A hitehagyott Julián császár uralkodása idején a keresztények nehéz körülmények közé kerültek. A császár igyekezett a keresztény vallást visszaszorítani. Ebben az időben vitték ítélőszéke elé a két antiochiai áldozópapot: Jenőt és Makarioszt. Mindketten megvallották keresztény hitüket és vádolták a császárt, hogy Isten törvényeit lerombolja. Ezért megkínoztatta őket ott, Antiochiában és mivel sértetlenül maradtak, vasra verve száműzetésbe küldte őket az arábiai Oaszimbe. Ott egy barlangban éltek. Imádságukra Isten ugyanaz napon vette magához őket 363-ban.


PIACENZAI* SZENT KONRÁD remete, III. r. (1290-1351)      Konrád gazdag fonemesi családból való. Családi neve: Confalonieri. Szeretett vadászni, idonként katonáskodott is. Egyszer egy vadat üldözött, mely egy bozótosba menekült. Hogy onnan kiriassza, Konrád fölgyújtotta a bozótot. De a tuz továbbterjedt, s leégett egy nagy erdo. Konrád észrevétlenül a városba osont. A város vezetosége egy szegény embert fogott el és gyanúsított a gyújtogatással. Kínzással kicsikarták tole a beismero vallomást, erre halálra ítélték. Mikor ezt Konrád megtudta, megmozdult benne a lelkiismeret, bevallotta, hogy o okozta a tüzet, így megmenekült az elítélt ember a haláltól. Konrád pedig megtérítette a kárt, s úgy érezte, egész életét meg kell változtatnia. Belépett Szent Ferenc III. rendjébe, magára öltötte a világi rendi ruhát, s igazán „bunbánó testvér” akart lenni. Feleségével megbeszélte a dolgot, az hajlandó volt belépni a piacenzai klarisszákhoz. O maga zarándokútra indult. Sorra járta Itália zarándokhelyeit, eloször is Rómát látogatta meg. Majd eljutott Szicíliába, itt Neto (v. Néti) városában húzódott meg egy házacskában. Sokan felkeresték, imáit, tanácsát kérték, mire o messzebbre ment s egy barlangban húzódott meg. Itt élt kemény önmegtartóztatásban, böjtölésben, virrasztásban közel 40 évig. Sok beteg gyógyult meg Konrád imájára. Mint Szent Ferenc, o is bizalmas kapcsolatban volt a madarakkal. 1351. febr. 19-én halt meg. VIII. Orbán (1623-44) avatta szentté. Konrád péntekenként el szokott menni Netoba, egy sokak által tisztelt kereszthez, ahol hosszasan imádkozott. Egy ilyen pénteken néhányan - nem jószándékkal - meghívták Konrádot ebédre. Halnak mondták a sertéshúst, amit tálaltak, hogy késobb azzal vádolják, hogy pénteken megette a húst. Konrád velük együtt ette, amit kapott. Utána számon kérték tole: hogyhogy szent ember létére pénteken húst eszik? Konrád állította, hegy o halat evett. Bizonyságul megmutatta tányérját, melyen halszálkák és maradékok voltak.

Imádság:
Istenünk, te Szent Konrádot igazságérzete által szent szolgálatodra a pusztaság magányába vezetted, közbenjárására add meg nekünk, hogy igazul ésszentül élve ebben a világban, eljussunk hozzád a boldogságba. A mi Urunk Jézus Krisztus által.