7. állomás
Jézus másodszor esik el a kereszt terhe alatt
(A megkínzottak stációja)
Pap: Imádunk, Úr Jézus Krisztus és áldunk Téged.
Nép: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Pap: Urunk Jézus, eléd hozzuk azoknak a keresztjét, akiket a földi életben ütlegeltek, börtönökben megkínoztak és tönkre tettek. De azoknak a rossz lelkiismeretét is, akik mindezt elkövették.
(Csend)
Mind: Ments meg, Uram a gonoszok kezébül,
Az erôszaktól szabadíts meg,
mely lépteimet elgáncsolni készül.
Tôrt vetnek titkon nekem a kevélyek.
Hálót vetnek az út felén,
Fogót feszítenek elém.
Szólok az Úrhoz: Istenem te vagy!
Halld meg Uram kiáltó szavamat.
Te vagy, Uram, bástyám, nyugvóhelyem,
Te övezed sisakkal a harc napján fejem.
(Zsolt 139,5--8)
Pap: Hozzád könyörgünk, Urunk Krisztus, aki az elfogottak, arcul vertek és megkínzottak megváltója vagy.
Nép: Könyörülj testvéreinken!
Pap: Hozzád könyörgünk, Krisztus, akit miattunk porba löktek és kigúnyoltak.
Nép: Irgalmazz nekünk!
Pap: Szent vagy Uram, az erô és élet Istene.
Nép: Irgalmazz nekünk!
8. állomás
Jézus találkozik a síró asszonyokkal
(A bánkódók stációja)
Pap: Imádunk, Úr Jézus Krisztus és áldunk Téged.
Nép: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Pap: Eléd hozzuk, Urunk Jézus, azoknak a keresztjét is, akik a megpróbáltatás idején Téged megtagadtak és most reményüket elveszítve bánkódnak. De sírva mutatunk a mi bűneinkre is, mert mi is mulasztásokat követtünk el hitünkben. (Csend)
Mind: Építs meg minket újra, Istenünk,
Ragyogjon ránk az arcod s mi szabadok leszünk.
Seregek Ura, Istene,
Ha néped esd, meddig léssz ellene?
Könnyek kenyerét enni késztetéd,
Innia könnyek csordult serlegét.
Szomszédaink vetélye-tárgya lettünk,
Gúnyolódik az ellenség felettünk.
Építs meg minket újra, Istenünk,
Ragyogjon ránk az arcod s mi szabadok leszünk.
(Zsolt. 79,4--8)
Pap: Hozzád kiáltunk: ,,Hiszek Uram, segíts hitetlenségemen!'' (Mk 9,24)
Nép: Könyörülj testvéreinken!
Pap: Mert Te, Uram, megbátorítod azt, aki bűnei fölött bánkódik.
Nép: Irgalmazz nekünk!
Pap: Szent vagy Uram, az erô és élet Istene.
Nép: Irgalmazz nekünk!
9. állomás
Jézus harmadszor esik el a kereszt terhe alatt
(A kétségbeesettek stációja)
Pap: Imádunk, Úr Jézus Krisztus és áldunk Téged.
Nép: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Pap: Eléd hozzuk ezt a félelmetes keresztet is, azoknak a keresztjét, akik kétségbeesésben elesve haltak meg. De azoknak rossz lelkiismeretét is, akik másokat kétségbeesésbe kergettek. (Csend)
Mind: Isten, üdvösségemnek Istene,
Hozzád kiáltok minden éjszakán.
Bocsássad színed elé kiáltásom;
Halld meg, Uram, esdô imám.
Mert fájdalommal lelkem színig teljes
És a pokol közelget életemhez.
Azok közé számítanak,
Kik a gödörbe szállanak.
Olyan lettem, mint akibôl
Az életerô már elköltözött.
Lelkem már-már a halottak között.
Mint sújtottak, kik a sírban feküsznek,
Kikrôl már nálad nincs emlékezet,
Akiket elbocsátott már kezed.
Mélységes mély örvénybe szállék,
Elnyelt az éj és a halálos árnyék.
Megnehezült énrajtam haragod,
Minden hullámod fejemre csapott.
Tehetsz Uram a holtakon csodákat?
Avagy dicsérni téged felkelnek-e az árnyak?
(Zsolt 87,2-11)
Pap: Kérünk, könyörögve kérünk, Úr Krisztus, aki a gyengék és a szívükben halálra sebzettek megváltója vagy.
Nép: Könyörülj testvéreinken!
Pap: Urunk, háromszor estél el a kereszt súlya alatt és mégis fel tudtál emelkedni.
Nép: Irgalmazz nekünk!
Pap: Szent vagy Uram, az erô és élet Istene.
Nép: Irgalmazz nekünk!
Jézus másodszor esik el a kereszt terhe alatt
(A megkínzottak stációja)
Pap: Imádunk, Úr Jézus Krisztus és áldunk Téged.
Nép: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Pap: Urunk Jézus, eléd hozzuk azoknak a keresztjét, akiket a földi életben ütlegeltek, börtönökben megkínoztak és tönkre tettek. De azoknak a rossz lelkiismeretét is, akik mindezt elkövették.
(Csend)
Mind: Ments meg, Uram a gonoszok kezébül,
Az erôszaktól szabadíts meg,
mely lépteimet elgáncsolni készül.
Tôrt vetnek titkon nekem a kevélyek.
Hálót vetnek az út felén,
Fogót feszítenek elém.
Szólok az Úrhoz: Istenem te vagy!
Halld meg Uram kiáltó szavamat.
Te vagy, Uram, bástyám, nyugvóhelyem,
Te övezed sisakkal a harc napján fejem.
(Zsolt 139,5--8)
Pap: Hozzád könyörgünk, Urunk Krisztus, aki az elfogottak, arcul vertek és megkínzottak megváltója vagy.
Nép: Könyörülj testvéreinken!
Pap: Hozzád könyörgünk, Krisztus, akit miattunk porba löktek és kigúnyoltak.
Nép: Irgalmazz nekünk!
Pap: Szent vagy Uram, az erô és élet Istene.
Nép: Irgalmazz nekünk!
8. állomás
Jézus találkozik a síró asszonyokkal
(A bánkódók stációja)
Pap: Imádunk, Úr Jézus Krisztus és áldunk Téged.
Nép: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Pap: Eléd hozzuk, Urunk Jézus, azoknak a keresztjét is, akik a megpróbáltatás idején Téged megtagadtak és most reményüket elveszítve bánkódnak. De sírva mutatunk a mi bűneinkre is, mert mi is mulasztásokat követtünk el hitünkben. (Csend)
Mind: Építs meg minket újra, Istenünk,
Ragyogjon ránk az arcod s mi szabadok leszünk.
Seregek Ura, Istene,
Ha néped esd, meddig léssz ellene?
Könnyek kenyerét enni késztetéd,
Innia könnyek csordult serlegét.
Szomszédaink vetélye-tárgya lettünk,
Gúnyolódik az ellenség felettünk.
Építs meg minket újra, Istenünk,
Ragyogjon ránk az arcod s mi szabadok leszünk.
(Zsolt. 79,4--8)
Pap: Hozzád kiáltunk: ,,Hiszek Uram, segíts hitetlenségemen!'' (Mk 9,24)
Nép: Könyörülj testvéreinken!
Pap: Mert Te, Uram, megbátorítod azt, aki bűnei fölött bánkódik.
Nép: Irgalmazz nekünk!
Pap: Szent vagy Uram, az erô és élet Istene.
Nép: Irgalmazz nekünk!
9. állomás
Jézus harmadszor esik el a kereszt terhe alatt
(A kétségbeesettek stációja)
Pap: Imádunk, Úr Jézus Krisztus és áldunk Téged.
Nép: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Pap: Eléd hozzuk ezt a félelmetes keresztet is, azoknak a keresztjét, akik kétségbeesésben elesve haltak meg. De azoknak rossz lelkiismeretét is, akik másokat kétségbeesésbe kergettek. (Csend)
Mind: Isten, üdvösségemnek Istene,
Hozzád kiáltok minden éjszakán.
Bocsássad színed elé kiáltásom;
Halld meg, Uram, esdô imám.
Mert fájdalommal lelkem színig teljes
És a pokol közelget életemhez.
Azok közé számítanak,
Kik a gödörbe szállanak.
Olyan lettem, mint akibôl
Az életerô már elköltözött.
Lelkem már-már a halottak között.
Mint sújtottak, kik a sírban feküsznek,
Kikrôl már nálad nincs emlékezet,
Akiket elbocsátott már kezed.
Mélységes mély örvénybe szállék,
Elnyelt az éj és a halálos árnyék.
Megnehezült énrajtam haragod,
Minden hullámod fejemre csapott.
Tehetsz Uram a holtakon csodákat?
Avagy dicsérni téged felkelnek-e az árnyak?
(Zsolt 87,2-11)
Pap: Kérünk, könyörögve kérünk, Úr Krisztus, aki a gyengék és a szívükben halálra sebzettek megváltója vagy.
Nép: Könyörülj testvéreinken!
Pap: Urunk, háromszor estél el a kereszt súlya alatt és mégis fel tudtál emelkedni.
Nép: Irgalmazz nekünk!
Pap: Szent vagy Uram, az erô és élet Istene.
Nép: Irgalmazz nekünk!
