Miklós Dalmáciában (Sibenik) született nemesi családból. 12 évig Deodatusz (Akvitániából) testvérrel Boszniában az elszakadt orthodoxok és az eretnek patarénusok között hirdette Isten igéjét, majd a Szentföldi misszióba ment. Sok imával és az arab nyelv tanulásával készült az apostoli munkára. Még két rendtársa, az olasz István és a francia Narbonni Péter volt velük szoros lelki kapcsolatban. István azelott nyolc évig Korzikában, Péter pedig Trinci Pálnak, az obszervancia egyik nagy képviselojének társaságában muködött több éven át Olaszországban. Mind a négyen kituntek a szerzetesi erények gyakorlásában. Az a gondolat foglalkoztatta oket, hogyan szolgálhatnák a legalkalmasabban azoknak üdvét, akiket a gonosz lélek tart hatalmában (itt a jeruzsálemi mohamedánokra gondoltak), s arra az elhatározásra jutottak, hogy nyíltan meghirdetik az evangélium fo igazságait a város vezeto embereinek, vállalva a vértanúságot is. Miután a dolgot megbeszélték elöljárójukkal, a közelben lévo teológusokkal, leírták olaszul és arabul azt a szöveget (hitvallást), amit magukkal vive jelentkeztek a kádinál. Ott több vezeto embert is találtak. Felolvasták hitvallásukat, melyben többek közt az is volt, hogyha nem hisznek Jézus tanításának, elkárhoznak, s hogy Mohamed egy kéjvágyó, eszem-iszom ember, gyilkos volt, aki Krisztussal ellentétes tanítást hirdetett, nem lehetett az Isten igaz prófétája. A Mohamed ellen mondottak nagy haragja lobbantották a kádit és a jelenlévoket: miután többször is felszólították oket, vonják vissza szavaikat, rettenetesen megkínozták oket s harmadnapra a halálos ítéletet végrehajották rajtuk Jeruzsálem egyik terén, kitéve oket a tömeg bosszújának: annyira szátszabdalták testüket, hogy csak csont és húsdarabok maradtak belolük, ezeket máglyán elégették. De a még megmaradt csontokat is eldugták a keresztények elol. (Azoknak mégis sikerült ereklyét szerezni.) Vértanúságuk híre hamarosan bejárta Európát is. Tavelics Miklós tisztelete különösen szülovárosában volt élo, ennek hatására XIII. Leó pápa ot boldoggá avatta. Amikor a szenttéavatásra került sor, 1970-ben, VI. Pál pápa három vértanútársát is szentté avatta. A francianyelvu rendtörténet (Histoire de l’Ordre de S. Fr.) megállapítja, hogy ezeknek a vértanúknak fellépése egészen más volt, mint Szent Ferencé, aki Kamil szultán elott hirdette Jézus tanítását, de nem mondott Mohamedre sérto szavakat. Ezek a testvérek ezt nem tanulták meg Szent Ferenctol. Másrészt a keresztények amúgyis nehéz helyzetét a Szentföldön még nehezebbé tették. Jóhiszemuségük mentségükre írható.

Imádság:
Istenünk, te Szent Miklóst és társait a hitterjesztés buzgalmával megdicsoítetted. Kérünk, add meg nekünk, hogy példájuk és közbenjárásuk által parancsaid útján járva elnyerhessük az örök élet jutalmát. A mi Urunk Jézus Krisztus által.