I. állomás: Pilátus halálra ítéli Krisztust
Mt 27,11-31; Mk 15,1-15; Lk 23,1-25; Jn 18,28-19,16
Mt 27,11-31
27,11 ,,Közben Jézust a helytartó elé állították. A helytartó megkérdezte tôle: ,,Te vagy a zsidók királya?'' ,,Te mondod'' -- felelte Jézus. 12 A fôpapok és vének vádjaira azonban nem felelt semmit. 13 Erre Pilátus így szólt hozzá: ,,Nem hallod, mi mindennel vádolnak?'' 14 De ô egyetlen vádjukra sem felelt. Ezen a helytartó igen meglepôdött.
15 Az ünnep napján a helytartó szabadon szokott bocsátani egy rabot, a nép kívánsága szerint. 16 Volt akkor egy hírhedt rabjuk, Barabásnak hívták. 17 Pilátus kérdést intézett hozzájuk: ,,Mit akartok, melyiket bocsássam el a kettô közül, Barabást vagy Jézust, akit Krisztusnak mondanak?'' 18 Tudta ugyanis, hogy csak irigységbôl adták kezére.
19 Míg ott ült ítélôszékében, a felesége üzenetet küldött neki: ,,Ne legyen közöd annak az igaz embernek a dolgához! Az éjjel álmomban sokat szenvedtem miatta.''
20 A fôpapok és a vének felbujtották a népet, hogy Barabást kérje ki, Jézusnak pedig kívánja halálát. 21 A helytartó tehát föltette a kérdést: ,,Mit akartok, melyiket bocsássam el a kettô közül?'' 22 ,,Barabást!'' -- kiáltották. Pilátus tovább kérdezte: ,,Hát Jézussal, akit Krisztusnak mondanak, mit tegyek?'' Mind azt kiáltották: ,,Keresztre vele!'' 23 ,,Dehát mi rosszat tett?'' -- kérdezte. Annál inkább ordították: ,,Keresztre vele!'' 24 Pilátus látta, hogy nem megy semmire, sôt a zajongás még fokozódik is. Vizet hozatott, s a nép szeme láttára megmosta kezét: ,,Ennek az igaz embernek vére ontásában én ártatlan vagyok -- mondta. Ti lássátok!'' 25 Erre az egész tömeg zúgta: ,,Vére rajtunk és fiainkon!'' 26 Akkor szabadon bocsátotta Barabást, Jézust pedig megostoroztatta és átadta nekik, hogy feszítsék keresztre.
27 A helytartó katonái bevitték Jézust a helytartóságra, s odagyűjtötték köré az egész helyôrséget. 28 Megfosztották ruhájától, bíborszínű köntöst adtak rá. 29 Tövisbôl koszorút fontak, fejére tették, jobb kezébe pedig nádszálat adtak. Aztán térdet hajtottak elôtte és így gúnyolták: ,,Üdvözlégy, zsidók királya!'' 30 Közben leköpdösték, fogták a nádat s verték a fejét. 31 Miután így csúfot űztek belôle, levették róla a palástot, s ráadták saját ruháját. Aztán elvezették, hogy keresztre feszítsék.
Mk 15,1-15
15,1 Reggel a fôpapok a vénekkel, írástudókkal és az egész fôtanáccsal együtt meghozták a határozatot. Jézust pedig megkötözve elvitték és átadták Pilátusnak. 2 Pilátus megkérdezte: ,,Te vagy-e a zsidók királya?'' ,,Magad mondod'' -- válaszolta. 3 A fôpapok sok vádat felhoztak ellene. 4 Pilátus újra megkérdezte: ,,Nem felelsz semmit sem? Nézd, mi mindennel vádolnak!'' 5 Jézus azonban nem válaszolt semmit. Ez meglepte Pilátust.
6 Az ünnep alkalmával szabadon szokott engedni egy rabot, azt, akit kértek tôle. 7 Volt a börtönben egy Barabás nevű rab, akit a lázadókkal együtt tartóztattak le. Ezek egy zendülés alkalmával gyilkosságot követtek el. 8 Amikor a tömeg felvonult, kérte a szokásos kegyet. 9 Pilátus megkérdezte: ,,Akarjátok, hogy szabadon engedjem nektek a zsidók királyát?'' 10 Mert tudta, hogy a fôpapok csak irigységbôl adták kezére. 11 Ám a fôpapok felizgatták a tömeget, hogy inkább Barabás szabadon bocsátását kérje. 12 Pilátus ismét megkérdezte: ,,Mit csináljak hát azzal az emberrel, akit ti a zsidók királyának mondtok?'' 13 Azok újra ezt kiáltozták: ,,Keresztre vele!'' 14 Pilátus folytatta: ,,Mi rosszat tett?'' Azok annál hangosabban kiáltották: ,,Keresztre vele!'' 15 Erre Pilátus, aki eleget akart tenni a tömeg kérésének, szabadon bocsátotta Barabást, Jézust pedig megostoroztatta, és átadta nekik, hogy feszítsék keresztre.
Lk 23,1-25
23,1 Ezzel fölkerekedett az összeverôdött nép, és Pilátushoz kísérték. 2 Ott vádolni kezdték: ,,Azt tapasztaltuk -- mondták --, hogy tévútra vezeti népünket. Megtiltja, hogy adót fizessünk a császárnak. Azt állítja magáról, hogy ô a Messiás király.'' 3 Pilátus megkérdezte tôle: ,,Te vagy-e a zsidók királya?'' ,,Magad mondod'' -- felelte. 4 Pilátus erre kijelentette a fôpapoknak és a népnek:
,,Semmiben nem találom ezt az embert bűnösnek'' 5 De azok erôsködtek:
,,Tanításával fellázítja a népet Galileától kezdve egészen Judeáig.''
6 Ennek hallatára Pilátus megkérdezte, hogy Galileába való-e. 7 Amikor megtudta, hogy Heródes uralma alá tartozik, elküldte Heródeshez, aki azokban a napokban épp Jeruzsálemben tartózkodott. 8 Amikor Heródes meglátta Jézust, nagyon megörült. Régóta szerette volna látni, mert sokat hallott felôle, s remélte, hogy valami csodát tesz a jelenlétében. 9 Sokat faggatta, de nem méltatta feleletre. 10 A fôpapok és írástudók is elmentek, és hevesen vádolták. 11 Heródes udvarával együtt gúnyt űzött belôle, csúfságból fehér ruhába öltöztette, aztán visszaküldte Pilátushoz. 12 Ezen a napon Heródes és Pilátus jó barátok lettek, bár azelôtt haragban voltak.
13 Pilátus ismét összehívta a fôpapokat, a véneket és a népet 14 s így szólt hozzájuk: ,,Elém vezettétek ezt az embert mint a nép lázítóját. Jelenlétetekben kihallgattam, de az ellene felhozott vádak közül nem találtam egyben sem vétkesnek. 15 És Heródes sem, mert lám, visszaküldte hozzám. Láthatjátok, semmi olyat nem követett el, amiért halált érdemelne. 16 Megfenyítem hát és szabadon bocsátom.''
17 Az ünnep alkalmával szabadon kellett bocsátania egy foglyot. 18 Az egész nép ezt ordította: ,,Vesszen el! Bocsásd szabadon Barabást!'' 19 A városban lázadás tört ki és gyilkosság fordult elô, Barabás emiatt került börtönbe. 20 Pilátus ismét hozzájuk fordult, mert szabadon akarta bocsátani Jézust. 21 De tovább ordítoztak: ,,Keresztre! Keresztre vele!'' 22 Harmadszor is megkérdezte: ,,De hát mi rosszat tett? Semmi vétket nem találok, amiért kereszthalálra kellene ítélnem. Megfenyítem és szabadon bocsátom.'' 23 De azok nem tágítottak, hanem egyre elszántabban, egyre hangosabban üvöltötték, hogy feszítse keresztre. 24 Erre Pilátus úgy határozott, hogy enged követelésüknek. 25 Szabadon engedte hát kérésükre azt, aki lázadás és gyilkosság miatt került börtönbe, Jézust meg kiszolgáltatta nekik akaratuk szerint.
Jn 18,28-19,16
18,28 Kaifástól a helytartóságra vitték Jézust. Kora reggel volt. A zsidók nem mentek be a helytartóságra, nehogy tisztátalanná váljanak, s elkölthessék a húsvéti bárányt. 29 Ezért Pilátus jött ki hozzájuk, és megkérdezte tôlük· ,,Mivel vádoljátok ezt az embert?'' 30 ,,Ha nem volna gonosztevô -- felelték --, nem hoztuk volna eléd.'' 31 Pilátus szabadkozott: ,,Vigyétek vissza és ítélkezzetek fölötte saját törvényetek szerint!'' De a zsidók nem tágítottak. Nekünk senkit sem szabad megölnünk.'' 32 Így beteljesedett, amit Jézus mondott, amikor megjövendölte, milyen halállal hal meg.
33 Pilátus visszament a helytartóságra, maga elé hívatta Jézust, és megkérdezte tôle: ,,Te vagy a zsidók királya?'' 34 Jézus ezt felelte: ,,Magadtól mondod ezt vagy mások mondták neked rólam?'' 35 ,,Hát zsidó vagyok én?'' -- tört ki Pilátus. Saját néped és a fôpapok adtak kezemre. Mit tettél? 36 Jézus így válaszolt: ,,Az én országom nem ebbôl a világból való. Ha ebbôl a világból volna országom, harcra kelnének szolgáim, hogy ne kerüljek a zsidók kezére. De az én országom nem innen való.'' 37 Pilátus közbeszólt: ,,Tehát király vagy?'' Te mondod, hogy király vagyok -- mondta Jézus. Arra születtem, s azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Aki az igazságból való, hallgat szavamra.'' 38 Pilátus ezt mondta: ,,Mi az igazság?'' E szavakkal újra kiment a zsidókhoz és kijelentette: ,,Én nem találom semmiben bűnösnek. 39 De az a szokás nálatok, hogy húsvétkor valakit szabadon bocsássak. Akarjátok, hogy szabadon bocsássam a zsidók királyát?'' 40 Erre újra kiabálni kezdtek: ,,Ne ôt, hanem Barabást!'' Barabás rabló volt.
19,1 Erre Pilátus elôhozatta Jézust és megostoroztatta. 2 A katonák tövisbôl koszorút fontak, a fejére tették és bíborszínű köntöst adtak rá. 3 Aztán elé járultak és így gúnyolták: ,,Üdvözlégy, zsidók királya!'' Majd arcul ütötték.
4 Pilátus ismét kiment és így szólt hozzájuk: ,,Nézzétek, elétek vezetem. Értsétek meg: nem találom semmiben sem bűnösnek.'' 5 Jézus töviskoronával, bíborpalástban jött ki. Pilátus rámutatott: ,,Íme, az ember!'' 6 Mihelyt meglátták, a zsidók és a szolgák elkezdtek kiabálni: ,,Keresztre vele, keresztre vele!'' Pilátus ismét szabadkozott: ,,Vigyétek el és feszítsétek meg ti! Én nem találom bűnösnek.'' 7 De a zsidók nem tágítottak: ,,Nekünk törvényünk van, s e törvény szerint meg kell halnia, mert Isten Fiává tette magát!''
8 Ennek hallatára Pilátus még jobban megijedt. 9 Visszament a helytartóságra, és újra megkérdezte Jézustól: ,,Honnan való vagy?'' Jézus nem válaszolt neki. 10 Pilátus kérdôre vonta: ,,Nekem nem felelsz? Hát nem tudod, hogy hatalmam van rá, hogy szabadon bocsássalak, de hatalmam van arra is, hogy keresztre feszíttesselek?''
11 Jézus csak ennyit mondott: ,,Nem volna fölöttem hatalmad, ha onnan felülrôl nem kaptad volna. Ezért annak, aki a kezedre adott, nagyobb a bűne.''
12 Ettôl fogva Pilátus azon volt, hogy szabadon bocsássa. A zsidók azonban ordítottak és fenyegetôztek: ,,Ha elbocsátod, nem vagy a császár barátja! Mert aki királlyá teszi magát, ellene szegül a császárnak!'' 13 E szavak hallatára Pilátus kivezettette Jézust. Elfoglalta a bírói széket a köves udvaron, amelyet héberül Gabbatának hívnak. 14 Húsvét elôkészületi napja volt, a hatodik óra körül járt. Így szólt a zsidókhoz: ,,Nézzétek, a királyotok!'' 15 De újra elkezdtek ordítani: ,,Halál rá! Halál rá, keresztre vele!'' Pilátus megkérdezte: ,,Keresztre feszíttessem a királyotokat?'' De a fôpapok tiltakoztak: ,,Nincs királyunk, csak császárunk!'' 16 Erre kiszolgáltatta nekik, hogy feszítsék keresztre.
II. állomás: Krisztus magára veszi a keresztet
Mt 27,31; Jn 19,17
Mt 27,31
27,31 Miután így csúfot űztek belôle, levették róla a palástot, s ráadták saját ruháját. Aztán elvezették, hogy keresztre feszítsék.
Jn 19,17
19,17 Maga vitte keresztjét, míg oda nem ért az úgynevezett Koponyák helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak.
III. állomás: Jézus elôször roskad le a kereszt alatt
Ezt az eseményt közvetlenül nem találjuk meg az evangéliumokban, de valószínű, hogy a kínoktól meggyötört Krisztus többször is megtántorodott, illetve földre rogyott. Hasonló következtetést vonhatunk le abból a ténybôl is, hogy Cirenei Simonnak segítenie kellett a kereszt hordozásában.
IV. állomás: Jézus találkozik szentséges Anyjával
Jn 19,25-27
19,25 Jézus keresztje alatt ott állt anyja, anyjának nôvére, Mária, aki Kleofás felesége volt, és Mária Magdolna. 26 Amikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: ,,Asszony, nézd, a fiad!'' 27 Aztán a tanítványhoz fordult:
,,Nézd, az anyád!'' Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány.
V. állomás: Cirenei Simon segít az Úrnak
Mt 27,32; Mk 15,21; Lk 23,26
Mt 27,32
27,32 Amint kifelé vonultak, találkoztak egy Simon nevű cirenei emberrel. Ezt kényszerítették, hogy vigye a keresztet.
Mk 15,21
15,21 Az egyik arra menô embert, a cirenei Simont, Alexander és Rufus apját, aki éppen a mezôrôl jött, kényszerítették, hogy vigye a keresztjét.
Lk 23,26
23,26 Ahogy elvezették, megállítottak egy cirenei embert, Simont, aki éppen a mezôrôl tartott hazafelé. Vállára adták a keresztet, hogy vigye Jézus után.
A hagyomány szerint Cirenei Simon két fia (nevük: Alexander és Rufus -
- lásd Mk 15,21) az elsô keresztények között volt.
VI. állomás: Veronika letörli Jézus arcát
Ezt az eseményt nem találjuk meg az evangéliumokban. A római Szent Péter Bazilikában ôriznek egy ereklyét, amit a 10--11. században azért tiszteltek, mert Krisztus arcának vonásait viselte. A szövetdarab még most is megvan, de ma már semmilyen kép nem látszik rajta. A Veronika névnek latin eredete van: vera icon, ami valódi képmást jelent, és a használat során Veronikává alakult. A keresztútban szereplô Veronikáról azt feltételezzük, hogy azonos a Szentírás vérfolyásos asszonyával, Szent Veronikával, akit Krisztus csodásan meggyógyított - - de erre nincs bizonyíték.
VII. állomás: Jézus másodszor roskad össze a kereszt alatt Ezt az eseményt közvetlenül nem találjuk meg az evangéliumokban, de valószínű, hogy a kínoktól meggyötört Krisztus többször is megtántorodott, illetve földre rogyott. Hasonló következtetést vonhatunk le abból a ténybôl is, hogy Cirenei Simonnak segítenie kellett a kereszt hordozásában.
VIII. állomás: Jézus vigasztalja Jeruzsálem leányait
Lk 23,27--31; Mt 27,55--56; Mk15,40--41
Lk 23,27--31
23,27 Nagy tömeg követte, asszonyok is, akik jajgattak és sírtak miatta. 28 Jézus hozzájuk fordult: ,,Jeruzsálem leányai -- mondta nekik --, ne engem sírassatok. Inkább magatokat sírassátok és gyermekeiteket, 29 mert jönnek majd napok, amikor azt fogják mondani: Boldogok a meddôk, akik nem szültek, nem szoptattak. 30 Akkor majd unszolni kezdik a hegyeket: Omoljatok ránk! És a dombokat: Takarjatok el! 31 Mert ha a zöldellô fával így tesznek, mi lesz a sorsa a kiszáradt fának?''
Mt 27,55--56
27,55 Messzirôl több asszony figyelte, mi történik, olyanok, akik Galileából eddig kísérték, és gondoskodtak róla. 56 Köztük volt Mária Magdolna, Mária, Jakab és József anyja és Zebedeus fiainak az anyja.
Mk15,40--41
15,40 Asszonyok is álltak ott, és messzirôl nézték, mi történik. Köztük volt Mária Magdolna, Mária, az ifjabb Jakab és József anyja és Szalóme. 41 Ezek már Galileában is vele tartottak és a szolgálatára voltak.
IX. állomás: Jézus harmadszor roskad össze a kereszt alatt Ezt az eseményt közvetlenül nem találjuk meg az evangéliumokban, de valószínű, hogy a kínoktól meggyötört Krisztus többször is megtántorodott, illetve földre rogyott. Hasonló következtetést vonhatunk le abból a ténybôl is, hogy Cirenei Simonnak segítenie kellett a kereszt hordozásában.
X. állomás: Jézust megfosztják ruháitól
Jn 19,23-24
19,23 Amikor a katonák fölfeszítették Jézust, fogták ruhadarabjait és négy részre osztották, minden katonának egy-egy részt, majd a köntösét is. A köntöse varratlan volt, egy darabból szôve. 24 Ezért megegyeztek egymás közt: ,,Ne hasítsuk szét, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen.'' Így teljesedett be az Írás: Ruhámon megosztoztak egymás közt, és köntösömre sorsot vetettek. A katonák valóban így tettek.
XI. állomás: Jézust keresztre feszítik
Mt 27,35--36; Mk 15,24--26; Lk 23,33; Jn 19,18--19
Mt 27,35--36
27,35 Aztán keresztre feszítették, és sorsot vetve megosztoztak ruháján, majd leheveredtek, és ôrizték. 36 Feje fölé táblát tettek, amelyre elítélése okát írták: 37 Ez Jézus, a zsidók királya.
Mk 15,24--26
15,24 Keresztre feszítették, majd megosztoztak ruháján, sorsot vetve, hogy kinek mi jusson. 25 Három óra volt, amikor keresztre feszítették. 26 Az elítélésének okát jelzô táblára ezt írták: A zsidók királya.
Lk 23,33
23, 33 Amikor odaértek arra a helyre, amelyet Koponya-helynek hívtak, ott fölfeszítették, s a gonosztevôket is vele, egyiküket jobbról, másikukat balról.
Jn 19,18--19
19,18 Ott keresztre feszítették, s két másikat is vele, jobb és bal felôl, Jézust meg középen.
19 Pilátus feliratot is készíttetett, és a keresztfára erôsíttette. Ez volt a felirat: ,,A názáreti Jézus, a zsidók királya!''
XII. állomás: Jézus meghal a keresztfán
Mt 27,50; Mk 15,37; Lk 23,46; Jn 19,30
Mt 27,50
27,50 Most Jézus még egyszer hangosan felkiáltott és kilehelte lelkét.
Mk 15,37
15,37 Jézus hangosan felkiáltott és kilehelte lelkét.
Lk 23,46
23,46 Jézus ekkor hangosan felkiáltott: ,,Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.'' E szavakkal kilehelte lelkét
Jn 19,30
19,30 Amint Jézus megízlelte az ecetet, így szólt:
,,Beteljesedett!'' Aztán lehajtotta fejét és kilehelte lelkét.
XIII. állomás: Jézust leveszik a keresztrôl
Mt 27,59; Mk 15,46; Lk 23,52--53; Jn 19,31-38
Mt 27,59
27,59 József levette a testet, tiszta gyolcsba göngyölte.
Mk 15,46
15,46 Az pedig gyolcsot vásárolt, majd levette Jézust a keresztrôl, begöngyölte a gyolcsba.
Lk 23,52--53
23,52 Ez elment Pilátushoz és elkérte Jézus testét. 53 Aztán levette, gyolcsba göngyölte.
Jn 19,38
19,38 Arimateai József, aki Jézus tanítványa volt, bár a zsidóktól való félelmében csak titokban, arra kérte Pilátust, hogy levehesse Jézus testét. Pilátus megengedte. Így elment és levette a testet.
XIV. állomás: Jézust sírba teszik
Mt 27,59-61; Mk 15,46--47; Lk 23,53-56; Jn 19,38
Mt 27,59-61
27,59 József levette a testet, tiszta gyolcsba göngyölte, 60 sziklába vájt új sírboltjába helyezte. A sír bejáratához nagy követ hengerített és elment. 61 Mária Magdolna és a másik Mária ott maradtak, leültek a sírral szemben.
Mk 15,46-47
15,46 Az pedig gyolcsot vásárolt, majd levette Jézust a keresztrôl, begöngyölte a gyolcsba és sziklába vájt sírboltba helyezte, s a sír bejárata elé követ hengerített. 47 Mária Magdolna és Mária, József anyja meg figyelték, hogy hová temette.
Lk 23,53-56
23,53 Aztán levette, gyolcsba göngyölte, és sziklasírba helyezte, ahol még nem feküdt senki. 54 A készület napja volt, a szombat már beállóban.
55 A Galileából érkezett asszonyok is elmentek és megnézték a sírt, hogyan helyezték el benne a holttestet. 56 Hazatérôben illatszereket és keneteket vásároltak, a szombatot meg a parancs szerint nyugalomban töltötték.
Jn 19,39--42
19,39 Nikodémus is elment, aki annak idején éjszaka kereste föl (Jézust), s vitt mintegy 100 font mirha- és aloékeveréket. 40 Fogták Jézus testét és a fűszerekkel együtt gyolcsba göngyölték. Így szoktak a zsidók temetni. 41 Azon a helyen, ahol keresztre feszítették, volt egy kert, s a kertben egy új sírbolt, ahova még nem temettek senkit. 42 Mivel a sír közel volt, a zsidók készületi napja miatt ide temették Jézust.
Mt 27,11-31; Mk 15,1-15; Lk 23,1-25; Jn 18,28-19,16
Mt 27,11-31
27,11 ,,Közben Jézust a helytartó elé állították. A helytartó megkérdezte tôle: ,,Te vagy a zsidók királya?'' ,,Te mondod'' -- felelte Jézus. 12 A fôpapok és vének vádjaira azonban nem felelt semmit. 13 Erre Pilátus így szólt hozzá: ,,Nem hallod, mi mindennel vádolnak?'' 14 De ô egyetlen vádjukra sem felelt. Ezen a helytartó igen meglepôdött.
15 Az ünnep napján a helytartó szabadon szokott bocsátani egy rabot, a nép kívánsága szerint. 16 Volt akkor egy hírhedt rabjuk, Barabásnak hívták. 17 Pilátus kérdést intézett hozzájuk: ,,Mit akartok, melyiket bocsássam el a kettô közül, Barabást vagy Jézust, akit Krisztusnak mondanak?'' 18 Tudta ugyanis, hogy csak irigységbôl adták kezére.
19 Míg ott ült ítélôszékében, a felesége üzenetet küldött neki: ,,Ne legyen közöd annak az igaz embernek a dolgához! Az éjjel álmomban sokat szenvedtem miatta.''
20 A fôpapok és a vének felbujtották a népet, hogy Barabást kérje ki, Jézusnak pedig kívánja halálát. 21 A helytartó tehát föltette a kérdést: ,,Mit akartok, melyiket bocsássam el a kettô közül?'' 22 ,,Barabást!'' -- kiáltották. Pilátus tovább kérdezte: ,,Hát Jézussal, akit Krisztusnak mondanak, mit tegyek?'' Mind azt kiáltották: ,,Keresztre vele!'' 23 ,,Dehát mi rosszat tett?'' -- kérdezte. Annál inkább ordították: ,,Keresztre vele!'' 24 Pilátus látta, hogy nem megy semmire, sôt a zajongás még fokozódik is. Vizet hozatott, s a nép szeme láttára megmosta kezét: ,,Ennek az igaz embernek vére ontásában én ártatlan vagyok -- mondta. Ti lássátok!'' 25 Erre az egész tömeg zúgta: ,,Vére rajtunk és fiainkon!'' 26 Akkor szabadon bocsátotta Barabást, Jézust pedig megostoroztatta és átadta nekik, hogy feszítsék keresztre.
27 A helytartó katonái bevitték Jézust a helytartóságra, s odagyűjtötték köré az egész helyôrséget. 28 Megfosztották ruhájától, bíborszínű köntöst adtak rá. 29 Tövisbôl koszorút fontak, fejére tették, jobb kezébe pedig nádszálat adtak. Aztán térdet hajtottak elôtte és így gúnyolták: ,,Üdvözlégy, zsidók királya!'' 30 Közben leköpdösték, fogták a nádat s verték a fejét. 31 Miután így csúfot űztek belôle, levették róla a palástot, s ráadták saját ruháját. Aztán elvezették, hogy keresztre feszítsék.
Mk 15,1-15
15,1 Reggel a fôpapok a vénekkel, írástudókkal és az egész fôtanáccsal együtt meghozták a határozatot. Jézust pedig megkötözve elvitték és átadták Pilátusnak. 2 Pilátus megkérdezte: ,,Te vagy-e a zsidók királya?'' ,,Magad mondod'' -- válaszolta. 3 A fôpapok sok vádat felhoztak ellene. 4 Pilátus újra megkérdezte: ,,Nem felelsz semmit sem? Nézd, mi mindennel vádolnak!'' 5 Jézus azonban nem válaszolt semmit. Ez meglepte Pilátust.
6 Az ünnep alkalmával szabadon szokott engedni egy rabot, azt, akit kértek tôle. 7 Volt a börtönben egy Barabás nevű rab, akit a lázadókkal együtt tartóztattak le. Ezek egy zendülés alkalmával gyilkosságot követtek el. 8 Amikor a tömeg felvonult, kérte a szokásos kegyet. 9 Pilátus megkérdezte: ,,Akarjátok, hogy szabadon engedjem nektek a zsidók királyát?'' 10 Mert tudta, hogy a fôpapok csak irigységbôl adták kezére. 11 Ám a fôpapok felizgatták a tömeget, hogy inkább Barabás szabadon bocsátását kérje. 12 Pilátus ismét megkérdezte: ,,Mit csináljak hát azzal az emberrel, akit ti a zsidók királyának mondtok?'' 13 Azok újra ezt kiáltozták: ,,Keresztre vele!'' 14 Pilátus folytatta: ,,Mi rosszat tett?'' Azok annál hangosabban kiáltották: ,,Keresztre vele!'' 15 Erre Pilátus, aki eleget akart tenni a tömeg kérésének, szabadon bocsátotta Barabást, Jézust pedig megostoroztatta, és átadta nekik, hogy feszítsék keresztre.
Lk 23,1-25
23,1 Ezzel fölkerekedett az összeverôdött nép, és Pilátushoz kísérték. 2 Ott vádolni kezdték: ,,Azt tapasztaltuk -- mondták --, hogy tévútra vezeti népünket. Megtiltja, hogy adót fizessünk a császárnak. Azt állítja magáról, hogy ô a Messiás király.'' 3 Pilátus megkérdezte tôle: ,,Te vagy-e a zsidók királya?'' ,,Magad mondod'' -- felelte. 4 Pilátus erre kijelentette a fôpapoknak és a népnek:
,,Semmiben nem találom ezt az embert bűnösnek'' 5 De azok erôsködtek:
,,Tanításával fellázítja a népet Galileától kezdve egészen Judeáig.''
6 Ennek hallatára Pilátus megkérdezte, hogy Galileába való-e. 7 Amikor megtudta, hogy Heródes uralma alá tartozik, elküldte Heródeshez, aki azokban a napokban épp Jeruzsálemben tartózkodott. 8 Amikor Heródes meglátta Jézust, nagyon megörült. Régóta szerette volna látni, mert sokat hallott felôle, s remélte, hogy valami csodát tesz a jelenlétében. 9 Sokat faggatta, de nem méltatta feleletre. 10 A fôpapok és írástudók is elmentek, és hevesen vádolták. 11 Heródes udvarával együtt gúnyt űzött belôle, csúfságból fehér ruhába öltöztette, aztán visszaküldte Pilátushoz. 12 Ezen a napon Heródes és Pilátus jó barátok lettek, bár azelôtt haragban voltak.
13 Pilátus ismét összehívta a fôpapokat, a véneket és a népet 14 s így szólt hozzájuk: ,,Elém vezettétek ezt az embert mint a nép lázítóját. Jelenlétetekben kihallgattam, de az ellene felhozott vádak közül nem találtam egyben sem vétkesnek. 15 És Heródes sem, mert lám, visszaküldte hozzám. Láthatjátok, semmi olyat nem követett el, amiért halált érdemelne. 16 Megfenyítem hát és szabadon bocsátom.''
17 Az ünnep alkalmával szabadon kellett bocsátania egy foglyot. 18 Az egész nép ezt ordította: ,,Vesszen el! Bocsásd szabadon Barabást!'' 19 A városban lázadás tört ki és gyilkosság fordult elô, Barabás emiatt került börtönbe. 20 Pilátus ismét hozzájuk fordult, mert szabadon akarta bocsátani Jézust. 21 De tovább ordítoztak: ,,Keresztre! Keresztre vele!'' 22 Harmadszor is megkérdezte: ,,De hát mi rosszat tett? Semmi vétket nem találok, amiért kereszthalálra kellene ítélnem. Megfenyítem és szabadon bocsátom.'' 23 De azok nem tágítottak, hanem egyre elszántabban, egyre hangosabban üvöltötték, hogy feszítse keresztre. 24 Erre Pilátus úgy határozott, hogy enged követelésüknek. 25 Szabadon engedte hát kérésükre azt, aki lázadás és gyilkosság miatt került börtönbe, Jézust meg kiszolgáltatta nekik akaratuk szerint.
Jn 18,28-19,16
18,28 Kaifástól a helytartóságra vitték Jézust. Kora reggel volt. A zsidók nem mentek be a helytartóságra, nehogy tisztátalanná váljanak, s elkölthessék a húsvéti bárányt. 29 Ezért Pilátus jött ki hozzájuk, és megkérdezte tôlük· ,,Mivel vádoljátok ezt az embert?'' 30 ,,Ha nem volna gonosztevô -- felelték --, nem hoztuk volna eléd.'' 31 Pilátus szabadkozott: ,,Vigyétek vissza és ítélkezzetek fölötte saját törvényetek szerint!'' De a zsidók nem tágítottak. Nekünk senkit sem szabad megölnünk.'' 32 Így beteljesedett, amit Jézus mondott, amikor megjövendölte, milyen halállal hal meg.
33 Pilátus visszament a helytartóságra, maga elé hívatta Jézust, és megkérdezte tôle: ,,Te vagy a zsidók királya?'' 34 Jézus ezt felelte: ,,Magadtól mondod ezt vagy mások mondták neked rólam?'' 35 ,,Hát zsidó vagyok én?'' -- tört ki Pilátus. Saját néped és a fôpapok adtak kezemre. Mit tettél? 36 Jézus így válaszolt: ,,Az én országom nem ebbôl a világból való. Ha ebbôl a világból volna országom, harcra kelnének szolgáim, hogy ne kerüljek a zsidók kezére. De az én országom nem innen való.'' 37 Pilátus közbeszólt: ,,Tehát király vagy?'' Te mondod, hogy király vagyok -- mondta Jézus. Arra születtem, s azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Aki az igazságból való, hallgat szavamra.'' 38 Pilátus ezt mondta: ,,Mi az igazság?'' E szavakkal újra kiment a zsidókhoz és kijelentette: ,,Én nem találom semmiben bűnösnek. 39 De az a szokás nálatok, hogy húsvétkor valakit szabadon bocsássak. Akarjátok, hogy szabadon bocsássam a zsidók királyát?'' 40 Erre újra kiabálni kezdtek: ,,Ne ôt, hanem Barabást!'' Barabás rabló volt.
19,1 Erre Pilátus elôhozatta Jézust és megostoroztatta. 2 A katonák tövisbôl koszorút fontak, a fejére tették és bíborszínű köntöst adtak rá. 3 Aztán elé járultak és így gúnyolták: ,,Üdvözlégy, zsidók királya!'' Majd arcul ütötték.
4 Pilátus ismét kiment és így szólt hozzájuk: ,,Nézzétek, elétek vezetem. Értsétek meg: nem találom semmiben sem bűnösnek.'' 5 Jézus töviskoronával, bíborpalástban jött ki. Pilátus rámutatott: ,,Íme, az ember!'' 6 Mihelyt meglátták, a zsidók és a szolgák elkezdtek kiabálni: ,,Keresztre vele, keresztre vele!'' Pilátus ismét szabadkozott: ,,Vigyétek el és feszítsétek meg ti! Én nem találom bűnösnek.'' 7 De a zsidók nem tágítottak: ,,Nekünk törvényünk van, s e törvény szerint meg kell halnia, mert Isten Fiává tette magát!''
8 Ennek hallatára Pilátus még jobban megijedt. 9 Visszament a helytartóságra, és újra megkérdezte Jézustól: ,,Honnan való vagy?'' Jézus nem válaszolt neki. 10 Pilátus kérdôre vonta: ,,Nekem nem felelsz? Hát nem tudod, hogy hatalmam van rá, hogy szabadon bocsássalak, de hatalmam van arra is, hogy keresztre feszíttesselek?''
11 Jézus csak ennyit mondott: ,,Nem volna fölöttem hatalmad, ha onnan felülrôl nem kaptad volna. Ezért annak, aki a kezedre adott, nagyobb a bűne.''
12 Ettôl fogva Pilátus azon volt, hogy szabadon bocsássa. A zsidók azonban ordítottak és fenyegetôztek: ,,Ha elbocsátod, nem vagy a császár barátja! Mert aki királlyá teszi magát, ellene szegül a császárnak!'' 13 E szavak hallatára Pilátus kivezettette Jézust. Elfoglalta a bírói széket a köves udvaron, amelyet héberül Gabbatának hívnak. 14 Húsvét elôkészületi napja volt, a hatodik óra körül járt. Így szólt a zsidókhoz: ,,Nézzétek, a királyotok!'' 15 De újra elkezdtek ordítani: ,,Halál rá! Halál rá, keresztre vele!'' Pilátus megkérdezte: ,,Keresztre feszíttessem a királyotokat?'' De a fôpapok tiltakoztak: ,,Nincs királyunk, csak császárunk!'' 16 Erre kiszolgáltatta nekik, hogy feszítsék keresztre.
II. állomás: Krisztus magára veszi a keresztet
Mt 27,31; Jn 19,17
Mt 27,31
27,31 Miután így csúfot űztek belôle, levették róla a palástot, s ráadták saját ruháját. Aztán elvezették, hogy keresztre feszítsék.
Jn 19,17
19,17 Maga vitte keresztjét, míg oda nem ért az úgynevezett Koponyák helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak.
III. állomás: Jézus elôször roskad le a kereszt alatt
Ezt az eseményt közvetlenül nem találjuk meg az evangéliumokban, de valószínű, hogy a kínoktól meggyötört Krisztus többször is megtántorodott, illetve földre rogyott. Hasonló következtetést vonhatunk le abból a ténybôl is, hogy Cirenei Simonnak segítenie kellett a kereszt hordozásában.
IV. állomás: Jézus találkozik szentséges Anyjával
Jn 19,25-27
19,25 Jézus keresztje alatt ott állt anyja, anyjának nôvére, Mária, aki Kleofás felesége volt, és Mária Magdolna. 26 Amikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: ,,Asszony, nézd, a fiad!'' 27 Aztán a tanítványhoz fordult:
,,Nézd, az anyád!'' Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány.
V. állomás: Cirenei Simon segít az Úrnak
Mt 27,32; Mk 15,21; Lk 23,26
Mt 27,32
27,32 Amint kifelé vonultak, találkoztak egy Simon nevű cirenei emberrel. Ezt kényszerítették, hogy vigye a keresztet.
Mk 15,21
15,21 Az egyik arra menô embert, a cirenei Simont, Alexander és Rufus apját, aki éppen a mezôrôl jött, kényszerítették, hogy vigye a keresztjét.
Lk 23,26
23,26 Ahogy elvezették, megállítottak egy cirenei embert, Simont, aki éppen a mezôrôl tartott hazafelé. Vállára adták a keresztet, hogy vigye Jézus után.
A hagyomány szerint Cirenei Simon két fia (nevük: Alexander és Rufus -
- lásd Mk 15,21) az elsô keresztények között volt.
VI. állomás: Veronika letörli Jézus arcát
Ezt az eseményt nem találjuk meg az evangéliumokban. A római Szent Péter Bazilikában ôriznek egy ereklyét, amit a 10--11. században azért tiszteltek, mert Krisztus arcának vonásait viselte. A szövetdarab még most is megvan, de ma már semmilyen kép nem látszik rajta. A Veronika névnek latin eredete van: vera icon, ami valódi képmást jelent, és a használat során Veronikává alakult. A keresztútban szereplô Veronikáról azt feltételezzük, hogy azonos a Szentírás vérfolyásos asszonyával, Szent Veronikával, akit Krisztus csodásan meggyógyított - - de erre nincs bizonyíték.
VII. állomás: Jézus másodszor roskad össze a kereszt alatt Ezt az eseményt közvetlenül nem találjuk meg az evangéliumokban, de valószínű, hogy a kínoktól meggyötört Krisztus többször is megtántorodott, illetve földre rogyott. Hasonló következtetést vonhatunk le abból a ténybôl is, hogy Cirenei Simonnak segítenie kellett a kereszt hordozásában.
VIII. állomás: Jézus vigasztalja Jeruzsálem leányait
Lk 23,27--31; Mt 27,55--56; Mk15,40--41
Lk 23,27--31
23,27 Nagy tömeg követte, asszonyok is, akik jajgattak és sírtak miatta. 28 Jézus hozzájuk fordult: ,,Jeruzsálem leányai -- mondta nekik --, ne engem sírassatok. Inkább magatokat sírassátok és gyermekeiteket, 29 mert jönnek majd napok, amikor azt fogják mondani: Boldogok a meddôk, akik nem szültek, nem szoptattak. 30 Akkor majd unszolni kezdik a hegyeket: Omoljatok ránk! És a dombokat: Takarjatok el! 31 Mert ha a zöldellô fával így tesznek, mi lesz a sorsa a kiszáradt fának?''
Mt 27,55--56
27,55 Messzirôl több asszony figyelte, mi történik, olyanok, akik Galileából eddig kísérték, és gondoskodtak róla. 56 Köztük volt Mária Magdolna, Mária, Jakab és József anyja és Zebedeus fiainak az anyja.
Mk15,40--41
15,40 Asszonyok is álltak ott, és messzirôl nézték, mi történik. Köztük volt Mária Magdolna, Mária, az ifjabb Jakab és József anyja és Szalóme. 41 Ezek már Galileában is vele tartottak és a szolgálatára voltak.
IX. állomás: Jézus harmadszor roskad össze a kereszt alatt Ezt az eseményt közvetlenül nem találjuk meg az evangéliumokban, de valószínű, hogy a kínoktól meggyötört Krisztus többször is megtántorodott, illetve földre rogyott. Hasonló következtetést vonhatunk le abból a ténybôl is, hogy Cirenei Simonnak segítenie kellett a kereszt hordozásában.
X. állomás: Jézust megfosztják ruháitól
Jn 19,23-24
19,23 Amikor a katonák fölfeszítették Jézust, fogták ruhadarabjait és négy részre osztották, minden katonának egy-egy részt, majd a köntösét is. A köntöse varratlan volt, egy darabból szôve. 24 Ezért megegyeztek egymás közt: ,,Ne hasítsuk szét, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen.'' Így teljesedett be az Írás: Ruhámon megosztoztak egymás közt, és köntösömre sorsot vetettek. A katonák valóban így tettek.
XI. állomás: Jézust keresztre feszítik
Mt 27,35--36; Mk 15,24--26; Lk 23,33; Jn 19,18--19
Mt 27,35--36
27,35 Aztán keresztre feszítették, és sorsot vetve megosztoztak ruháján, majd leheveredtek, és ôrizték. 36 Feje fölé táblát tettek, amelyre elítélése okát írták: 37 Ez Jézus, a zsidók királya.
Mk 15,24--26
15,24 Keresztre feszítették, majd megosztoztak ruháján, sorsot vetve, hogy kinek mi jusson. 25 Három óra volt, amikor keresztre feszítették. 26 Az elítélésének okát jelzô táblára ezt írták: A zsidók királya.
Lk 23,33
23, 33 Amikor odaértek arra a helyre, amelyet Koponya-helynek hívtak, ott fölfeszítették, s a gonosztevôket is vele, egyiküket jobbról, másikukat balról.
Jn 19,18--19
19,18 Ott keresztre feszítették, s két másikat is vele, jobb és bal felôl, Jézust meg középen.
19 Pilátus feliratot is készíttetett, és a keresztfára erôsíttette. Ez volt a felirat: ,,A názáreti Jézus, a zsidók királya!''
XII. állomás: Jézus meghal a keresztfán
Mt 27,50; Mk 15,37; Lk 23,46; Jn 19,30
Mt 27,50
27,50 Most Jézus még egyszer hangosan felkiáltott és kilehelte lelkét.
Mk 15,37
15,37 Jézus hangosan felkiáltott és kilehelte lelkét.
Lk 23,46
23,46 Jézus ekkor hangosan felkiáltott: ,,Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.'' E szavakkal kilehelte lelkét
Jn 19,30
19,30 Amint Jézus megízlelte az ecetet, így szólt:
,,Beteljesedett!'' Aztán lehajtotta fejét és kilehelte lelkét.
XIII. állomás: Jézust leveszik a keresztrôl
Mt 27,59; Mk 15,46; Lk 23,52--53; Jn 19,31-38
Mt 27,59
27,59 József levette a testet, tiszta gyolcsba göngyölte.
Mk 15,46
15,46 Az pedig gyolcsot vásárolt, majd levette Jézust a keresztrôl, begöngyölte a gyolcsba.
Lk 23,52--53
23,52 Ez elment Pilátushoz és elkérte Jézus testét. 53 Aztán levette, gyolcsba göngyölte.
Jn 19,38
19,38 Arimateai József, aki Jézus tanítványa volt, bár a zsidóktól való félelmében csak titokban, arra kérte Pilátust, hogy levehesse Jézus testét. Pilátus megengedte. Így elment és levette a testet.
XIV. állomás: Jézust sírba teszik
Mt 27,59-61; Mk 15,46--47; Lk 23,53-56; Jn 19,38
Mt 27,59-61
27,59 József levette a testet, tiszta gyolcsba göngyölte, 60 sziklába vájt új sírboltjába helyezte. A sír bejáratához nagy követ hengerített és elment. 61 Mária Magdolna és a másik Mária ott maradtak, leültek a sírral szemben.
Mk 15,46-47
15,46 Az pedig gyolcsot vásárolt, majd levette Jézust a keresztrôl, begöngyölte a gyolcsba és sziklába vájt sírboltba helyezte, s a sír bejárata elé követ hengerített. 47 Mária Magdolna és Mária, József anyja meg figyelték, hogy hová temette.
Lk 23,53-56
23,53 Aztán levette, gyolcsba göngyölte, és sziklasírba helyezte, ahol még nem feküdt senki. 54 A készület napja volt, a szombat már beállóban.
55 A Galileából érkezett asszonyok is elmentek és megnézték a sírt, hogyan helyezték el benne a holttestet. 56 Hazatérôben illatszereket és keneteket vásároltak, a szombatot meg a parancs szerint nyugalomban töltötték.
Jn 19,39--42
19,39 Nikodémus is elment, aki annak idején éjszaka kereste föl (Jézust), s vitt mintegy 100 font mirha- és aloékeveréket. 40 Fogták Jézus testét és a fűszerekkel együtt gyolcsba göngyölték. Így szoktak a zsidók temetni. 41 Azon a helyen, ahol keresztre feszítették, volt egy kert, s a kertben egy új sírbolt, ahova még nem temettek senkit. 42 Mivel a sír közel volt, a zsidók készületi napja miatt ide temették Jézust.
