Testvérem, ha nem találod az adott napot, akkor egy-két évvel előtte biztosan megtalálod

Szentek köztünk élnek,a múlt róluk beszélnek

Szentek köztünk élnek,a múlt róluk beszélnek

Szent Péter apostol széke Rómában (Festum Cathedrae Petri Romanae) Nagyobb duplex ünnep

2020. január 18. - Andre Lowoa

szpeter.jpgMost Péter főapostolnak két székünnepe van, melyek közül a január 18-i a későbbi származású. Valószínűleg gallikán eredetű ünnep és keletkezésének oka arra vezethető vissza, hogy Péter régi székünnepe, február 22-e, legtöbbször a Nagyböjtbe esvén, nem tartották megengedhetőnek akkor ünnepet ülni, azért tették január 18-ra. (Így Duchesne[1] és Thalhofer[2] de Kellner[3] nem tudja okát adni.) A két ünnep együtt először a VII. századi Martyrologium Hieronymianumban található meg. Mivel pedig ennek összeállítója és Beda Venerabilis a február 22-i ünnephez hozzáfűzte ezt: „in Antiochia”, azért lett a másik „Romae”. A különböző szokásokat – néhol mindkettőt, máshol egyet, ismét máshol egyet sem ünnepeltek – ez ünneplést csak IV. Pál pápa szüntette meg, aki 1558. január 6-án mindkettőnek ünneplését elrendelte. De csak egyházilag (festa chori). V.ö. még Szent Péter apostol széke Antiochiában. (Február 22)

Az ünnep jelentősége tehát Szent Péter apostolnak római püspöksége, más szóval a római püspök primátusának Szent Pétertől, az első pápától, való származása. Ennek a történeti ténynek bizonyítása nem tartozik tárgyunk keretébe[4] és ezért áttérhetünk a napi szentmise magyarázatára.

Az ünnep tárgyának megfelelően a szertartások elsősorban a főapostolnak papi méltóságát emelik ki, azért már a bevezetés (Introitus) is a szent főpapok (pápák és püspökök) miséjéből való. Az Üdvözítő ígéretének szavain kívül, melyekkel Péternek egyházfői hatalmát jelezte, (Grad. Tract. Off. Comm.) különösen a 106. zsoltár (Grad.) emeli ki Krisztus első földi helytartójának nagy dicsőségét, míg az Introitus 131. zsoltára a Megváltó földi uralmának legjellemzőbb tulajdonságát juttatja eszünkbe: a szelídséget. A régi választott nép harcias királyait az isteni szeretet nevében kormányzó vezetés váltotta föl.
_________________
[1] Origines du culte chrétien. Paris, 1898. II. kiadás. 268. o.
[2] Handbuch der kath. Liturg. Freiburg, 1912. I. 713.
[3] Heortologie oder die Geschichte des Kirchenjahres und der Heiligenfeste. Freiburg im Br. III. kiadás, 1911. 230. o.
[4] Ezt különben ma már az elfogulatlanabb protestáns hittudósok sem tagadják. L. erről Pesh: Prael. dogm. 1909 I. 313.; Schmid: Petrus in Rom, Luzern 1892; Rivington: The primitive Church and the See of Peter, London 1894.

(Forrás: Dr. Artner Edgár: Az egyházi évnek, ünnepeinek és szertartásainak kimerítő leírása és magyarázata a művelt közönség számára különös tekintettel a magyar viszonyokra. Szent István Társulat, Budapest, 1923. 83-84. old.)

süti beállítások módosítása