Szent József szaloniki érsek, testvérével Studita Teodorral, fiatal koruktól a Szakkudion kolostorban éltek. Vezetőjük a kolostor alapítója Platon volt, nagybátyjuk. Mindketten helytelenítették VI. Konstantin császár törvénytelen házasságát. Ezért éhséget és száműzetést kellett szenvedni Józsefnek. Rangabé Mihály császár kiengedte a börtönből Józsefet, de Örmény Leó alatt a szentképek tisztelete miatt újabb üldözés várt rá. Testvérével Teodorral börtönbe zárták, aztán a császár azt kívánta, hogy írjanak alá egy képromboló hitvallást. Mivel ezt megtagadta, a császár bűzös börtönbe vetette. II. Mihály császár alatt (820-29) mindnyájan kiszabadultak a börtönből az ott szenvedők. Szent József békében hunyt el a Sztudion kolostorban, 830-ban.


Szent Kszenofont és társai

Kszenofont egyike volt Konstantinápoly nevezetes hivatalnokainak. Gazdag volt földi javakban, de lelki tulajdonságokban is. istenfélő élete ismeretes volt mindenki előtt. Ilyen volt felesége Mária is. Az előkelő hivatal és gazdagság nem homályosították el szemüket, és nem okoztak bennük büszkeséget. Azt akarták, hogy két fiúknak: Jánosnak és Árkádiosznak a legjobb nevelést adják. Ezért elküldték őket a föníciai Beirutba. Isten gondviselése úgy intézte, hogy az a hajó, amely vitte őket, hajótörést szenvedett. A két testvért a hullámok különféle helyeken vetették partra. Egymás ismeretlen sorsán bánkódva, a szétvált testvérek Istennek szentelték magukat és szerzetesek lettek. Szülei, akik keresték őket, és már úgy gondolták, hogy teljesen elveszítették őket, néhány év múlva Jeruzsálemben találták meg őket. Sorsuk csodálatos alakulásán megilletődve, ők is szerzetbe léptek. Mindkét szülő Istentől a csodatevés adományát kapta meg, Kszenofont még a jövőbelátásét is. Először Mária hunyt el, aztán férje. Két fiúk, mint a csillag ragyogott a pusztában élők között. Sok évet élve, előre megtudván haláluk idejét, adták vissza lelküket Istennek. Békében haltak meg mindnyájan az V. században.