Testvérem, ha nem találod az adott napot, akkor egy-két évvel előtte biztosan megtalálod

Szentek köztünk élnek,a múlt róluk beszélnek

Szentek köztünk élnek,a múlt róluk beszélnek

Szent György hitvalló - Ó-laurai Szent János atya - ASCOLI* Boldog KONRÁD - Szent Kristóf, Theóna és Antonin vértanúk

2021. április 19. - Andre Lowoa

Szent Antónia     szűz és vértanú, † 312       


Szent Elfeg     püspök és vértanú, † 1012       


Szent Emma     özvegy, † ~1040       


Szent György hitvalló

György, ifjú korától megszerette Krisztust és a szerzetesi életet. Hála szép életének, a piszidiai Antiochia püspökévé tették. Sokat fáradozott a rábízott szellemi nyáj javáért. A szentképeket üldöző Örmény Leó császár idejében élt. Amikor az üldözés megerősödött, a császár Konstantinápolyba hívta a püspököket György püspök is elment és bátran a császár szemére hányta, hogy eltért az Egyház hagyományaitól. Ezért megfosztották püspöki székétől és száműzetésbe küldték. Ott is halt meg.


Ó-laurai Szent János atya

Ó-lauránk: szerzetestelepnek Szent bariton kolostorát nevezték. Ez a kolostor volt a legelső azon a környéken. Ebben a kolostorban élt János atya, aki korán elhagyta a világ hiúságait, vidékről-vidékre vándorolt, aztán eljutott Jeruzsálembe, Onnan visszatértében talált rá szent Khariton kolostorára, és ott maradt. Szent élete miatt a papság kegyelmében részesült. Nagy önmegtartóztatásokkal harcolva testi szenvedélyei ellen, a régi atyák nyomdokain haladt a szent életben. Miután hosszú időt töltött a kolostorban, a VIII. század második felében hunyt el.


ASCOLI* Boldog KONRÁD (1234-1289)
A ferences szentek hazájában, Marche tartomány déli részén, Ascoliban született nemesi családból. Már gyermekkorában önmegtagadó életet élt. Benso barátságban volt Jeromos nevu iskolatársával, akirol tudta, hogy egykor a rendnek fonöke, majd pápa lesz, ezért tisztelete jeléül többször leborult elotte. Késobb mindketten Ascoliban beléptek a Ferenc-rendbe, Perugiában teológiai doktorok lettek. Rómában egy ideig teológiát tanítottak, utána elváltak útjaik. Konrád római tanárkodása és igehirdetése után Afrikába ment misszionáriusnak, Líbiában több ezer embert nyert meg a keresztény hitnek. Két halottat is feltámasztott. Amikor Rómába visszatért, Jeromos már rendfonök volt. 1278-ban a pápa megbízásából Jeromosnak békeközvetíto szerepet kellett vállalnia a francia király és Alfonz, kasztíliai király között. Párizsi útjára maga mellé vette Konrádot is. Küldetésük eredményes volt, mire a pápa Jeromost bíborossá nevezte ki. Nemsokára letelt generálissága s prenestei* püspöksége kormányzására távozott. Konrád pedig még két évig Rómában hirdette az igét, majd Párizsban teológiát tanított, de közben prédikált, kórházakat látogatott. Önmegtagadó élete a remetékre emlékeztetett. Csupasz földön vagy padlón aludt pár órát, durva darócot viselt, mezítláb járt (még szandált se hordott), hetente négy napon kenyéren és vizen böjtölt. Krisztus szenvedésérol nemcsak elmélkedett, hanem abból részt is vállalt. Különös tisztelettel volt a Szentháromság iránt, annak nevében betegeket gyógyított, ördögöket uzött.
Amikor barátját, Jeromost pápává választották (IV. Miklós, 1288), az régi barátját hamarosan kinevezte bíborossá. Útban Róma felé Ascoliban súlyos betegség érte. A betegek szentségének felvétele után szent halállal szülovárosában halt meg, ott is temették el. A pápa díszes síremléket állíttatott tiszteletére, melyet 82 év múlva az újonnan épült Szent Ferenc templomba vittek át. A közbenjárására történt csodák és a folytonos tisztelet miatt VI. Piusz megerosítette ezt a tiszteletet, így tiszteljük ot a boldogok között. „Akkor az érteni tudók ragyogni fognak, mint a fénylo égbolt, s akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön örökké, miként a csillagok.” (Dán 12, 3.)

Imádság:
Istenünk, te Boldog Konrádot Fiad szenvedése iránti mély áhítata jutalmául rendkívüli kegyelmekkel halmoztad el. Add meg nekünk, hogy mindennapi keresztünket készséggel hordozzuk, s elnyerjük az örök életet. A mi Urunk Jézus Krisztus által.


Szent Kristóf, Theóna és Antonin vértanúk

Mindhárman Dioklécián császár katonái és lándzsáinak hordozói voltak. Egy alkalommal, ők is látva szent György nagyvértanú. szenvedéseit és az általa művei csodákat, levetve hadi jelvényeiket, bátran vallották magukat keresztényeknek. Börtön és kínzások után tűzben égették el őket 303-ban.

süti beállítások módosítása