Adalbert püspök és vértanú, † 997 ápr.23.
András remete, † 11. sz. máj.1.
Antal, † 1398 máj. 13.
Apor Vilmos püspök, † 1945
Árpád-házi Erzsébet, † 1231 nov. 17.
Asztrik érsek, † 1034 nov. 12.
Bánffy Buzád és 190 vértanú társa, † 1241 febr. 10.
Báthory László, † 1484 febr. 27.
Batthyány Strattmann László, † 1931
Benedek remete, † 11. sz. júl. 17.
Beneta püspök és vértanú, † 1046
Bessenyei Márk, † 1679
Beszteréd püspök és vértanú, † 1046
Bogdánffy Szilárd
Bogner Margit Mária, † 1933
Brenner János † 1957 december 15.
Bőd püspök és vértanú, † 1046
Csáky Domonkos, † 1336 márc. 20.
Csehországi Ágnes, † 1282 jún. 8.
Csepellényi György, † 1674 máj. 24.
Dominici János, † 1419
Erzsébet, † 1337 máj. 6.
Eskandéli Máté, 14. század
Gellért püspök és vértanú, † 1046 szept. 24.
Gertrúd, † 1302 aug. 13.
Gizella királyné, † 1059 máj. 7.
Grodecz Menyhért, † 1619 szept. 7.
Hám János püspök, † 1857
Hedvig, † 1399 febr. 28.
Ilona, † 1270 nov. 9.
Imre herceg, † 1031 nov. 5.
István király, † 1038 aug. 20.
János
Jolánta, † 1298 jan. 15.
Kálmán, † 1500 jún.28.
Kapisztrán János, † 1386 okt. 23.
Károly, IV. király, † 1922
Kaszap István, † 1935
Kelemen Didák, † 1744
Kinga, † 1292 júl. 24.
Körösi Márk, † 1619 szept. 7.
Lajos püspök, † 1297 aug. 19.
László király, † 1095 jún. 27.
Lukács érsek
Lukács, † 1422 dec. 5.
Magyarországi Márk, † 1372 máj. 2.
Margit, † 1271. jan. 18.
Márton Áron
Mindszenty József püspök
Mór püspök, nov. 16.
Özséb kanonok, † 1270 jan. 20.
Pál és 90 vértanú társa, † 1240
Pethő István, † 1679
Pongrácz István, † 1619 szept. 7.
Portugáliai Erzsébet Izabella, † 1336 júl. 4.
Romzsa Tódor
Salkaházi Sára, † 1945
Saul érsek
Sándor István
Schefler János
Skóciai Margit, † 1093 nov. 16.
Sütő Lőrinc, † 1679
Szádok és 48 vértanú társa,
Szalome, † 1268 nov. 17.
Szombathelyi Tamás, † 1503 márc. 7.
Szörényi Ágoston, † 1679
Temesvári Pelbárt, † 1504 máj. 27.
Thar-István Albert, † ~1500
Tóth Tihamér püspök, † 1939
Wildhauseni János, † 1252 nov. 4.
Zákoly János püspök, † 1494 febr. 3.
Gondolat:
Sok és kiválló szentet adtunk az Egyháznak. Ki lesz a következő?…
Farsang utolsó vasárnapjának szokták nevezni köznyelven e napot. A hústól való búcsúzás (carnevale[1]) volt az eredete azoknak a kezdetben ártatlan mulatozásoknak, melyek e napokon szokásba jöttek. [2] Később azonban elfajultak olyannyira, hogy már XIV. Benedek pápa „Inter cetera” de bacchanalibus irattal kénytelen volt óvni tőlük a híveket. I. Ferdinánd császár II. Szolimánhoz küldött követe írta meg, hogy a török szerint a keresztények az év egy bizonyos részében megtébolyodnak és csak miután valamilyen csodálatos erejű port hintenek a fejükre (a szentelt hamut értette), akkor nyerik vissza józan eszüket. Sajnos most már ott tartunk, hogy még a szentelt hamu sem használ, igen sok keresztény — úgy látszik — állandóan megtébolyodott, mert még a nagyböjti idő szentségét is durva kicsapongások zaja sérti meg! Pedig milyen szépen int már a II. században Tertullianus: „A mi lakomáinknak és menyegzőinknek még nem érkezett el az ideje”,[3] és különösen most, mikor már Nagyböjt nem oly szigorú, mint volt régebben, már úgyszólván semmiféle létjogosultsággal sem bírnak e mulatozások.[4]
