Testvérem, ha nem találod az adott napot, akkor egy évvel előtte biztosan megtalálod

Szentek köztünk élnek,a múlt róluk beszélnek

Szent Erik vértanú

2018. május 18. - Andre Lowoa

Szent Alexandra


Szent Erik     vértanú, † 1151.

Május 18-án Svédország védőszentjére emlékezik az Egyház. Erik király vezette be a kereszténységet hazájában. Az igazságosság szellemében és a közjót szem előtt tartva uralkodott körülbelül 1156 és 1160 között. Szentségének első bizonysága az uppsalai püspökség 1198. évi naptára, amelyben május 18-án szerepel Hericus Rex ünnepe. 1256-ban pápai bulla engedélyezte ünnepnapját.
Svédország később lett keresztény, mint Dánia vagy Norvégia. A XI. században főleg angolszász hittérítők tevékenykedtek az országban, de krónikák tanúsága szerint Uppsalában még 1075 körül is bálványokat tiszteltek a pogány nemzeti szentélyben, s a szent berekben ember- és állatáldozatokat mutattak be. A brémai érsek több püspökséget is alapított, ám a svédek csak Sverker király (kb. 1130–1156) uralma idején tértek át a kereszténységre; az első kolostorokat is akkor alapították.
Sverker király lázadás áldozata lett, utódjául Erik Jedvardsont választották meg.
Erik svéd király életéről a források keveset árulnak el: körülbelül 1156 és 1160 között uralkodott. Származását homály fedi, valószínűleg parasztcsaládban született Uppsalában (a pogány korban is fontos város Svédország egyházi központja, 1164 óta a svéd érsek székvárosa lett). Az ország északi részén 1150-ben választották meg I. Sverker ellenkirályává.
Az általa 1154–1155-ben vezetett keresztes hadjárat során hű barátjával és munkatársával, Henrik uppsalai püspökkel és seregével partra szállt Finnországban, hogy megerősítse a svéd befolyást és előmozdítsa a keresztény missziót. A finnek csatát vesztettek. A legenda szerint Erik könnyezett az elesett finnek láttán, amiért megkereszteletlenül kellett meghalniuk. Hazatérvén, Erik Henriket Finnország első püspökeként Turkuban hagyta. Henrik püspök életével fizetett, amikor egy gyilkost rá akart venni a megtérésre. Finnország nemzeti szentjeként és apostolaként temették el Turku katedrálisában.
Svédország másik királyának, I. Sverkernek meggyilkolása után választották meg Eriket az egész ország királyává, így egyesíthette az országot. Dániai Krisztinával (1125–1170), I. Erik dán király dédunokájával házasodott össze, négy gyermekük született. Királyi udvarát Uppsalában rendezte be.
Az Erik-legenda mai változata egy jóval korábbi eredetin alapszik, amely fő vonásaiban történelmileg hiteles: eszerint Erik az egyházhoz hű király volt, aki az igazságosság szellemében és a közjót szem előtt tartva uralkodott. Különös gondot fordított a templomok építésére; kiváltságokkal látott el egy ciszterci kolostort. Erik király alapította az uppsalai püspökséget, mely később, 1164-ben Svédország legfőbb főegyházmegyéje lett.
Szigorú aszkézis jellemezte. Sok új törvényt hozott a régi, pogány szellemű törvények helyett. Emlékére a svéd törvénykönyvet Szent Erik törvényének nevezték el.
A svédek szentéletű királya erőszakos halált szenvedett. Legendája szerint ellenfelei a dán trónkövetelő, Magnus Henriksson vezetésével 1160-ban, Krisztus mennybemenetele ünnepén támadtak a szentmisét hallgató Erikre. A király meg akart küzdeni a támadókkal, ám túl kevés harcos volt vele – támadói leterítették és megölték. Csontjai fennmaradtak, egy nyakcsigolyája tanúsítja a halálnemet.
Szentségének első bizonysága az uppsalai püspökség 1198. évi naptára, amelyben május 18-án szerepel Hericus Rex ünnepe. 1256-ban pápai bulla engedélyezte ünnepnapját. A Szent Eriknek ajánlott gótikus uppsalai székesegyház a világ egyik leghatalmasabb temploma. Ma is itt lehet megtekinteni a III. János király által 1574-ben készíttetett aranyozott ezüst szarkofágot, amelyben Erik ereklyéit őrzik.
A kései középkorból szép liturgikus szövegek örökítik meg Erik Svédország nemzeti szentjeként való tiszteletét.
Magyar Kurír