SZŰZ MÁRIA RÓMAI FŐTEMPLOMÁNAK FELSZENTELÉSE (HAVAS BOLDOGASSZONY) - Emléknap
Az efezusi zsinat (431) Máriát , Jézus anyját Istenszülőnek nyilvánította. Rómában az Istenszülőnek a tiszteletére az Esquilinus dombon III. Szixtusz pápa a régebbi, Liberiusz pápa által épített Mária-templomot díszesen tovább fejlesztette. Falába vésette a dogmát: "Szűz Mária Isten-anya".
A templomot Santa Maria Maggiore bazilikának nevezték, ez az ünnep a szentelési ünnepe. Ez Nyugaton a legősibb templom, melyet a Szent Szűz tiszteletére szenteltek
Az eredeti templomot Liberiusz pápa építtette, azon a helyen, melyet a legenda szerint ezen a napon hó borított. Innen származik az ünnep magyar neve is. Érdemes tudnunk, hogy Budapesten, a krisztinavárosi templom is a Havas Boldogasszony nevet viseli.
Gondolat:
Mária a tökéletes női ideáll; nők őt igyekeznek másolni életükben, férfiak őt keresik a nőkben!
Szent Afra vértanú, † 305
Szent Ethelvold püspök és hitvalló, † 984
Szent Euszigniosz vértanú
Szent Ethelvold püspök és hitvalló, † 984
Szent Euszigniosz vértanú
A szent vértanú Antiochiában született. Három császár alatt, 60 éven át szolgált a hadseregben, mint katona. Ez után, hazájába visszatérve imádságban és böjtben töltötte életét, készülvén az örökkévalóságra. Amikor a hitehagyott Julián, császár Antiochiába jött, elfogatta a szent férfit. Két egymással vitatkozó katona találkozott Euszigniosszal, és amikor megtudta, hogy katona volt, és ismeri a törvényeket, kérték tőle, hogy tegyen köztük igazságot. Kikérdezve őket, megtudták, hogy Euszigniosz keresztény. Az egyik katona elment és jelentette ezt a császárnak. A császár előtt szentünk szemrehányást tett, hogy elhagyta s az igaz hitet és bálványimádó lett. A császár nem akarta hallani ezeket a szemrehányásokat, és megparancsolta, hogy fejezzék le szentünket. Így, 362-ben, 110 éves korában vértanúsággal fejezte be életét.