Testvérem, ha nem találod az adott napot, akkor egy-két évvel előtte biztosan megtalálod

Szentek köztünk élnek,a múlt róluk beszélnek

Szentek köztünk élnek,a múlt róluk beszélnek

Szent Antal főpap - ANIANEI SZENT BENEDEK bencés apát

2021. február 12. - Andre Lowoa

Szent Antal főpap

Ázsiában született 830 körül gazdag és istenfélő szülőktől. Egész élete azonban Konstantinápolyban folyt le. Gyermekkorátó1 kitűnt jámborságával. Anyja halála után, 12 éves korában kolostorba lépett, ahol buzgó életet élt. Akarata ellenére később pappá szentelték és a kolostor elöljárója lett, ahova édesapja is belépett. Antal kitűnt irgalmas viselkedésével és különös szeretetével a szegények iránt. Jótéteményeivel a távoli szkíták, trákok és myziaiak felé is fordult. 893-ban konstantinápolyi pátriárkává választották. Bölcs Leó császárral sokat tett az Egyház javára. Erejét sem kímélte az irgalmasság cselekedetei gyakorlásában, és főpapi kötelességeinek gyakorlásában. 895-ben hunyt el békében, sírjánál csodák történtek.



ANIANEI SZENT BENEDEK bencés apát
*Aquitánia, 750 körül. +Kornelimünster, 821. február 11.

Vitiza -- így hívták Benedeket megtérése előtt -- Aquitánia egy nyugati gót nemesi családjából származott. 750 körül született Maguelone grófjának fiaként, s a katonai-udvari életben nőtt fel. Apja ezt az életpályát szánta neki. Pipin, majd Nagy Károly alatti szolgálatai megmutatták, amint életrajzírója, Ardo elmondja, hogy a fiatal lovagot tehetsége, hajlamai és képességei vezető szerepre jelölték ki. A ragyogó jövőt ígérő fényes udvari szolgálat közepette azonban lényének egy másik oldala vált erőteljesebbé. Végiggondolta életének és törekvéseinek értékét, s lelki beállítottsága alapvető változáson esett át. Három évig őrizte szívében e folyamat titkát, végül elhatározta, hogy a Legfölségesebb szolgálatába lép. Nagy buzgalommal gyakorolta a hallgatás és a böjt aszkézisét, s egyre nőtt benne annak tudata, hogy a szerzetességre hivatott. Hogy atyjának és rokonságának ellenkezését elkerülje, elindult Aachen felé, de fele útról visszaküldte kísérőjét, és 774-ben belépett a Dijon melletti Saint-Seine apátságba.

 

Mint sok nagy szent, Benedek is azzal kezdte szerzetesi szemléletének kialakítását, hogy kemény életmódot, szélsőségesen radikális aszkézist, elkülönült szemlélődést gyakorolt. A keleti sivatagi atyák voltak a mintaképei. Miközben azonban a legnagyobb eszményekre törekedett, megőrizte az élet valóságai iránti érzékét is. Kezdte felfogni, hogy a bencés Regula nemcsak kezdőknek és gyenge lelkeknek való, mint korábban hitte, hanem hogy a valódi szerzetesi élet regulás szabályozása a nyugati embernek szól. Egyre jobban megtanulta a bencés Regula értelmezését és a testvéri közösség iránti szeretetet mint aszkézisének mértékét, és az engedelmességet mint annak magvát.

Amikor Saint-Seine-ben cellerárius (házgondnok) és apát volt, belső fejlődésének még csak a kezdetén állott. Semmit sem tartott elég szigorúnak, elég keménynek. Szerzetestársai nem osztották szigorú nézeteit. Elhagyta hát ezt a kolostort, és néhány követőjével együtt szülőföldjén, az atyai földön megalapította az ,,új élet''-et. Ez azonban még csak a helyes útért való harc, életfeladata tisztaságáért vívott küzdelmének ideje volt. Csak lassanként és ismételt nekirugaszkodások után szakadt el a bencéstől idegen, szokatlan keménységtől, és jutott el a montecassinói szerzetes atya bölcsességéhez.

Benedek reformáló buzgósága anianei kolostorának határain is túlterjedt. Meglátogatott más apátságokat, magyarázta a Regulát, szóval és tettel egyaránt segített. Az anianei anyakolostor maga is alapított új házakat, és mintául szolgált ezek számára. Mindegyik Benedek fennhatósága alá tartozott; ilyképpen kolostorszövetség jött létre.

 

Nagy Károly és Alkuin (730 körül--804) megbízása alapján Benedek két utat tett a hispániai határszélre, s ott fellépett az adopcianizmus tévtanai ellen. Amikor Károly halála (814) után Jámbor Lajos lett a császár, Benedek munkássága még hatékonyabbá vált az egész birodalom számára. Az elzászi Maursmünster reformja után a császár megbízta, hogy alapítsa meg Aachen mellett az Inden kolostort, amelyet a frank birodalom mintakolostorának szánt. Aachen közelében Benedek apát Lajos bizalmasa és tanácsadója, s a birodalom minden kolostorának generális apátja lett. A birodalom valamennyi kolostorának életkörülményeire vonatkozó, messzemenő egységesítés reformját a 816. évi első összejövetel után a 817. évi híres zsinat volt hivatott szolgálni. Az apátoknak ezen a gyűlésén -- tudósít Benedek életrajzírója, Ardo -- ,,Benedek apát megmagyarázta az egész Regulát, megvilágította néhány nehéz helyét, a felvetett kételyeket megoldotta, feltárta a tévedéseket, és jóváhagyta az elfogadásra érdemes szokásokat és kiegészítéseket. Végül javaslatait jóváhagyásra az egyetemes gyűlés elé terjesztette. A határozatot egy kapituláréban foglalta össze, a császártól pedig kérte megerősítését, hogy ezek a rendelkezések a királyság valamennyi kolostorában jogerőre emelkedjenek.'' Egy regulagyűjtemény (Codex regularum) és egy regulakonkordancia (Concordia regularum) szolgált arra, hogy közelebbről megokolja a bencés Regulának és az aacheni statútumnak egyedüli jogosultságát.

 

Hogy ezt az egységes bencés szabályzatot a frank birodalom minden kolostorában végrehajtsák, a császár vizitátorokat nevezett ki; nekik kellett ellenőrizniök az egyes házakat. Benedek reformáló buzgalma arra indította Lajost, hogy 818/19-ben új zsinatot hívjon össze, amely a kolostorok kiváltságainak jogi biztosításával foglalkozott. A nagy monasztikus törvényhozás összműve elé azt a célt tűzték, hogy a kolostori életmód egységét szolgálja az egész frank birodalomban. Törekvése teljesen megfelelt Jámbor Lajos fáradozásainak, akinek szeme előtt az ,,egység'' eszméje lebegett: egység politikai téren, egység az Egyházban, egység az egyházi életben. Ebben az összefüggésben és a Karoling birodalom e fénykorában Benedek jelentős szerepet játszott a politikai és egyházi életben egyaránt.

Amikor 821. február 11-én meghalt, törekvései még nem valósultak meg általánosan, a következő politikai zűrzavar pedig megakadályozta az egyenes vonalú fejlődést. Ennek ellenére életműve a bencés rendben a legmaradandóbbak közé tartozik: a hatáskörébe tartozó kolostorok zöme visszatalált a Regula szerinti életre, és a bencés Regula a császári törvényhozás segítségével egyedüli érvényességre jutott a frank birodalomban. Szent Benedek rendjében elmélyítette a liturgikus életet; aszkézisére a zsolozsma bővítése, a világból való elvonulás, rendi irányítására pedig a központosítás jellemző. Később mindez Clunyben is otthonra talált.
süti beállítások módosítása