Testvérem, ha nem találod az adott napot, akkor egy évvel előtte biztosan megtalálod

Szentek köztünk élnek,a múlt róluk beszélnek

Szent Szótér és Kájusz pápák és vértanúk

2019. április 22. - Andre Lowoa

szotkaj.jpgSzent Szótér pápa 167-174 között volt Krisztus földi helytartója. Az itáliai Fondi városában született 120-ban. Szent Anicét pápára Szótér következett. Róla és a kor pápáiról keveset tudunk, aminek fő oka az egyházi irattárak rendszeres kifosztása és megsemmisítése a Diocletianus-féle üldözésben. Szent Szótér nevéhez kapcsolódik az a levél, melyet a korintusi egyházközséghez intézet, amely ezt a levelet, mint egykor Római Kelemenét, tisztelete jeléül a gyülekezeti összejöveteleken felolvastatta. A levéllel egyidejűleg a pápa szeretetadományokat küldött a korintusi szegényeknek, amiért Korintus jeles püspöke, Dénes, lelkes hálával felelt. Levelét ezzel fejezi be: ,,Ma, vasárnap, szent nap lévén, felolvastuk a te leveledet. Mindig is folytatni fogjuk annak olvasását, mint intelmet, aminőt különben már régebben Kelemen is intézett hozzánk.” Ez a visszaemlékezés Kelemenre és ez a tisztelet a római püspök levelével szemben ékesszólóan bizonyítja, hogy a római püspököt az egész kereszténység atyjának tekintették. 174-ben vértanúhalált halt.

Szent Kájusz, Szent Eutükhiánosz utódaként 283-296 pápa. Dalmát származású. A Liber Pontificalis szerint családja rokonságban állt Diocletianus császárral, s egyik testvére, Gabinius pap volt. 257-ben Szent I. István pápával együtt volt börtönben. Amikor pápa lett, rendezte az egyházi rend fokozatait a tonzúrától a püspökségig, Róma kerületei fölé 7 diakónust rendelt. 296-ban szenvedett vértanúhalált. Sírja a Kallixtusz-katakombában volt 1631-ig, ekkor VIII. Orbán átvitette maradványait a S. Caius-templomba.