Szent keresztútjárás, melyet a halálra ítéltetett, kereszttel terheltetett Jézus Krisztus Pilátus házától Kálvária hegyére végzett
Nincs más út az életre és az igaz belsô békességre, hanem csak a szent kereszt útja.
Bevezetés: rövid elôadás, mint kellessék a szent keresztutat mind különösen, mind közönségesen gyakorolni
1. Aki a szent keresztutat kívánja gyakorolni, szívbeli bánatot s töredelmességet ébresszen magában elkövetett bűnei miatt, s fogadást tegyen, hogy magát meg fogja jobbítani.
2. Igaz szándoka legyen, hogy Jézus Krisztus kínszenvedése s az elôadott titkok fölött elmélkedni fog, miszerint az itt nyerhetô búcsúkban részesüljön.
3. Kérje az Istennek malasztját, hogy ezen emlékgyakorlást jól elvégezhesse, amint az alább tétetett készülô imádság magában foglalja, s azutá menjen az egyik állomásról a másikra, azon észrevétellel, hogy ne csak szóval imádkozzék vagy az elôadott elmélkedést elolvassa, hanem amit ô imádkozott és olvasott, szívére vegye s a felett egy darab ideig elmélkedjen.
A szent keresztútjárás elôtt mondandó ének
1. Álla a keserves anya
Keresztfánál siralmába,
Midôn függne szent Fia.
2. Kinek megepedett szívét,
Töredelmes és bús lelkét,
Hegyes tôr átaljárta.
3. Oh mely keseredett ügyben,
Akkor vala gyötrelemben,
Egyetlen-egynek anyja.
4. Vajjon van-e ki ne sírna,
Krisztus anyját, hogy ha látja
Ily nagy keserűségben.
5. S ki tűrhetné, hogy ne szánná
E szűz anyát, hogy ha látná
Fiával ily nagy kínban.
6. Az ô népének vétkeért
Látta Jézusnak gyötrelmét
És megostorozását.
7. Oh Szűz! szeretet forrása!
Hogy fájdalmad lelkem lássa,
Engedd kínod viseljem.
8. Oh szűz anya, ezt míveljed;
Megfeszültnek belém rejtsed
Mélységesen sebeit.
9. Megsebesült szent Fiadnak,
Értem tűrô magzatodnak,
Közöld velem kínjaid.
10. Engedd, hogy veled sírhassak,
Szent Fiadon jajgathassak,
Míg e világon élek.
11. Kereszt alatt veled álljak,
Ottan társul fogadjalak,
És teveled könnyezzek.
12. Krisztus halálának kínját,
Kínszenvedésének súlyát,
Viselhessem sebeit.
13. Sebeivel sebesíts meg,
Keresztjével részegíts meg,
Hogy kedvében lehessek.
14. Krisztus keresztje ôrizzen,
Szent halála elkészítsen;
Szent malasztja segéljen.
15. Midôn a test földdé lészen,
Add, a lélek bemehessen
Paradicsom fényébe.
Kezdô imádság a fôoltárnál
Ájtatos ének
Ad notam: Urunk szenvedésérôl, stb.
A fôoltárnál elöljáró vers
Jézus szenvedésérôl bűnösök emlékezzünk,
Fájdalmas szent anyjával halálra keseregjünk;
Szánakodva és zokogva,
Fohászkodva, szent keresztútra menjünk.
Ajánló imádság
Örök mindenható Isten! alázatos szívvel imádlak téged. Hiszek
tebenned, örök igazság; reménylek tebenned, véghetetlen irgalmasság;
szeretlek téged, minden szeretetre legméltóbb jóság. Ugyanazért bánom
és siratom minden elkövetett vétkeimet, melyekkel tégedet, legfôbb
Uramat, gyakran megbántottalak! Fogadom erôsen, hogy kegyelmed által
megsegíttetvén, megjobbítom életemet. Tekints, kérlek, oh Istenem!
szívemnek ezen töredelmes fájdalmára! Fordítsd el arcodat bűneimtôl és
törüld el minden hamisságimat. Megvallom, hogy igen gonoszul
cselekedtem; de emlékezzél meg, hogy atya vagy, éspedig szerelmes
atya; és mint atya vedd kegyelmedbe a tékozló fiút, aki hozzád térvén
bocsánatot kér sok bűneiért. Elkövetett bűneimnek elégtételéül íme
felajánlom neked a te szerelmes Fiad kínszenvedését és halálának
véghetetlen érdemét, melyet most szemlélni és tisztelni kívánok, s
minden ígért kegyelmeket és búcsúkat megnyerni óhajtok, melyeket
egyrészt lelkem üdvösségére, másrészt az elhagyatott purgatoriumbeli
lelkek segítségére felajánlok. Tekints, Uram, alázatos szívemnek
töredelmességére, és tedd hasznossá nekem ezen útnak ájtatos
gyakorlatát, ez életben a te kegyelmednek, a másikban az örök
dicsôségnek elnyerésére. Amen.
I. állomásnál
Jézus Pilátus által elítéltetik
Menet közti ének
Halálra ítéltetik
Értünk az élet Ura,
Hogy számtalan bűnünkért
Ne essünk mi pokolra.
Egek Ura
Magát kínra,
Rút halálra,
Adja a keresztfára.
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
R. Mert a te szent kereszted által megváltottad a világot.
Ezen elsô állomás jelenti Pilátus házát, hol a mi Üdvözítônk, minekutána kegyetlenül megostoroztatott, tövissel koronáztatott, Pilátustól gyalázatos halálra ítéltetett.
Gondold meg itt szánakodó szívvel, keresztény lélek, a te Üdvözítôdnek azon nagy alázatosságát és békességes tűrését, mellyel vette a hamis
bírónak ezen törvénytelen ítéletét, minden mentegetés, ellenmondás és háborodás nélkül, kész levén ily gyalázatos és keserves halált szenvedni, hogy téged, keresztény lélek, az örök átok alól felszabadítson; s ezzel oktatott téged, hogyan fogadd el te is a világnak és az embernek irántad való balítéleteit, rágalmazásait.
Könyörgés
Uram Jézus Krisztus, ki az én szerelmemért tömlöcöt, fogságot,
töviskoronát s ostorozást, mint egy bűnös szenvedni és igazságtalan
ítélet alá vettetni méltóztattál: alázatosan kérlek téged, töröld el
az örök halálnak ítéletét, melyet sok bűneim érdemlettek, és tégy
méltóvá engem, hogy halálom óráján tôled, kegyes ítélô bírómtól
hallhassam: Jöjj el Atyámnak áldotta. Amen
Miatyánk... Üdvözlégy...
V. Könyörülj rajtunk, Uram!
R. Könyörülj rajtunk!
II. állomásnál
Jézus a nehéz keresztet vállaira veszi
Menet közti ének
Sebes gyenge vállára
Nehéz keresztjét veszi,
Örvend, hogy bűnterhétôl
Lelkedet megmentheti.
Ah enyhítsed,
Könnyebbítsd,
Ne terheljed
Bűnnel Jézus keresztjét.
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
R. Mert a te szent kereszted által megváltottad a világot.
Ezen második állomás jelenti azon helyet, hol a kegyetlen hóhérok a nehéz keresztet Üdvözítônk sebes vállaira tették.
Gondold meg itt, ájtatos lélek, a sebekkel rakott, fájdalmaktól bágyadt Jézus mily nagy örömmel veszi vállára a keresztnek nehéz terhét és halálának eszközét, neked példát hagyván, hogyan viseljed az életnek keresztjét; és pirulj el, hogy a penitenciának és világi nyomorúságnak könnyű keresztjét, mely nem halálodnak, hanem örök életednek eszköze, nem akarod hordozni. Tégy fogadást jobbulásodról.
Könyörgés
Oh szerelmes Jézusom! ki énérettem a kereszt súlyos terhét örömest
felvetted sebes vállaidra, segélj kegyelmeddel engem, hogy e rövid
életnek keresztjeit mindaddig békével hordozzam, míglen azok által
tehozzád a mennyei örömökbe eljutok. Amen
Miatyánk... Üdvözlégy...
V. Könyörülj rajtunk, Uram!
R. Könyörülj rajtunk!
III. állomásnál
Jézus elôször rogy össze a kereszt alatt
Menet közti ének
Sok kínzás miatt teste
Erôtôl megfosztatik,
A nehéz kereszt alatt
Arccal a földre esik.
Jaj nem szánják,
Sôt kacagják,
Lábbal rúgják,
Mint barmot úgy rángatják.
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
R. Mert a te szent kereszted által megváltottad a világot.
Ezen harmadik állomás jelenti, miképpen az áldott Jézus az ô szent vérének szűntelen való folyása miatt erôben megfogyatkozván, a kereszt terhe alatt elôször esett arccal a földre.
Gondold meg itt, ájtatos lélek, az ô békességes tűrését, midôn sok rugdalásokra, ütésekre hallgat a te Urad Istened; se nem siránkozik, se nem panaszkodik, sôt csak egy ellenkezô szót sem szól az ôtet szidalmazó és bántalmazó hóhéroknak; midôn ellenben te nyavalyáidban, nyomorúságodban egészen türelmetlen vagy, panaszra, átkokra, káromkodásokra fakadsz. Oh tanulj a Krisztustól.
Könyörgés
Oh szerelmes Jézusom! ki nehéz kereszted terhe alatt, melyet bűneim
súlyosítottak, elfáradván, földre leroskadtál, szentséges lábaidhoz
leborulván, bocsánatért esedezem; szívembôl bánom, hogy keresztedet
bűneimmel súlyosítottam, de eltökélem magamban, hogy ezentúl kegyelmed
által segíttetvén, szántszándékkal meg nem bántlak és a te példádra
akármely nyomorúságnak keresztjét örömest elviselem. Amen.
Miatyánk... Üdvözlégy...
V. Könyörülj rajtunk, Uram!
R. Könyörülj rajtunk!
IV. állomásnál
Jézus szent anyjával találkozik
Menet közti ének
Jézus szívének kínja
Nagyobb, hogy anyját látja;
Máriának hegyes tôr
A szívét általjárja,
Hogy szent Fiát,
Szelíd bárányt,
Taszigálják,
Ütik, verik, hurcolják.
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
R. Mert a te szent kereszted által megváltottad a világot.
Ezen negyedik állomás jelenti nekünk, hogy a mi édes Üdvözítônk a kereszttel az ô keseredett anyjának elébe jön.
Gondold meg itt, ájtatos lélek, mily nagy fájdalmára esett légyen Máriának, látván az ô ártatlan Fiát egészen vértôl elborítva és a kereszt terhe alatt hurcoltatni; azonban fontold meg azon szerelmes szókat, melyekkel ezen két keseredett lelkek, Jézus és Mária, egymással szólottak légyen, és pirulj el, hogy eddig se Jézus szenvedése, se Mária keserűsége nem indította szánakodásra kemény szívedet. Esedezz neki, hogy a végsô órádnak ütésekor neked is mint pártfogód elôdbe jöjjön.
Könyörgés
Oh Jézus! oh Mária! egymástól búcsúzó szívek! én vagyok a nagy és
sokféle fájdalmitoknak oka; vajha én szívem érezné azokat. Oh
fájdalmas Anya! oszd meg velem kínjaidat, hogy most veled
szomorkodván, örök életre méltónak találtassam, s midôn lelkem
testemtôl elválik, azt anyai karjaidba befogadjad. Amen
Miatyánk... Üdvözlégy...
V. Könyörülj rajtunk, Uram!
R. Könyörülj rajtunk!
V. állomásnál
Simon a kereszt vitelében segíti Jézust
Menet közti ének
Látván a gonosz zsidók,
Hogy Jézus elfáradna,
Kereszt viselésére
Ereje már nem volna,
Simont kérik,
Kényszerítik,
Fenyegetik,
Hogy hurcolja keresztjét.
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
R. Mert a te szent kereszted által megváltottad a világot.
Ezen ötödik állomás jelenti, hogy minekutána Üdvözítônk annyira elerôtlenedett volna, hogy már nem vihetné a keresztet, Simon Cireneust hajtották segítségére a zsidók, nem szánakozásból, hanem dühösségbôl, hogy Krisztust életben a Kálvária hegyére vihessék és két lator közt megfeszíthessék.
Gondold meg itt, ájtatos lélek, mily nagy keserűsége volt légyen Jézusnak egyrészt az ô halálát szomjúhozó zsidóknak kegyetlensége, másrészt Cirenei Simonnak vonakodása a kereszt hordozásában; te is azon Simonnak ismerjed magadat, ki a reád bocsátott keresztet nem készakaratból, hanem csak kénytelenségbôl hordozod, ki Jézust nem akarod megsegíteni. Miért is utáld meg kegyetlenségedet.
Könyörgés
Oh szerelmes Jézusom! ki hozzám való szeretetbôl a keresztnek súlyos
terhét a Kálvária hegyének útján hordozni és énáltalam a Cirenei
Simonnak személyében megsegíttetni akartál, alázatosan kérlek, tégy
engemet is kereszt-szeretôvé és társaddá, és adjad, hogy kereszteimet,
bajaimat mindaddig jó kedvvel hordozzam, a te nyomdokidat kövessem,
míglen tehozzád az örök életbe és dicsôségbe nem jutok. Amen
Miatyánk... Üdvözlégy...
V. Könyörülj rajtunk, Uram!
R. Könyörülj rajtunk!
VI. állomásnál
Veronika kendôjét nyújtja Jézusnak
Menet közti ének
Szörnyen megmocskolt képét
Hogy Veronika látja,
Szíve rajta megesvén,
Kendôjét oda nyújtja.
Képét reá
Jézus nyomá,
Visszaadá,
Hogy szívében hordozná.
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
R. Mert a te szent kereszted által megváltottad a világot.
Ezen hatodik állomás jelenti azon helyet, melyen a jószívű Veronika asszony a keresztet hordozó Krisztusnak vérbe borult szent orcáját látván, szánakodásból kézkendôjét odanyújtá neki, mellyel megtörülvén magát Jézus, az ô sebekkel rakott ábrázatjának eleven képét rajta hagyta.
Gondold meg itt, ájtatos lélek, ezen asszonynak gyengéd ájtatosságát, és ellenben lásd a te szívednek keménységét, ki nem hogy szánakodnál a te Jézusodon, hanem inkább naponkint bemocskolod szent orcáját bűneiddel. Mondj azért ellene kegyetlenségednek.
Könyörgés
Oh lelkemnek szerelmes jegyese, Jézus! mit adhatok számtalan
jótéteményeidért? Imhol szeretetnek kútfeje, oda nyújtom neked vétkes
szívemet, mosogasd le drága szent véreddel szennyjét, írd belé
eltörölhetetlenül kínszenvedésednek és halálodnak emlékezetét, hogy az
erkölcsöknek útjára térjek s méltó lehessek valahára szent színedet
látni és abban örökre gyönyörködni. Amen
Miatyánk... Üdvözlégy...
V. Könyörülj rajtunk, Uram!
R. Könyörülj rajtunk!
VII. állomásnál
Jézus másodszor rogy össze a kereszt alatt
Menet közti ének
Másodszor földre esik
Arccal a szelíd bárány,
Szent képét összetörvén,
Foly a vér orrán, száján.
Szent személye
Teljes vérrel,
Kékségekkel,
Dagadozó sebekkel.
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
R. Mert a te szent kereszted által megváltottad a világot.
Ezen hetedik állomás jelenti ama jeruzsálemi kaput, melyhez jutván édes Üdvözítônk, az ô nagy erôtlensége miatt másodszor esett arccal a földre, hol újólag verettetett, szidalmaztatott.
Gondold meg itt, ájtatos lélek, hogy a te Istened és Üdvözítôd a fájdalmak nagy volta miatt arccal esvén a köves földre, nem hogy mindjárt felsegíttetett volna, hanem inkább rugdaltatott, taszigáltatott, és mintegy csúf a goromba néptôl kinevettetett. De tudd meg, hogy a te fennhéjázó kevélységed volt ezen szörnyű esésnek oka, azért alázd meg magadat, vágyódásidat, godolatidat.
Könyörgés
Oh szerelmes Jézusom! ki a te becsületednek oly nagy kisebbségével
nyilván vitettél halálos büntetésre, és a te megkínzott testednek
erôtlensége miatt másodszor is földre estél, megvallom, hogy az én
sokszor megújított vétkeim nyomtak téged ismét a földre; de már erôsen
eltökélem magamban, hogy többé nem vétkezem. Erôsítsd, oh Jézusom!
ezen akaratomat, és gyámolíts kegyelmeddel engemet, hogy ezen feltett
jószándékomat állhatatosan teljesíthessem. Amen
Miatyánk... Üdvözlégy...
V. Könyörülj rajtunk, Uram!
R. Könyörülj rajtunk!
Nincs más út az életre és az igaz belsô békességre, hanem csak a szent kereszt útja.
Bevezetés: rövid elôadás, mint kellessék a szent keresztutat mind különösen, mind közönségesen gyakorolni
1. Aki a szent keresztutat kívánja gyakorolni, szívbeli bánatot s töredelmességet ébresszen magában elkövetett bűnei miatt, s fogadást tegyen, hogy magát meg fogja jobbítani.
2. Igaz szándoka legyen, hogy Jézus Krisztus kínszenvedése s az elôadott titkok fölött elmélkedni fog, miszerint az itt nyerhetô búcsúkban részesüljön.
3. Kérje az Istennek malasztját, hogy ezen emlékgyakorlást jól elvégezhesse, amint az alább tétetett készülô imádság magában foglalja, s azutá menjen az egyik állomásról a másikra, azon észrevétellel, hogy ne csak szóval imádkozzék vagy az elôadott elmélkedést elolvassa, hanem amit ô imádkozott és olvasott, szívére vegye s a felett egy darab ideig elmélkedjen.
A szent keresztútjárás elôtt mondandó ének
1. Álla a keserves anya
Keresztfánál siralmába,
Midôn függne szent Fia.
2. Kinek megepedett szívét,
Töredelmes és bús lelkét,
Hegyes tôr átaljárta.
3. Oh mely keseredett ügyben,
Akkor vala gyötrelemben,
Egyetlen-egynek anyja.
4. Vajjon van-e ki ne sírna,
Krisztus anyját, hogy ha látja
Ily nagy keserűségben.
5. S ki tűrhetné, hogy ne szánná
E szűz anyát, hogy ha látná
Fiával ily nagy kínban.
6. Az ô népének vétkeért
Látta Jézusnak gyötrelmét
És megostorozását.
7. Oh Szűz! szeretet forrása!
Hogy fájdalmad lelkem lássa,
Engedd kínod viseljem.
8. Oh szűz anya, ezt míveljed;
Megfeszültnek belém rejtsed
Mélységesen sebeit.
9. Megsebesült szent Fiadnak,
Értem tűrô magzatodnak,
Közöld velem kínjaid.
10. Engedd, hogy veled sírhassak,
Szent Fiadon jajgathassak,
Míg e világon élek.
11. Kereszt alatt veled álljak,
Ottan társul fogadjalak,
És teveled könnyezzek.
12. Krisztus halálának kínját,
Kínszenvedésének súlyát,
Viselhessem sebeit.
13. Sebeivel sebesíts meg,
Keresztjével részegíts meg,
Hogy kedvében lehessek.
14. Krisztus keresztje ôrizzen,
Szent halála elkészítsen;
Szent malasztja segéljen.
15. Midôn a test földdé lészen,
Add, a lélek bemehessen
Paradicsom fényébe.
Kezdô imádság a fôoltárnál
Ájtatos ének
Ad notam: Urunk szenvedésérôl, stb.
A fôoltárnál elöljáró vers
Jézus szenvedésérôl bűnösök emlékezzünk,
Fájdalmas szent anyjával halálra keseregjünk;
Szánakodva és zokogva,
Fohászkodva, szent keresztútra menjünk.
Ajánló imádság
Örök mindenható Isten! alázatos szívvel imádlak téged. Hiszek
tebenned, örök igazság; reménylek tebenned, véghetetlen irgalmasság;
szeretlek téged, minden szeretetre legméltóbb jóság. Ugyanazért bánom
és siratom minden elkövetett vétkeimet, melyekkel tégedet, legfôbb
Uramat, gyakran megbántottalak! Fogadom erôsen, hogy kegyelmed által
megsegíttetvén, megjobbítom életemet. Tekints, kérlek, oh Istenem!
szívemnek ezen töredelmes fájdalmára! Fordítsd el arcodat bűneimtôl és
törüld el minden hamisságimat. Megvallom, hogy igen gonoszul
cselekedtem; de emlékezzél meg, hogy atya vagy, éspedig szerelmes
atya; és mint atya vedd kegyelmedbe a tékozló fiút, aki hozzád térvén
bocsánatot kér sok bűneiért. Elkövetett bűneimnek elégtételéül íme
felajánlom neked a te szerelmes Fiad kínszenvedését és halálának
véghetetlen érdemét, melyet most szemlélni és tisztelni kívánok, s
minden ígért kegyelmeket és búcsúkat megnyerni óhajtok, melyeket
egyrészt lelkem üdvösségére, másrészt az elhagyatott purgatoriumbeli
lelkek segítségére felajánlok. Tekints, Uram, alázatos szívemnek
töredelmességére, és tedd hasznossá nekem ezen útnak ájtatos
gyakorlatát, ez életben a te kegyelmednek, a másikban az örök
dicsôségnek elnyerésére. Amen.
I. állomásnál
Jézus Pilátus által elítéltetik
Menet közti ének
Halálra ítéltetik
Értünk az élet Ura,
Hogy számtalan bűnünkért
Ne essünk mi pokolra.
Egek Ura
Magát kínra,
Rút halálra,
Adja a keresztfára.
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
R. Mert a te szent kereszted által megváltottad a világot.
Ezen elsô állomás jelenti Pilátus házát, hol a mi Üdvözítônk, minekutána kegyetlenül megostoroztatott, tövissel koronáztatott, Pilátustól gyalázatos halálra ítéltetett.
Gondold meg itt szánakodó szívvel, keresztény lélek, a te Üdvözítôdnek azon nagy alázatosságát és békességes tűrését, mellyel vette a hamis
bírónak ezen törvénytelen ítéletét, minden mentegetés, ellenmondás és háborodás nélkül, kész levén ily gyalázatos és keserves halált szenvedni, hogy téged, keresztény lélek, az örök átok alól felszabadítson; s ezzel oktatott téged, hogyan fogadd el te is a világnak és az embernek irántad való balítéleteit, rágalmazásait.
Könyörgés
Uram Jézus Krisztus, ki az én szerelmemért tömlöcöt, fogságot,
töviskoronát s ostorozást, mint egy bűnös szenvedni és igazságtalan
ítélet alá vettetni méltóztattál: alázatosan kérlek téged, töröld el
az örök halálnak ítéletét, melyet sok bűneim érdemlettek, és tégy
méltóvá engem, hogy halálom óráján tôled, kegyes ítélô bírómtól
hallhassam: Jöjj el Atyámnak áldotta. Amen
Miatyánk... Üdvözlégy...
V. Könyörülj rajtunk, Uram!
R. Könyörülj rajtunk!
II. állomásnál
Jézus a nehéz keresztet vállaira veszi
Menet közti ének
Sebes gyenge vállára
Nehéz keresztjét veszi,
Örvend, hogy bűnterhétôl
Lelkedet megmentheti.
Ah enyhítsed,
Könnyebbítsd,
Ne terheljed
Bűnnel Jézus keresztjét.
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
R. Mert a te szent kereszted által megváltottad a világot.
Ezen második állomás jelenti azon helyet, hol a kegyetlen hóhérok a nehéz keresztet Üdvözítônk sebes vállaira tették.
Gondold meg itt, ájtatos lélek, a sebekkel rakott, fájdalmaktól bágyadt Jézus mily nagy örömmel veszi vállára a keresztnek nehéz terhét és halálának eszközét, neked példát hagyván, hogyan viseljed az életnek keresztjét; és pirulj el, hogy a penitenciának és világi nyomorúságnak könnyű keresztjét, mely nem halálodnak, hanem örök életednek eszköze, nem akarod hordozni. Tégy fogadást jobbulásodról.
Könyörgés
Oh szerelmes Jézusom! ki énérettem a kereszt súlyos terhét örömest
felvetted sebes vállaidra, segélj kegyelmeddel engem, hogy e rövid
életnek keresztjeit mindaddig békével hordozzam, míglen azok által
tehozzád a mennyei örömökbe eljutok. Amen
Miatyánk... Üdvözlégy...
V. Könyörülj rajtunk, Uram!
R. Könyörülj rajtunk!
III. állomásnál
Jézus elôször rogy össze a kereszt alatt
Menet közti ének
Sok kínzás miatt teste
Erôtôl megfosztatik,
A nehéz kereszt alatt
Arccal a földre esik.
Jaj nem szánják,
Sôt kacagják,
Lábbal rúgják,
Mint barmot úgy rángatják.
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
R. Mert a te szent kereszted által megváltottad a világot.
Ezen harmadik állomás jelenti, miképpen az áldott Jézus az ô szent vérének szűntelen való folyása miatt erôben megfogyatkozván, a kereszt terhe alatt elôször esett arccal a földre.
Gondold meg itt, ájtatos lélek, az ô békességes tűrését, midôn sok rugdalásokra, ütésekre hallgat a te Urad Istened; se nem siránkozik, se nem panaszkodik, sôt csak egy ellenkezô szót sem szól az ôtet szidalmazó és bántalmazó hóhéroknak; midôn ellenben te nyavalyáidban, nyomorúságodban egészen türelmetlen vagy, panaszra, átkokra, káromkodásokra fakadsz. Oh tanulj a Krisztustól.
Könyörgés
Oh szerelmes Jézusom! ki nehéz kereszted terhe alatt, melyet bűneim
súlyosítottak, elfáradván, földre leroskadtál, szentséges lábaidhoz
leborulván, bocsánatért esedezem; szívembôl bánom, hogy keresztedet
bűneimmel súlyosítottam, de eltökélem magamban, hogy ezentúl kegyelmed
által segíttetvén, szántszándékkal meg nem bántlak és a te példádra
akármely nyomorúságnak keresztjét örömest elviselem. Amen.
Miatyánk... Üdvözlégy...
V. Könyörülj rajtunk, Uram!
R. Könyörülj rajtunk!
IV. állomásnál
Jézus szent anyjával találkozik
Menet közti ének
Jézus szívének kínja
Nagyobb, hogy anyját látja;
Máriának hegyes tôr
A szívét általjárja,
Hogy szent Fiát,
Szelíd bárányt,
Taszigálják,
Ütik, verik, hurcolják.
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
R. Mert a te szent kereszted által megváltottad a világot.
Ezen negyedik állomás jelenti nekünk, hogy a mi édes Üdvözítônk a kereszttel az ô keseredett anyjának elébe jön.
Gondold meg itt, ájtatos lélek, mily nagy fájdalmára esett légyen Máriának, látván az ô ártatlan Fiát egészen vértôl elborítva és a kereszt terhe alatt hurcoltatni; azonban fontold meg azon szerelmes szókat, melyekkel ezen két keseredett lelkek, Jézus és Mária, egymással szólottak légyen, és pirulj el, hogy eddig se Jézus szenvedése, se Mária keserűsége nem indította szánakodásra kemény szívedet. Esedezz neki, hogy a végsô órádnak ütésekor neked is mint pártfogód elôdbe jöjjön.
Könyörgés
Oh Jézus! oh Mária! egymástól búcsúzó szívek! én vagyok a nagy és
sokféle fájdalmitoknak oka; vajha én szívem érezné azokat. Oh
fájdalmas Anya! oszd meg velem kínjaidat, hogy most veled
szomorkodván, örök életre méltónak találtassam, s midôn lelkem
testemtôl elválik, azt anyai karjaidba befogadjad. Amen
Miatyánk... Üdvözlégy...
V. Könyörülj rajtunk, Uram!
R. Könyörülj rajtunk!
V. állomásnál
Simon a kereszt vitelében segíti Jézust
Menet közti ének
Látván a gonosz zsidók,
Hogy Jézus elfáradna,
Kereszt viselésére
Ereje már nem volna,
Simont kérik,
Kényszerítik,
Fenyegetik,
Hogy hurcolja keresztjét.
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
R. Mert a te szent kereszted által megváltottad a világot.
Ezen ötödik állomás jelenti, hogy minekutána Üdvözítônk annyira elerôtlenedett volna, hogy már nem vihetné a keresztet, Simon Cireneust hajtották segítségére a zsidók, nem szánakozásból, hanem dühösségbôl, hogy Krisztust életben a Kálvária hegyére vihessék és két lator közt megfeszíthessék.
Gondold meg itt, ájtatos lélek, mily nagy keserűsége volt légyen Jézusnak egyrészt az ô halálát szomjúhozó zsidóknak kegyetlensége, másrészt Cirenei Simonnak vonakodása a kereszt hordozásában; te is azon Simonnak ismerjed magadat, ki a reád bocsátott keresztet nem készakaratból, hanem csak kénytelenségbôl hordozod, ki Jézust nem akarod megsegíteni. Miért is utáld meg kegyetlenségedet.
Könyörgés
Oh szerelmes Jézusom! ki hozzám való szeretetbôl a keresztnek súlyos
terhét a Kálvária hegyének útján hordozni és énáltalam a Cirenei
Simonnak személyében megsegíttetni akartál, alázatosan kérlek, tégy
engemet is kereszt-szeretôvé és társaddá, és adjad, hogy kereszteimet,
bajaimat mindaddig jó kedvvel hordozzam, a te nyomdokidat kövessem,
míglen tehozzád az örök életbe és dicsôségbe nem jutok. Amen
Miatyánk... Üdvözlégy...
V. Könyörülj rajtunk, Uram!
R. Könyörülj rajtunk!
VI. állomásnál
Veronika kendôjét nyújtja Jézusnak
Menet közti ének
Szörnyen megmocskolt képét
Hogy Veronika látja,
Szíve rajta megesvén,
Kendôjét oda nyújtja.
Képét reá
Jézus nyomá,
Visszaadá,
Hogy szívében hordozná.
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
R. Mert a te szent kereszted által megváltottad a világot.
Ezen hatodik állomás jelenti azon helyet, melyen a jószívű Veronika asszony a keresztet hordozó Krisztusnak vérbe borult szent orcáját látván, szánakodásból kézkendôjét odanyújtá neki, mellyel megtörülvén magát Jézus, az ô sebekkel rakott ábrázatjának eleven képét rajta hagyta.
Gondold meg itt, ájtatos lélek, ezen asszonynak gyengéd ájtatosságát, és ellenben lásd a te szívednek keménységét, ki nem hogy szánakodnál a te Jézusodon, hanem inkább naponkint bemocskolod szent orcáját bűneiddel. Mondj azért ellene kegyetlenségednek.
Könyörgés
Oh lelkemnek szerelmes jegyese, Jézus! mit adhatok számtalan
jótéteményeidért? Imhol szeretetnek kútfeje, oda nyújtom neked vétkes
szívemet, mosogasd le drága szent véreddel szennyjét, írd belé
eltörölhetetlenül kínszenvedésednek és halálodnak emlékezetét, hogy az
erkölcsöknek útjára térjek s méltó lehessek valahára szent színedet
látni és abban örökre gyönyörködni. Amen
Miatyánk... Üdvözlégy...
V. Könyörülj rajtunk, Uram!
R. Könyörülj rajtunk!
VII. állomásnál
Jézus másodszor rogy össze a kereszt alatt
Menet közti ének
Másodszor földre esik
Arccal a szelíd bárány,
Szent képét összetörvén,
Foly a vér orrán, száján.
Szent személye
Teljes vérrel,
Kékségekkel,
Dagadozó sebekkel.
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
R. Mert a te szent kereszted által megváltottad a világot.
Ezen hetedik állomás jelenti ama jeruzsálemi kaput, melyhez jutván édes Üdvözítônk, az ô nagy erôtlensége miatt másodszor esett arccal a földre, hol újólag verettetett, szidalmaztatott.
Gondold meg itt, ájtatos lélek, hogy a te Istened és Üdvözítôd a fájdalmak nagy volta miatt arccal esvén a köves földre, nem hogy mindjárt felsegíttetett volna, hanem inkább rugdaltatott, taszigáltatott, és mintegy csúf a goromba néptôl kinevettetett. De tudd meg, hogy a te fennhéjázó kevélységed volt ezen szörnyű esésnek oka, azért alázd meg magadat, vágyódásidat, godolatidat.
Könyörgés
Oh szerelmes Jézusom! ki a te becsületednek oly nagy kisebbségével
nyilván vitettél halálos büntetésre, és a te megkínzott testednek
erôtlensége miatt másodszor is földre estél, megvallom, hogy az én
sokszor megújított vétkeim nyomtak téged ismét a földre; de már erôsen
eltökélem magamban, hogy többé nem vétkezem. Erôsítsd, oh Jézusom!
ezen akaratomat, és gyámolíts kegyelmeddel engemet, hogy ezen feltett
jószándékomat állhatatosan teljesíthessem. Amen
Miatyánk... Üdvözlégy...
V. Könyörülj rajtunk, Uram!
R. Könyörülj rajtunk!
