A jelenlegi díszes barokk templom elődje egy egyszerű kis fatemplomocska volt. A Pócsra zarándokló hívek egyre nagyobb száma szükségessé tette a kis fatemplom helyén egy nagyobb templom építését.

     Még a mostani kegykép könnyezése előtt, 1701-ben Mészáros Mátyás pócsi lakos engedélyt kapott I. Lipót császártól, hogy a birodalom területén adományokat gyűjthessen a pócsi templom felépítésére, mivel ezt a pócsi hívek a maguk erejéből nem tehették meg. A császár a török felett Zentánál aratott fényes győzelmét (1697) a pócsi Mária közbenjárásának tulajdonította, s ezért hálából igen melegen ajánlotta az adományokat gyűjtő Mészáros Mátyást minden illetékes hatóság figyelmébe. Az akkori, üresen álló munkácsi püspöki szék püspöki helynöke Hodermárszky János József pedig a későbbi VI. Károly császártól kérte a templomépítés engedélyezését és egyben a görög szertartású bazilita szerzetesek Pócson való letelepedését, hogy a nagy számú zarándoksereget lelkileg elláthassák. A császár a kérelmet véleményezésre elküldte Telekessy egri római katolikus püspöknek, aki nem nagyon pártfogolta az ügyet, mert Pócsra ferences barátokat akart telepíteni. Végül is a baziliták telepedtek le Pócson, a templomépítő Olsavszky püspök jóvoltából. Munkácsról öt szerzetest hozatott ide, akik először a paróchia épületében laktak. 1749-ben kezdődött a monostor építése, de csak az 1756-ban kezdődött templomépítkezés utolsó három évében költözhettek be. /Forráshivatkozás a sorozat első posztjában!/ (folyt.) (Külső képek az internetről, a "Fa templom" ikonosztázáról: Jock Ágnes fotója)