VIII. állomás
Jézus vigasztalja a siránkozó asszonyokat
P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
,,Hozzájuk fordulván Jézus, mondá: Jeruzsálem leányai! ne miattam sírjatok, hanem sírjatok magatok és gyermekeitek felett.'' (Lk 23,28) Mily nagy okunk van nekünk is, hogy magunkon és lelkünk elhanyagolt állapotán sírjunk. Sokszor milyen könnyen elaltattuk lelkiismeretünk szavát. Add Uram, hogy komoly szavad mindig alapos önvizsgálatra indítson minket.
Miatyánk..., Üdvözlégy...
P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!
Ének
A keresztnek szörnyű terhe
harmadszor is földre ver le.
Ested adjon szent kegyelmet,
hogy a bűnbôl talpra keljek.
IX. állomás
Jézus harmadszor esik el a kereszt súlya alatt
P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
,,Erôm, mint a cserép, kiszáradt, nyelvem ínyemhez tapadt, lesújtottál a halál porába.'' (Zsolt 21,16) Az Úr Jézus lihegve, lélekszakadva harmadszor is leroskad, mert mi oly szánalmas állhatatlansággal, bukdácsolva járunk a megismert igazságok útján, és oly szégyenletesen ragaszkodunk vétkes szokásainkhoz. Mily hôsiesség és kitartó szeretet van az Úrban. Végsô erôfeszítéssel tart a Golgotára! A véres kereszt legyen intô jelünk: bűnt soha többé el ne kövessünk!
Miatyánk..., Üdvözlégy...
P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!
Ének
Megcsúfoltak ruha nélkül,
borzad szájad vad epétül,
Tisztes mérték, szent szemérem,
mindig, mindig maradj vélem!
X. állomás
Jézust megfosztják ruháitól
P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
,,Szétosztották egymás között ruháimat, és köntösömre sorsot vetettek.'' (Zsolt 21,19) ,,Enni nekem epét adtak, szomjúságomban ecettel itattak.'' (Zsolt 68,22) A háromszor szent és szemérmes Jézust hiúságunk és könnyelműségünk vetkôzteti le. Epével és ecettel az evésben és ivásban való ínyencségünk és mértéktelenségünk itatja Üdvözítônket. Uram, nem prédáljuk el többé égi ruhánkat, a megszentelô kegyelmet. Mezítelenséged kínjaira kérünk, öltöztesd fel lelkünket erényeid szépségébe.
Miatyánk..., Üdvözlégy...
P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!
Ének
Édes Jézus drága testét
véres fára fölszegezték.
Mi egyetlen boldogságunk,
Szent keresztfa, sírva áldunk.
XI. állomás
Jézust a keresztre szegezik
P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
,,Királyi zászló jár elôl, keresztfa titka tündököl, melyen az élet halni szállt, s megtörte holta a halált.'' (Vexilla regis) Ég és föld között felmagasztalva függ a Megfeszített. Karját ölelésre tárja. Ajkát a megbocsátás szavára nyitja: ,,Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.'' (Lk 23,24) Lándzsával átdöfött Szíve sebét menedékül adja, hogy kísértésekben, veszedelmekben mindig oda siessünk. Uram, keresztre feszítésed a mi művünk volt. A jövôben könnyeidben és véredben megtisztult lelkünk szívesen vállalja a szenvedést veled és érted.
Miatyánk..., Üdvözlégy...
P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!
Ének
Megváltásunk már betelve:
Jézus lelkét kilehelte.
Újra élek kegyelmébôl!
Ki szakaszt el szerelmétôl?
XII. állomás
Jézus meghal a kereszten
P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
,,Jézus így szólt: Beteljesedett! Aztán lehajtotta fejét és kilehelte a lelkét.'' (Jn 19,30) Beteljesedett a nagy keresztáldozat, megváltottál, Isten gyermekei és az örök boldogság örökösei vagyunk. Halálod, Uram azt hirdeti, hogy nagy volt a lelkünk ára. Add, hogy mindig mint pótolhatatlan kincsünket gondozzuk.
Miatyánk..., Üdvözlégy...
P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!
Ének
Keresztfádról már levesznek,
Szent Szűz szívén pihen tested,
Bár pihennél mindig nálam,
tiszta szívem templomában.
XIII. állomás
Jézus testét leveszik a keresztrôl és fájdalmas Anyja ölébe fektetik
P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
,,Szűzanyám, esengve kérlek, hathatósan vésd szívembe, Szent Fiadnak sebeit.'' (Stabat Mater) Jézus szent testét leveszik a keresztrôl, és fájdalmas Anyja fogadja ölébe. A Szent Szűz tartja, imádja szent Fiát; nézi, csókolja sebeit. Az ô szíve az égô mécs a kereszt tövén. Fájdalmas égi Anyánkról sohasem feledkezünk el; az ô karjaiban kívánunk majdan meghalni.
Miatyánk..., Üdvözlégy...
P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!
Ének
Már a szent test sírba téve
újon metszett sír ölében,
Onnan kél fel harmadnapra,
Halált, pokolt letiporva.
XIV. állomás
Jézus holttestét sírba teszik
P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
,,Azon a helyen, ahol keresztrefeszítették, volt egy kert, a kertben pedig egy új sírbolt, melybe senkit sem temettek. Mivel a sír közel volt, a zsidók készületi napja miatt oda helyezték Jézust.'' (Jn 19,41- 42) A sziklafalba vájt új sírba fektetik az Urat, tündöklô gyolcsba takarják. Minta tiszta sír az Úr testét, úgy fogadjuk tiszta szívünkbe az Urat, amikor a szentáldozásban hozzánk tér. Úgy is akarunk mindig élni, hogy tetteinkbôl lássák: Jézus lakik szívünkben.
Miatyánk..., Üdvözlégy...
P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!
Ének
Uram, hiszek és remélek,
Én szerelmem, neked élek.
Szánom-bánom minden vétkem,
Légy az enyém egykor égben.
Befejezô ima
Tekints le, kérünk Uram, családodra, amelyért a mi Urunk Jézus
Krisztus nem tétovázott magát a bűnösök kezére adni, és a kereszt
gyötrelmét elvállalni! Kérve kérünk Urunk, Jézus Krisztus, legyen
erônk keserves kínszenvedésed; az védjen, ôrizzen és oltalmazzon meg
minket. Hulló szent véred legyen minden vétkünk tisztogatója és
elégtétele. Halálod legyen örök dicsôségünk. Ámen.
Jézus vigasztalja a siránkozó asszonyokat
P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
,,Hozzájuk fordulván Jézus, mondá: Jeruzsálem leányai! ne miattam sírjatok, hanem sírjatok magatok és gyermekeitek felett.'' (Lk 23,28) Mily nagy okunk van nekünk is, hogy magunkon és lelkünk elhanyagolt állapotán sírjunk. Sokszor milyen könnyen elaltattuk lelkiismeretünk szavát. Add Uram, hogy komoly szavad mindig alapos önvizsgálatra indítson minket.
Miatyánk..., Üdvözlégy...
P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!
Ének
A keresztnek szörnyű terhe
harmadszor is földre ver le.
Ested adjon szent kegyelmet,
hogy a bűnbôl talpra keljek.
IX. állomás
Jézus harmadszor esik el a kereszt súlya alatt
P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
,,Erôm, mint a cserép, kiszáradt, nyelvem ínyemhez tapadt, lesújtottál a halál porába.'' (Zsolt 21,16) Az Úr Jézus lihegve, lélekszakadva harmadszor is leroskad, mert mi oly szánalmas állhatatlansággal, bukdácsolva járunk a megismert igazságok útján, és oly szégyenletesen ragaszkodunk vétkes szokásainkhoz. Mily hôsiesség és kitartó szeretet van az Úrban. Végsô erôfeszítéssel tart a Golgotára! A véres kereszt legyen intô jelünk: bűnt soha többé el ne kövessünk!
Miatyánk..., Üdvözlégy...
P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!
Ének
Megcsúfoltak ruha nélkül,
borzad szájad vad epétül,
Tisztes mérték, szent szemérem,
mindig, mindig maradj vélem!
X. állomás
Jézust megfosztják ruháitól
P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
,,Szétosztották egymás között ruháimat, és köntösömre sorsot vetettek.'' (Zsolt 21,19) ,,Enni nekem epét adtak, szomjúságomban ecettel itattak.'' (Zsolt 68,22) A háromszor szent és szemérmes Jézust hiúságunk és könnyelműségünk vetkôzteti le. Epével és ecettel az evésben és ivásban való ínyencségünk és mértéktelenségünk itatja Üdvözítônket. Uram, nem prédáljuk el többé égi ruhánkat, a megszentelô kegyelmet. Mezítelenséged kínjaira kérünk, öltöztesd fel lelkünket erényeid szépségébe.
Miatyánk..., Üdvözlégy...
P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!
Ének
Édes Jézus drága testét
véres fára fölszegezték.
Mi egyetlen boldogságunk,
Szent keresztfa, sírva áldunk.
XI. állomás
Jézust a keresztre szegezik
P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
,,Királyi zászló jár elôl, keresztfa titka tündököl, melyen az élet halni szállt, s megtörte holta a halált.'' (Vexilla regis) Ég és föld között felmagasztalva függ a Megfeszített. Karját ölelésre tárja. Ajkát a megbocsátás szavára nyitja: ,,Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.'' (Lk 23,24) Lándzsával átdöfött Szíve sebét menedékül adja, hogy kísértésekben, veszedelmekben mindig oda siessünk. Uram, keresztre feszítésed a mi művünk volt. A jövôben könnyeidben és véredben megtisztult lelkünk szívesen vállalja a szenvedést veled és érted.
Miatyánk..., Üdvözlégy...
P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!
Ének
Megváltásunk már betelve:
Jézus lelkét kilehelte.
Újra élek kegyelmébôl!
Ki szakaszt el szerelmétôl?
XII. állomás
Jézus meghal a kereszten
P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
,,Jézus így szólt: Beteljesedett! Aztán lehajtotta fejét és kilehelte a lelkét.'' (Jn 19,30) Beteljesedett a nagy keresztáldozat, megváltottál, Isten gyermekei és az örök boldogság örökösei vagyunk. Halálod, Uram azt hirdeti, hogy nagy volt a lelkünk ára. Add, hogy mindig mint pótolhatatlan kincsünket gondozzuk.
Miatyánk..., Üdvözlégy...
P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!
Ének
Keresztfádról már levesznek,
Szent Szűz szívén pihen tested,
Bár pihennél mindig nálam,
tiszta szívem templomában.
XIII. állomás
Jézus testét leveszik a keresztrôl és fájdalmas Anyja ölébe fektetik
P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
,,Szűzanyám, esengve kérlek, hathatósan vésd szívembe, Szent Fiadnak sebeit.'' (Stabat Mater) Jézus szent testét leveszik a keresztrôl, és fájdalmas Anyja fogadja ölébe. A Szent Szűz tartja, imádja szent Fiát; nézi, csókolja sebeit. Az ô szíve az égô mécs a kereszt tövén. Fájdalmas égi Anyánkról sohasem feledkezünk el; az ô karjaiban kívánunk majdan meghalni.
Miatyánk..., Üdvözlégy...
P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!
Ének
Már a szent test sírba téve
újon metszett sír ölében,
Onnan kél fel harmadnapra,
Halált, pokolt letiporva.
XIV. állomás
Jézus holttestét sírba teszik
P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
,,Azon a helyen, ahol keresztrefeszítették, volt egy kert, a kertben pedig egy új sírbolt, melybe senkit sem temettek. Mivel a sír közel volt, a zsidók készületi napja miatt oda helyezték Jézust.'' (Jn 19,41- 42) A sziklafalba vájt új sírba fektetik az Urat, tündöklô gyolcsba takarják. Minta tiszta sír az Úr testét, úgy fogadjuk tiszta szívünkbe az Urat, amikor a szentáldozásban hozzánk tér. Úgy is akarunk mindig élni, hogy tetteinkbôl lássák: Jézus lakik szívünkben.
Miatyánk..., Üdvözlégy...
P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!
Ének
Uram, hiszek és remélek,
Én szerelmem, neked élek.
Szánom-bánom minden vétkem,
Légy az enyém egykor égben.
Befejezô ima
Tekints le, kérünk Uram, családodra, amelyért a mi Urunk Jézus
Krisztus nem tétovázott magát a bűnösök kezére adni, és a kereszt
gyötrelmét elvállalni! Kérve kérünk Urunk, Jézus Krisztus, legyen
erônk keserves kínszenvedésed; az védjen, ôrizzen és oltalmazzon meg
minket. Hulló szent véred legyen minden vétkünk tisztogatója és
elégtétele. Halálod legyen örök dicsôségünk. Ámen.
