Testvérem, ha nem találod az adott napot, akkor egy évvel előtte biztosan megtalálod

Szentek köztünk élnek,a múlt róluk beszélnek

Szent Balázs püspök és vértanú

2019. február 03. - Andre Lowoa

szbal.jpgNevének megfelelően (Blasius = Basileus = király) igazi királyi lélek volt. Életét az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek vége-hosszát nem érő sorával szőtte át, halálát pedig a vértanúság bátor hitvallásával pecsételte meg. Nem csoda, hogy a legenda mindjárt halála után szőni kezdte körötte aranyszálait.

Bizonyos, hogy a 3. század második felében élt s a 4. század elején szenvedett vértanúhalált. Szülővárosában, az örményországi Szebasztéban eredetileg orvosi gyakorlatot folytatott. Mivel azonban igen jámbor életet élt s a testi bajok gyógyítása mellett nagy gondot fordított a lelki sebek behegesztésére is, keresztény polgártársai őt a legközelebbi püspökválasztás alkalmával egy szívvel-lélekkel lelkük pásztorává választották. Balázs meghajolt a nép akarata előtt és azontúl egészen a lelkek gondozására adta magát. Erre nagy szükség is volt, mert Keleten még mindig erősen dühöngött a keresztényüldözés. Nagy Konstantin császár uralkodótársa, Licínius ugyanis önkényesen túltette magát a 313 elején kiadott milánói türelmi rendeleten és folytatta az üldözést.

Az üldözés 316-ban Szebasztéba is elhatott és természetesen elsősorban a nyáj pásztorát vette célba. Balázs híveinek unszolására egy időre kitért az üldözők dühe elől, A város közelében egy nagy sziklaüregben vonta meg magát, melyet a környék vadjai is búvóhelynek használtak. A bujdosók hamarosan meleg barátságot kötöttek egymással: a szent püspök bekötőzte, gyógyítgatta a vadállatok sebeit s ezek viszont kedvében jártak neki.

De az idillikus együttélés nem tartott sokáig. Agrikolának, Szebaszte pogány prefektusának a keresztény vértanúk kínzása végett új vadállatokra volt szüksége. Kiküldötte tehát szolgáit, kik ráakadtak Balázs barlangjára. Mivel azonban a vadállatok testőrök módjára valósággal közrefogták a szentet, semmit sem mertek ellene kezdeni, hanem visszamentek a városba és jelentették a dolgot Agrikolának. Agrikola erre fegyveres katonákat küldött ki és bírói széke elé idézte Balázst.

A szent püspök készségesen engedelmeskedett a hatósági idézésnek és a katonák kíséretében a városba indult. Útja valóságos diadalmenetté alakult. Amerre elhaladt, hívei mindenütt eléje vitték betegeiket és ő egyszerű keresztvetéssel meggyógyította őket. Egyebek közt ekkor gyógyította meg a halszálkától fulladozó gyermeket is.

Agrikola, mikor a szent férfiú bírói széke elé ért, először nyájassággal akart reája hatni, „Üdvözlégy Balázs - mondotta - akit Agrikola és az istenek kegyelnek.” Mire a szent: „Légy áldott, jó Agrikola; de áldott csak akkor leszel ha nem mondod isteneknek azokat, akik tulajdonképpen ördögök”. Az imént még nyájas prefektust teljesen kihozta sodrából ez a bátor felelet, s mivel látta, hogy Balázs állhatatosságát nem tudja megtörni, lefejeztette őt. A legenda úgy tudja, hogy a szent püspök közvetlenül halála előtt ígéretet kapott Istentől, hogy mindazok, akik testi vagy lelki bajukban, főleg torokfájásban az ő közbenjárását kérik, biztos meghallgatást remélhetnek.

Szent Balázs segítségül hívása különböző testi nyavalyákban, főleg pedig torokfájásban, nagyon régi időkre nyúlik vissza. Az ú.n. balázsolás nyomait Németországban és Csehországban már a középkorban felleljük: A pap két, András-kereszt módjára összeillesztett gyertyát tart a hívők álla alá és e szavak kíséretében „Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól és minden más nyavalyától” - megáldja őket. A 14. század közepén dühöngött rettenetes feketehalál nagymértékben hozzájárult Szent Balázs tiszteletének általánossá tételéhez. Ez a szörnyű betegség ugyanis legtöbbször torokfájással és fulladási rohamokkal kezdődött. Valószínűleg innét kezdve számítják Szent Balázst a 14 segítő szent kézé (Ákos, Balázs, Borbála, Cirjék, Dénes, Egyed, Erazmus, Euszták, György, Katalin, Margit, Kristóf, Pantaleon, Vitus). Németországban nemcsak az orvosok, hanem a muzsikosak és szélmalmosok is pártfogójukat tisztelik Szent Balázsban ama hasonlóság alapján, mely a Blasius név és a blasen = fújni ige közt mutatkozik.

(Forrás: Balanyi György - Schütz Antal - Sebes Ferenc - Szamek József - Tomek Vince: Szentek élete az év minden napjára. 1-4. köt. Szerk. Schütz Antal. Budapest, 1932)