Az Istenanya üdvösséges terve 2 Máriapócs a történelmi és a mai Magyarországnak is az egyik legismertebb búcsújáróhelye. A kegyhelyet kisebb-nagyobb csoportokban az egész év folyamán látogatják, nagy búcsúja azonban háromszor szokott lenni: július 20-án, azaz Szent Illés napján, augusztus 15-én - Nagyboldogasszony napján és végül szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján. A bazilika altemplomában vannak eltemetve a templom alapítói és jótevői, s mellettük a Hajdúdorogi Egyházmegye eddig elhunyt három püspöke. A zarándokok folyamatosan felkeresik az altemplomot, hogy imádkozzanak értük. 2005. december 3-án zárult a jubileumi év Máriapócson, mely évet a máriapócsi Kegykép harmadik könnyezésnek száz éves centenáriuma alkalmából hirdetett meg Dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök. A jubileumi év záró eseményén részt vettek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai is, akik a Hajdúdorogi Egyházmegye és a Miskolci Apostoli Exarchátus papjaival és az ünnepségre érkező hívekkel együtt imádkoztak a Könnyező Istenszülő Kegyképe előtt. 
A magyar görög katolikusok 1987-ben a kisasszonynapi búcsúkor Máriapócson ünnepelték a Hajdúdorogi Egyházmegye fennállásának 75. évfordulóját.
Máriapócs történelmének kiemelkedő napja 1991. augusztus 18., amikor a hazánkba látogató II. János Pál pápa bizánci szertartású Szent Liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. Ennek emlékére készítették el a bazilika új bronzkapuját. (Ld. fenn!)
A Szent Liturgia kezdetén a zarándokok könnyes tekintetével övezve, ünnepélyes menetben vitték be a bazilikába a felújított Kegyképet. A Szent Liturgia elején felolvasták XVI. Bendek pápa levelét, melyben a máriapócsi ünnepségre Erdő Péter bíborost a pápa személyes küldöttjévé nevezték ki. Bíboros úr kiemelte a máriapócsi Kegykép jelentőségét a magyar nép életében: "...Szűz Mária nem hagyta el Máriapócsot, nem hagyta el Magyarországot. A kép pócsi másolata újra könnyeket ontott: legutoljára 1905. december 3-tól 19-ig. A könnyező Szűzanya újra a szomorúak vigasztalója lett." A Szentbeszéd végén jelentette be: "Örömmel adom hírül, hogy a Máriapócson tisztelt Szűzanya iránti hódolat jeleként, a kegyhely fontosságát elismerve, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ezen a héten ezt a bazilikát nemzeti szentéllyé nyilvánította." A Szent Liturgia végén Erdő Péter bíboros megkoronázta a Kegyképet azzal az arany koronával, melyet XVI. Benedek pápa áldott meg november 23-án az általános pápai kihallgatás keretében. /Forráshivatkozás a sorozat első posztjában!/ (folyt.) A NEMZETI KEGYHELY KÉRÉSE: http://www.gorogkatolikus.hu/?muv=hir&hir_id=3360
