Szent Gennádiosz pátriárka Gennádiosz szent Anatoliosz után lett konstantinápolyi pátriárka 458-ban, amikor Nagy Leó volt a császár Szelíd, tiszta életű és önmegtagadást gyakorló ember volt, aki fáradhatatlanul dolgozott a papság jobbá tételében és lelki nyájának oktatásában. Szent élete miatt…

Az Istenszülő övének elhelyezése Az Istenszülő öltönyén kívül a keresztények az övét is őrizték, amelyet, egy elbeszélés szerint Ő engedett le a levegőből szent Tamás apostol számára. Ezt az övet a keresztények egymásnak adták át nemzedékről nemzedékre. A mai ünnepet abból az alkalomból rendelték…

Szent Sándor, János és Pál főpapok Szent Sándor először segédpüspök volt. Részt vett az első egyetemes zsinaton Metrofán pátriárka megbízásából, aki idős kora miatt nem tudott részt venni a zsinaton. Buzgón védelmezte az igaz hitet az ariánusok ellen. Metrofán halála után ő lett a konstantinápolyi…

Szent Letícia     szűz és vértanú            SZENT PAMMACHIUS hitvalló *350 körül. +Róma, 409/410. A római nemes Pammachius a Furiusok főrangú nemzetségéből származott, akik régóta a szenátus tagjai voltak. Az életéről és tevékenységéről szóló lényeges közléseket egykori iskolatársának, Szent…

Szent Fantin atya Fantin atya Ke. Kalábriában született. Fiatal korától Isten szolgálatára szentelte magát. Először hazájában volt szerzetes, aztán a thesszáliai Larisszában, végül Szalonikben telepedett le és itt halt meg a IX. század végén vagy a X. század elején. Szent Félix     áldozópap és…

Szent Adauctusz     vértanú, † 304            MÁRTON ÁRON püspök, III. r. (1896-1980) Csíkszentdomokoson született. Az elso világháború idején mint kispapot behívják katonának. Végigharcolja a háborút, fohadnagyként szerel le. A teológiát 28 éves korában fejezi be, ekkor pappá szentelik.…

BOLDOG PERUGIAI JÁNOS és SAXOFERRATOI PÉTER vértanúk (1231) Vértanúságuk leírása Szent Antonin (1389-1459) Krónikák könyvéből való. Hogy mennyi ebben a történelmi valóság és mi a legenda, nehezen állapítható meg. Hogy XI. Kelemen 1700 körül évszázados tiszteletüket jóváhagyta, nem jelenti azt,…

Keresztelő Szent János fejvétele Keresztelő szent János szépen indult életének látszólag szomorú vége lett. Az evangéliumok elbeszélése szerint, Heródes király a Törvény ellenére elvette testvérének Fülöpnek feleségét, János ezért megdorgálta őt. Aranyszájú szent János szavaival így folytatódnak…

Az ünnep régi magyar neve: „Nyakavágó Szent János”. Ha Keresztelő Szent János születésnapjáról azt állítottuk, hogy az ünnep nyugatról származott át a keleti egyházba, akkor a maira vonatkozólag épp az ellenkezőről tesznek tanúságot a történeti kútfők;[1] és ha az előbbi ünnepnél úgy találtuk, hogy…