Azzal, hogy a kegykép a birodalom fővárosába került, az ikon mellett a görög katolikusság is a világ látókörébe került. Sőt azt is ki kell jelentenünk, hogy az eredeti kegykép a mai napig nagy tiszteletnek örvend a bécsiek körében, mi több - számos imameghallgatás is történt ott.

     Mivel az ungvári unió 50. évfordulóján történt a könnyezés (1696), a görög katolikusok úgy tarják, hogy a Szent Szűz így „szentesítette” a görög katolikusság döntését. Az ortodoxok viszont azt gondolják, hogy az Istenszülő az uniót siratta meg. Ám tudjuk, hogy az Istenfiú Anyja Mária, "az egy akol és egy pásztor" evangéliumi megvalósí-tásán munkálkodik, és ennek engesztelő kiváltságát országára a Regnum Marianumra bízta! Isten malmai azonban lassan őrölnek, de maradéktalanul!

     1943-ban kezdték meg a pécsi ferencesek az új kegyoltár kialakítását. A kegykép ugyanis egy idő óta, az ikonosztáz királyi ajtaja fölött volt, és a kép megcsókolása – az érintés – a nagy tömeg miatt nehéz feladat volt. Ezért az északi mellékhajóban lévő mellékoltárt átalakították ki a kegykép számára. A falba vágott két új ajtón kívülről, a templomudvarról is megközelíthető lett. Így lényegében a kép vissza került a réges-régi helyére! A templom művészi képekkel való kifestését két festőművész, Boksay József és Petrasovszky Emmánuel végezte. A templom teljes, külső-belső felújítása után a megáldásra és a kegykép áthelyezésére 1946. szeptember 8-án, az első könnyezés 250. évfordulóján került sor negyedmilliónyi zarándok jelenlétében. Két év múlva XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomnak a „basilica minor” címet adományozta.