8. állomás
Jézus vigasztalja Jeruzsálem leányait
,,Mit nézed a szálkát felebarátod szemében, a magad szemében pedig nem veszed észre a gerendát? Hogy mondhatod felebarátodnak: Testvér, hadd vegyem ki szemedbôl a szálkát! -- holott tulajdon szemedben nem látod meg a gerendát. Képmutató! Vesd ki elôbb a magad szemébôl a gerendát és csak aztán törôdjél azzal, hogy kivedd a szálkát felebarátod szemébôl.'' (Lk 6,41-42)
+
9. állomás
Jézus harmadszor roskad össze a kereszt alatt
,,Jézus csak ennyit mondott: Bizony mondom nektek, még ez éjjel, mielôtt a kakas szól, háromszor tagadsz meg Engem.'' (Mt 26,34)
,,Péter elszomorodott, hogy harmadszor is kérdezte: szeretsz engem? És csak annyit mondott: Uram, Te mindent tudsz, azt is tudod,hogy szeretlek Téged.'' (Jn 21,17)
+
10. állomás
Jézust megfosztják ruháitól
,,Eljött az óra, amikor megdicsôül az Emberfia. Bizony, bizony mondom nektek: Ha a búzaszem nem esik a földbe és el nem hal, egyedül marad; de ha elhal, sok termést hoz.'' (Jn 12,23-24)
+
11. állomás
Jézust keresztre feszítik
,,Krisztussal keresztre vagyok feszítve. Élek ugyan, de nem én, hanem Krisztus él bennem. Amennyiben most testben élek, Isten Fiának ahitében élek, aki szeretett engem és önmagát adta értünk.'' (Gal 2,20)
+
12. állomás
Jézus meghal a keresztfán
,,Szolgai alakot felvéve kiüresítette önmagát és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan volt, mint egy ember; megalázta magát és engedelmes lett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.'' (Fil 2,7-8)
,,Arról ismertük meg Isten szeretetét, hogy életét adta értünk. Tehát nekünk is oda kell adnunk életünket testvéreinkért.'' (1Jn 3,16)
+
13. állomás
Jézust leveszik a keresztrôl
,,Anyja így szólt Hozzá: Fiam, miért tetted ezt velünk? Látod, Atyánk és én bánkódva kerestünk. Miért kerestetek? -- kérdezte. Nem tudjátok, hogy Atyám házában kell lennem?'' (Lk 2,48-49)
+
14. állomás
Jézust sírba teszik
,,Testemben kiegészítettem azt, ami még hiányzik Krisztus szenvedésébôl, Testének, az Egyháznak javára.'' (Kol 1,24)
,,Amilyen bôven részesedtünk Krisztus szenvedéseiben, olyan bôven árad ránk Krisztus által a vigasztalás.'' (2Kor 1,5)
+
Jézus vigasztalja Jeruzsálem leányait
,,Mit nézed a szálkát felebarátod szemében, a magad szemében pedig nem veszed észre a gerendát? Hogy mondhatod felebarátodnak: Testvér, hadd vegyem ki szemedbôl a szálkát! -- holott tulajdon szemedben nem látod meg a gerendát. Képmutató! Vesd ki elôbb a magad szemébôl a gerendát és csak aztán törôdjél azzal, hogy kivedd a szálkát felebarátod szemébôl.'' (Lk 6,41-42)
+
Sírnak az asszonyok,
Zokognak.
Van miért sírniuk, hiszen csak Rá kell nézni, hogy lássák, mit
tettek Vele...
Segíteni nem tudván, tehetetlen állnak;
És csak sírnak, sírnak szánalomból...
Uram, láttad ôket, láttad és hallottad:
,,Sirassátok elôbb saját bűneiteket...''
+
Szenvedésed fölött, Uram, s a világ romlásán én is tudok súlyos
könnyeket hullatni.
De bűneim siratni?... Ez bizony más kérdés!...
És mennyivel könnyebb
Búsan elborongni mások vétke fölött.
Jól tudom ezt! Hiszen bírói székem színe elôtt minden áldott nap
az egész világ elvonul már lassan.
Bűnös felelôst is találtam eleget: politikát, rozzant lakást,
munkát, filmet, alkoholt vagy gazdasági krízist, semmittevô
lézengôket, keresztényt is, -- sôt még értelmetlen is érthetetlen
papokat is...
S véges-végül: Mindenkit... Csak magamat nem!...
Uram, értesd meg ma velem is, hogy bűnös vagyok.
Zokognak.
Van miért sírniuk, hiszen csak Rá kell nézni, hogy lássák, mit
tettek Vele...
Segíteni nem tudván, tehetetlen állnak;
És csak sírnak, sírnak szánalomból...
Uram, láttad ôket, láttad és hallottad:
,,Sirassátok elôbb saját bűneiteket...''
+
Szenvedésed fölött, Uram, s a világ romlásán én is tudok súlyos
könnyeket hullatni.
De bűneim siratni?... Ez bizony más kérdés!...
És mennyivel könnyebb
Búsan elborongni mások vétke fölött.
Jól tudom ezt! Hiszen bírói székem színe elôtt minden áldott nap
az egész világ elvonul már lassan.
Bűnös felelôst is találtam eleget: politikát, rozzant lakást,
munkát, filmet, alkoholt vagy gazdasági krízist, semmittevô
lézengôket, keresztényt is, -- sôt még értelmetlen is érthetetlen
papokat is...
S véges-végül: Mindenkit... Csak magamat nem!...
Uram, értesd meg ma velem is, hogy bűnös vagyok.
9. állomás
Jézus harmadszor roskad össze a kereszt alatt
,,Jézus csak ennyit mondott: Bizony mondom nektek, még ez éjjel, mielôtt a kakas szól, háromszor tagadsz meg Engem.'' (Mt 26,34)
,,Péter elszomorodott, hogy harmadszor is kérdezte: szeretsz engem? És csak annyit mondott: Uram, Te mindent tudsz, azt is tudod,hogy szeretlek Téged.'' (Jn 21,17)
+
Újra elesett.
Nem mozdul többé, mindhiába ütik-verik a katonák.
Halott vagy már, Uram?
Nem, csak erôd van fogytán.
Szívfájdító aggodalom perce ez.
Fel kell állni és elindulni újra, tüstént, úgy ahogy vagy,
szegény Uram, s menni, menni... egyet lépve, kettôt lépve... és így
tovább...
Harmadszor estél a földre, de már közül a Golgota magasához!
+
Újra elestél.
Én is egyre visszaesek.
S oda föl, tán sose érek.
Néha magam is ezt mondom, Uram, -- bocsáss meg ma érte! pedig ott
fent vársz rám, hogy megpróbáld bizodalmam.
Ha csüggedek, úgy elveszek.
De küzdök, mentve leszek.
Mert harmadszor estél földre, -- de már közel a Golgota
magasához!...
Nem mozdul többé, mindhiába ütik-verik a katonák.
Halott vagy már, Uram?
Nem, csak erôd van fogytán.
Szívfájdító aggodalom perce ez.
Fel kell állni és elindulni újra, tüstént, úgy ahogy vagy,
szegény Uram, s menni, menni... egyet lépve, kettôt lépve... és így
tovább...
Harmadszor estél a földre, de már közül a Golgota magasához!
+
Újra elestél.
Én is egyre visszaesek.
S oda föl, tán sose érek.
Néha magam is ezt mondom, Uram, -- bocsáss meg ma érte! pedig ott
fent vársz rám, hogy megpróbáld bizodalmam.
Ha csüggedek, úgy elveszek.
De küzdök, mentve leszek.
Mert harmadszor estél földre, -- de már közel a Golgota
magasához!...
10. állomás
Jézust megfosztják ruháitól
,,Eljött az óra, amikor megdicsôül az Emberfia. Bizony, bizony mondom nektek: Ha a búzaszem nem esik a földbe és el nem hal, egyedül marad; de ha elhal, sok termést hoz.'' (Jn 12,23-24)
+
Nem maradt másod, csak köntösöd, Uram;
Ragaszkodtál hozzá, hiszen Anyád szôtte.
És már ezt is soknak találták...
Egyetlen dolog szükséges csak, Uram: a Te Kereszted.
Ezúttal minden korlát leomlott már kettônk között.
Felkészülhettek végre a misztikus nászra,
Tragikus jegyesek, hogy a világot megmentsétek.
+
Ezenképpen Uram, nekem is el kell hagynom parádés ruháim, amelyek
gátolnak életemben és elrejtenek szemed elôl;
Az utolsó tulajdont is el kell dobnom, mert elfojtja bennem is az
ént és elkülönít a többiektôl.
Ezenképpen Uram, lassacskán mindent halálnak kell adnom, mindent
életembôl, ami nem a puszta hűség szent akaratodhoz.
Nem szívlelem Uram, nem, hogy szüntelen meg kell halnom.
Sokat kívánsz tôlem Uram, sokat!
Adok, -- és Te újra csak követelsz!
Úgy szeretnék megôrizni néhány apróságot,
Néhány semmiséget, amely még a bôrömhöz tapad, s amelytôl
megválni olyan bús, nehéz...
Ám, ha mindent megkívántál, Uram, végy el tôlem mindent!
Tépd le rólam, tépd le utolsó ruhámat is!
Mert tudom, hogy meg kell halnunk, hogy az Életet elnyerhessük,
Amint a magnak is el kell pusztulnia, hogy arany kalásznak adjon
életet...
Ragaszkodtál hozzá, hiszen Anyád szôtte.
És már ezt is soknak találták...
Egyetlen dolog szükséges csak, Uram: a Te Kereszted.
Ezúttal minden korlát leomlott már kettônk között.
Felkészülhettek végre a misztikus nászra,
Tragikus jegyesek, hogy a világot megmentsétek.
+
Ezenképpen Uram, nekem is el kell hagynom parádés ruháim, amelyek
gátolnak életemben és elrejtenek szemed elôl;
Az utolsó tulajdont is el kell dobnom, mert elfojtja bennem is az
ént és elkülönít a többiektôl.
Ezenképpen Uram, lassacskán mindent halálnak kell adnom, mindent
életembôl, ami nem a puszta hűség szent akaratodhoz.
Nem szívlelem Uram, nem, hogy szüntelen meg kell halnom.
Sokat kívánsz tôlem Uram, sokat!
Adok, -- és Te újra csak követelsz!
Úgy szeretnék megôrizni néhány apróságot,
Néhány semmiséget, amely még a bôrömhöz tapad, s amelytôl
megválni olyan bús, nehéz...
Ám, ha mindent megkívántál, Uram, végy el tôlem mindent!
Tépd le rólam, tépd le utolsó ruhámat is!
Mert tudom, hogy meg kell halnunk, hogy az Életet elnyerhessük,
Amint a magnak is el kell pusztulnia, hogy arany kalásznak adjon
életet...
11. állomás
Jézust keresztre feszítik
,,Krisztussal keresztre vagyok feszítve. Élek ugyan, de nem én, hanem Krisztus él bennem. Amennyiben most testben élek, Isten Fiának ahitében élek, aki szeretett engem és önmagát adta értünk.'' (Gal 2,20)
+
Tested teljes hosszával fekszel a keresztre, Uram.
Íme:
Jól van így.
Nem vitás és nem kétes: számodra készült!
Teljes egészében elfoglalod s hogy még jobban eggyé lehess vele,
megengeded, hogy nagy gonddal rászegezzenek.
Jól végzett munka ez, Uram, lelkiismeretes.
Kínos pontossággal úgy illesz a keresztre, mint gondosan mért,
csiszolt és faragott munka egy mérnöki rajzra.
Igen: szükséged volt erre a szorgos pontosságra.
Most: Ne mozdulj többé!...
+
Ezenképpen kell nekem is testem, szívem s lelkem összeszednem.
És teljes valómban a kereszten függnöm már e perctôl fogva.
Szenvedésem fáját nem én választom meg.
Készen áll keresztem, méretemre szabva.
Minden nap minden percében te állítod elém s el kell fogadnom.
De, Uram, jól tudod, nem könnyű az mindig. S oly rövid e perc is;
nincs idô a kérdést hosszan mérlegelni.
De másutt, Uram, ugyan hogyan találnék Rád,
Amikor Te itt vársz?...
És közös erôvel csak itt menthetjük meg majd testvéreinket!...
Íme:
Jól van így.
Nem vitás és nem kétes: számodra készült!
Teljes egészében elfoglalod s hogy még jobban eggyé lehess vele,
megengeded, hogy nagy gonddal rászegezzenek.
Jól végzett munka ez, Uram, lelkiismeretes.
Kínos pontossággal úgy illesz a keresztre, mint gondosan mért,
csiszolt és faragott munka egy mérnöki rajzra.
Igen: szükséged volt erre a szorgos pontosságra.
Most: Ne mozdulj többé!...
+
Ezenképpen kell nekem is testem, szívem s lelkem összeszednem.
És teljes valómban a kereszten függnöm már e perctôl fogva.
Szenvedésem fáját nem én választom meg.
Készen áll keresztem, méretemre szabva.
Minden nap minden percében te állítod elém s el kell fogadnom.
De, Uram, jól tudod, nem könnyű az mindig. S oly rövid e perc is;
nincs idô a kérdést hosszan mérlegelni.
De másutt, Uram, ugyan hogyan találnék Rád,
Amikor Te itt vársz?...
És közös erôvel csak itt menthetjük meg majd testvéreinket!...
12. állomás
Jézus meghal a keresztfán
,,Szolgai alakot felvéve kiüresítette önmagát és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan volt, mint egy ember; megalázta magát és engedelmes lett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.'' (Fil 2,7-8)
,,Arról ismertük meg Isten szeretetét, hogy életét adta értünk. Tehát nekünk is oda kell adnunk életünket testvéreinkért.'' (1Jn 3,16)
+
Még egy pár óra.
Még egy pár perc.
Még egy pár pillanat.
+
Harminchárom évig tartott,
Harminchárom év múlt el,
perc perc után.
Így éltél példát adva.
Most már nem menekülhetsz, itt vagy,
életed és utad végén.
Határon kívül vagy, az űrben lebegsz.
Lépned kell.
Az önátadás utolsó lépése kell még.
Az élet utolsó lépése kell még, amelyik a halálba vezet.
Vonakodsz!
A haláltusa három órája hosszú.
Hosszabb, mint az élet három órája.
Hosszabb, mint az élet harminchárom éve.
Uram, határoznod kell, minden készen áll.
Legalábbis látszólag.
Mozdulatlanul fekszel a kereszten.
Minden más ténykedés számára sikerült meghalnod, hogy átölelhesd
a keresztbe szegezett fát, amit erre a célra teremtettél.
De az élet kering ebben a felfüggesztett testben.
Rajta, halj mg halandó hús, hogy elkezdhesd az örök életet.
Az élet egymás után tűnik el a test tagjaiból.
Menekülni haláltól űzve, ebbe a szívbe, mely még dobog.
Felmérhetetlen szív.
Kicsorduló szív.
Szív, mely olyan nehéz, mint egy világ.
A bűnöknek és nyomorúságoknak világa, melyet hordoz.
Uram, még egy erôfeszítést.
Az emberiség van itt, aki anélkül, hogy tudná, várja a Megváltó
kiáltását.
Testvéreid vannak itt, akiknek szükségük van Rád.
Az Atya lehajol, s már tárja karjait feléd.
+
Uram, ments meg minket!
Válts meg minket.
Nézzétek!
Megragadta az egyetlent, ami még élô volt benne.
Megragadta nehézzé vált szívét és
Lassan
Kínosan,
Egyedül ég és föld között,
Egyedül e kegyetlen éjszakában,
Bolondul,
A szeretet bolondjaként odaadta életét.
A világ bűnei feltörtek,
Egészen a szája pereméig
és egy kiáltásban
MINDENT odaadott.
,,Atyám, kezeidbe ajánlom lelkemet!''
+
Krisztus meghalt értünk.
Uram, segíts, hogy Érted haljak.
Uram, segíts, hogy értük haljak.
Még egy pár perc.
Még egy pár pillanat.
+
Harminchárom évig tartott,
Harminchárom év múlt el,
perc perc után.
Így éltél példát adva.
Most már nem menekülhetsz, itt vagy,
életed és utad végén.
Határon kívül vagy, az űrben lebegsz.
Lépned kell.
Az önátadás utolsó lépése kell még.
Az élet utolsó lépése kell még, amelyik a halálba vezet.
Vonakodsz!
A haláltusa három órája hosszú.
Hosszabb, mint az élet három órája.
Hosszabb, mint az élet harminchárom éve.
Uram, határoznod kell, minden készen áll.
Legalábbis látszólag.
Mozdulatlanul fekszel a kereszten.
Minden más ténykedés számára sikerült meghalnod, hogy átölelhesd
a keresztbe szegezett fát, amit erre a célra teremtettél.
De az élet kering ebben a felfüggesztett testben.
Rajta, halj mg halandó hús, hogy elkezdhesd az örök életet.
Az élet egymás után tűnik el a test tagjaiból.
Menekülni haláltól űzve, ebbe a szívbe, mely még dobog.
Felmérhetetlen szív.
Kicsorduló szív.
Szív, mely olyan nehéz, mint egy világ.
A bűnöknek és nyomorúságoknak világa, melyet hordoz.
Uram, még egy erôfeszítést.
Az emberiség van itt, aki anélkül, hogy tudná, várja a Megváltó
kiáltását.
Testvéreid vannak itt, akiknek szükségük van Rád.
Az Atya lehajol, s már tárja karjait feléd.
+
Uram, ments meg minket!
Válts meg minket.
Nézzétek!
Megragadta az egyetlent, ami még élô volt benne.
Megragadta nehézzé vált szívét és
Lassan
Kínosan,
Egyedül ég és föld között,
Egyedül e kegyetlen éjszakában,
Bolondul,
A szeretet bolondjaként odaadta életét.
A világ bűnei feltörtek,
Egészen a szája pereméig
és egy kiáltásban
MINDENT odaadott.
,,Atyám, kezeidbe ajánlom lelkemet!''
+
Krisztus meghalt értünk.
Uram, segíts, hogy Érted haljak.
Uram, segíts, hogy értük haljak.
13. állomás
Jézust leveszik a keresztrôl
,,Anyja így szólt Hozzá: Fiam, miért tetted ezt velünk? Látod, Atyánk és én bánkódva kerestünk. Miért kerestetek? -- kérdezte. Nem tudjátok, hogy Atyám házában kell lennem?'' (Lk 2,48-49)
+
Munkád bevégeztetett.
És eszközeidre nincs többé szükség.
Leszállhatsz és megpihenhetsz.
Rászolgáltál.
Lassan siklasz le, mint aki munkától fáradtan álomba merül.
Anyád karjai várnak.
,,Ó mivé lettél? Eszméletlen halott vagy a fáradtságtól.
Az Atya talán nem is kérte Tôled mindezt.''
De Te békén pihensz.
Nyugodt és kisimult vonásaidon, mint az örömnek tiszta sugara,
tiszta lelkiismeretednek visszfénye látszik.
Igaz, fájdalmat okoztál Anyádnak, de Ô büszke Rád.
,,Aludj gyermekem, anyád virraszt fölötted.''
+
Esténként így alszom el én is, napi munkám után.
Pedig sokszor milyen állapotba juttatom magam.
De fájdalom, nem mindig az Atya szolgálatában fáradtam el és
szennyezôdtem be.
Mária mindezek ellenére virrasztasz-e fölöttem éjszakánként?
Tisztátalanságtól nehéz a testem, de szívem bocsánatért esdekel.
Ne felejtsd el, hogy Te a bűnösök menedéke vagy.
Szűz Mária, Isten Anyja, könyörögj érettem, szegény bűnösért.
Eszközöld ki Fiad érdemei által a kegyelmet számomra, hogy soha
el ne aludjak anélkül, hogy Atyánktól bocsánatot kérjek.
De így minden este békén pihenve karjaidban, megtanulom hogyan
kell meghalni.
És eszközeidre nincs többé szükség.
Leszállhatsz és megpihenhetsz.
Rászolgáltál.
Lassan siklasz le, mint aki munkától fáradtan álomba merül.
Anyád karjai várnak.
,,Ó mivé lettél? Eszméletlen halott vagy a fáradtságtól.
Az Atya talán nem is kérte Tôled mindezt.''
De Te békén pihensz.
Nyugodt és kisimult vonásaidon, mint az örömnek tiszta sugara,
tiszta lelkiismeretednek visszfénye látszik.
Igaz, fájdalmat okoztál Anyádnak, de Ô büszke Rád.
,,Aludj gyermekem, anyád virraszt fölötted.''
+
Esténként így alszom el én is, napi munkám után.
Pedig sokszor milyen állapotba juttatom magam.
De fájdalom, nem mindig az Atya szolgálatában fáradtam el és
szennyezôdtem be.
Mária mindezek ellenére virrasztasz-e fölöttem éjszakánként?
Tisztátalanságtól nehéz a testem, de szívem bocsánatért esdekel.
Ne felejtsd el, hogy Te a bűnösök menedéke vagy.
Szűz Mária, Isten Anyja, könyörögj érettem, szegény bűnösért.
Eszközöld ki Fiad érdemei által a kegyelmet számomra, hogy soha
el ne aludjak anélkül, hogy Atyánktól bocsánatot kérjek.
De így minden este békén pihenve karjaidban, megtanulom hogyan
kell meghalni.
14. állomás
Jézust sírba teszik
,,Testemben kiegészítettem azt, ami még hiányzik Krisztus szenvedésébôl, Testének, az Egyháznak javára.'' (Kol 1,24)
,,Amilyen bôven részesedtünk Krisztus szenvedéseiben, olyan bôven árad ránk Krisztus által a vigasztalás.'' (2Kor 1,5)
+
Ne beszéljünk többet errôl.
Mindenki hazamehet.
Eltemették és a követ a helyére tették.
A család sí, a barátok tanácstalanok.
Ez alkalommal minden véget ért...
+
Uram, semmi sem ért véget!
,,Haláltusád az idôk végezetéig fog tartani.''
Tudom.
Az emberek egymás után vándorolnak a keresztúton.
Feltámadások csak az utolsó ítéletkor teljesedik be.
Úton vagyok, mindenbôl részesedem majd másokkal együtt. Az idôben
együtt osztjuk meg másokkal a terhet, amit magadra vettél, hogy
megisteníts.
Ez az én reményem, Uram és széttéphetetlen bizalmam. Apró cseprô
szenvedéseim minden részecskéjét is átélted, átváltoztattad,
megváltásod végtelen kegyelmével. Ha az út kemény és egyhangú,
Ha a sírba vezet is.
Tudom, hogy a sír másik oldalán dicsôségesen vársz rám.
Uram, segíts, hogy utamat hűségesen járjam végig az emberek
között, a nekem szánt helyen.
Elsôsorban is segíts, hogy vándorló testvéreimben Téged
felismerjelek és segítsek Neked.
Mert keresztutad hideg képe elôtt sírni hazugság lenne, ha
életutadon nem követnélek.
Mindenki hazamehet.
Eltemették és a követ a helyére tették.
A család sí, a barátok tanácstalanok.
Ez alkalommal minden véget ért...
+
Uram, semmi sem ért véget!
,,Haláltusád az idôk végezetéig fog tartani.''
Tudom.
Az emberek egymás után vándorolnak a keresztúton.
Feltámadások csak az utolsó ítéletkor teljesedik be.
Úton vagyok, mindenbôl részesedem majd másokkal együtt. Az idôben
együtt osztjuk meg másokkal a terhet, amit magadra vettél, hogy
megisteníts.
Ez az én reményem, Uram és széttéphetetlen bizalmam. Apró cseprô
szenvedéseim minden részecskéjét is átélted, átváltoztattad,
megváltásod végtelen kegyelmével. Ha az út kemény és egyhangú,
Ha a sírba vezet is.
Tudom, hogy a sír másik oldalán dicsôségesen vársz rám.
Uram, segíts, hogy utamat hűségesen járjam végig az emberek
között, a nekem szánt helyen.
Elsôsorban is segíts, hogy vándorló testvéreimben Téged
felismerjelek és segítsek Neked.
Mert keresztutad hideg képe elôtt sírni hazugság lenne, ha
életutadon nem követnélek.
