Történelmi előzmények 2 Hosszú évszázadokon keresztül jelentéktelen kis falu volt a ma Máriapócsnak nevezett egykori kis helység Kelet-Magyarországon. Nem különbözött a környező falvaktól. Nevében sem viselte a “Mária” előnevet. Történetéről keveset tudunk. A legelső említés 1280-ban történik róla: Polch vagy Powch néven említik oklevélben. Egyes szerzők azt állítják, hogy a Magyarországra beköltöző görög katolikus rutének letelepedésével függött össze az alapítás, így a XVII. század közepére tehető. Mások azt állítják, hogy 1630-ban már fatemploma volt Pócsnak, tehát nyilvánvalóan korábbi a paróchia alapítása. Mindenesetre a XVII. század közepén Pócsnak volt görög katolikus temploma is, mégpedig egy fatemplom. Sajnos, a templom épületére vonatkozó adatok nem maradtak fenn. A jelentéktelen falucska, miként az egyházközség, annak kis fatemplomnak köszönheti a hírnevét, melyben az Istenszülő csodatevő ikonja könnyezett és ezáltal a község neve összeforrt Mária nevével. /Forráshivatkozás a sorozat első posztjában!/ (folyt.) A NEMZETI KEGYHELY KÉRÉSE: http://www.gorogkatolikus.hu/?muv=hir&hir_id=3360
Világi vonatkozásban, a császári hadak bejövetelével a föld népének terhei megnőttek, a hadak téli ellátása ugyanis az ő dolguk volt. Így a fizetetlen szövetséges katonák tízezreinek anyagi és erkölcsi kicsapongásai, a törökök kegyetlenkedéseivel is felért. Emiatt szívbemarkoló fohász száll az Istenszülő felé: „Sírj Nagyasszony, sírj Te is velünk, vigasztald és mentsd meg nemzetünk!” És bekövetkezett a csoda, Mária-jelenések sora rázta fel az országot. Ezek közül a legfeltűnőbb a pócsi Mária-kegykép könnyezése volt.
