkal, a Szentírás tanulmányozása felé fordult. Először, mint felolvasó az istentiszteleten, majd, mint áldozópap, ékesszóló hirdetője és magyarázója lett Isten igéjének. Hogy az ariánizmus ellen segítséget szerezzen magának, Nagy szent Bazil Nissza püspökévé szentelte. Részt vett a II. egyetemes zsinaton. Neki tulajdonítják a hitvallás Szentlélekről szóló tanításának kiegészítését. Mint az ariánusok ellen szóval és írásaival harcoló főpap, székétől megfosztva kénytelen volt 8 évet száműzetésben tölteni. Valens császár halála után újra visszatérhetett főpapi székébe. Nagy buzgóság töltötte el az igaz hit iránt, együtt érző volt a szegényekkel szemben, békeszerető, türelmes és egyenes lelkű ember volt. Több hitvédelmi írást hagyva hátra, 394-ben hunyt el.


SZENT X. GERGELY PÁPA, III. r. (1210-1276) 
Családi nevén Visconti* Theobald, Piacenzában* született. Már fiatal korában kitunt erényességével és értelmességével. Foként az egyházjog tudományának szentelte magát elobb Itáliában, majd Párizsban és Liége-ben* (másként Lüttichben). Párizsban több mint két évtizeden keresztül kapcsolatban volt az egyetemmel, az ottani ferencesekkel, Szent Bonaventurával. Ekkoriban lett a ferences III. rend tagja. IV. Kelemen Liége fodiákonusává avatta (még nem volt pap), majd megbízást kapott a Szentföld ügyében keresztes háború meghirdetésére. Theobald maga is felvette a keresztet. Amikor jóbarátja, IX. Lajos király meghalt 1270-ben, a Közel-Keletre sietett, hogy bátorítsa a király fiát és a kereszteseket. Közben látogatta a szent helyeket. Abban az idoben majdnem három évig húzódott a pápaválasztás. Szent Bonaventura véleményét is kikérték, o a liégei fodiákonust ajánlotta. Meg is választották 1271. szept. l0-én. A Szentföldrol Rómába visszatérve elobb pappá, majd püspökké szentelték, s 1272. márc. 27-én koronázták pápává X. Gergely néven. Pápai uralkodása ugyan rövid volt, csak három év és kilenc hónap, de azalatt az ido alatt is sokat tett, különösen mint a béke apostola. A ferencesekre is támaszkodott, mint pl. a Bologna és Velence közötti kibékülésben. O hívta össze 1274-re a Lyoni Egyetemes Zsinatot, amely két hónapig tartott s rövid életu egyesülést hozott létre a Keleti Egyházzal. A megelozo évben Szent Bonaventúrát bíborossá nevezte ki s maga mellett tartotta mint tanácsadót hónapokig. Hivatalos ügyeinek intézése közben buzgó imádságos éltet folytatott, Istennel bensoséges kapcsolatban maradt. Beszédmodorában tartózkodó, a táplálkozásban önmegtagadó volt. Halála 1276. jan. 10-én történt Arezzoban.
XIV. Benedek pápa iktatta nevét a Római Martyrologiumba.
„Nagy muvészet érteni ahhoz, hagy Jézussal elbeszélgessünk, nagy okosság tudni, hogyan tarthatjuk magunknál Jézust. Légy alázatos és békességkedvelo, akkor veled lesz Jézus. Légy befelé élo, nyugodalmas ember, akkor nálad marad Jézus.” (Kempis: Krisztus követése II. 8.)

Istenünk, te Szent X. Gergely pápa által Egyházadat jó pásztorral ajándékoztad
meg. Add, hogy imádságos lelkületét, békeszeretetét s többi erényeit
követve és közbenjárására kegyelmi ajándékaidat elnyerjük. Krisztus, a mi
Urunk által