Testvérem, ha nem találod az adott napot, akkor egy évvel előtte biztosan megtalálod

Szentek köztünk élnek,a múlt róluk beszélnek

Olajbafőtt Szent János / S. Joannis Ap. ante Portam Latinam (Nagyobb duplex ünnep)

2019. május 06. - Andre Lowoa

oszj.jpgSzent János apostol természetes halállal halt meg. Azonban a Gondviselés úgy akarta, hogy e kiváló férfiú még így is elnyerje a vértanúság pálmáját. A sok üldözés, viszontagság és a számkivetés már magában véve is küzdelmes életet teremtettek a szeretet apostolának, de – ha Tertullián tanúságának hitelt adhatunk[1] – aggkorában valóban vértanúságot szenvedett az Apostol, azonban a haláltól csodálatos módon megmenekült. Domitian császár (81-96) ugyanis Ephezusból Rómába hurcoltatván szentünket, egy forró olajjal telt hordóba vetette, ahonnét ő Isten segítségével sértetlenül került ki. Ezek után a császár Pathmos szigetére száműzte Szent Jánost.

Az ünnep először a Missale Gothico-Gallicanumban tünik fel, de csak itt-ott fogadták el, miután a Gregorianum is bevette az ünnepek közé.[2] Valószínűleg május 6-a római Szent János-templom felszentelésének napja is,[3] amit különben az ünnep mai latin elnevezése is föltételez.

A nap tanulsága: Isten az ő szentjeit, ha kell, csodálatos módon is, megoltalmazza a gonoszság ármánya ellen. Ez az Isten ügyében buzgólkodók nagy vigasza és bizodalma. Miként a „Te Deum” mondja: „Benned bíztam, Uram, nem fogok megszégyenülni mindörökké!”

Oratio. Isten, ki látod, hogy szenvedéseink mindenünnen szorongatnak minket; add meg, kérünk, hogy Szent János apostolod és evangélistád dicső közbenjárása oltalmazzon minket. A mi Urunk Jézus Krisztus által...
____________
[1] De praescr. c. 36. és utána Szent Jeromos: Comm. in. ep. ad Gal. 5,6. – Abban van történeti szempontból a nehézség, hogy csak kb. egy század múlva Tertullián emlékezik meg ez eseményről, a nagy történetírók pedig hallgatnak róla. Mindenesetre tiszteletreméltó régiségű hagyománnyal van dolgunk.
[2] Kellner: Heortologie 224. o.
[3] Így Duchesne: Origines du culte chrétien. 288. o.

(Forrás: Dr. Artner Edgár: Az egyházi évnek, ünnepeinek és szertartásainak kimerítő leírása és magyarázata a művelt közönség számára különös tekintettel a magyar viszonyokra. Szent István Társulat, Budapest 1923. 221-222. old.)